Készítette: Molnár Gábor

1. Magyarország természetföldrajzi és közlekedés földrajzi adottságai Készítette: Molnár Gábor

2. Magyarország természetföldrajzi adottságai és a közlekedés földrajzi kapcsolata • Magyarország a Kárpát-medence központi részén, szomszédságához képest alacsonyabban fekszik.93036 km2 a kb. 330000 km2 területű Kárpát-medencében. Az ország földje nem különálló természetföldrajzi egység. • Hazánk legfontosabb nyersanyagai • ÉRCEKVasércRudabánya környékén triász dolomitban képződött. RézércRecsken a több mint 1000 méteres mélységben rejlő érckészlet világviszonylatban is jelentős BauxitVértes (Gánt), Bakony (Iszkaszentgyörgy, Halimba, Nyírád, Szőc).MangánércBakony (Úrkút, Eplény), szintén európai jelentőségű. UránércA Mecsek permi vörös homokkövében

3. NEM ÉRCES NYERSANYAGOK, ÉPÍTŐANYAGOKKovaföld: Zempléni-hegységben és a Mátrában, hangszigetelésre, Kaolin: porcelángyártás alapanyaga, Zempléni-h g-ben.Perlit:Zempléni-h g-ben. A riolit egyik változata.Zeolit: környezetvédelemben, de tápszerként vagy tisztálkodásra használható anyag. • ÉGHAJLAT • A valódi mérsékelt övben, azon belül a mérsékelten kontinentális területbe tartozik. Az ország (de egész Közép-Európa) éghajlatát távoli térségek felett kialakuló légnyomásképződmények befolyásolják. • Izland feletti egész évben uralkodó alacsony, az Azori-szk térségében • állandóan jelen lévő magas nyomású képződmény . • Téli hónapokban Belső-Ázsia fölött létrejövő magas, és a nyáron Elő-Ázsia • légterében kialakuló alacsony nyomású hatásközpont.

4. FELSZÍNI VIZEK • FolyóhálózatA medencejelleg a vízrajzának is meghatározó tényezője. A felszíni vízkészlet 90%-a a szomszédos országokból érkezik az ország területére. A vízhálózat nem túl sűrű, kelet felé egyre gyérebb. • TavakA hazai tavak fiatal (pár tízezer éves) képződmények.Csoportosításuk: • szerkezeti mélyedéseket kitöltő tavak: • Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó • morotvatavak: pl.: Szelidi-tó • forrástavak: pl.: Hévízi-tó • dolinatavak: pl.: Vörös-tó az Aggteleki-karszt területén • csuszamlással elgátolt tavak: Arlói-tó (Ózd környéke) • mesterséges tavak: pl.: hortobágyi halastavak • Tavaink sekély vizűek hamar felmelegszenek, télen hamar befagynak. • FELSZÍN ALATTI VIZEK • Magyarország ivóvízellátásának 90%-a ezekből származik. A legjobb víztároló réteg a pliocén- pleisztocén kőzet (rétegvíz) és a középidei karbonátos kőzet (résvíz). • .

5. A magyarországi közúthálózat fő vonalai. 21. sz.: Hatvan-Salgótarján-somoskőújfalu 15. sz.: Mosonmagyaróvár-Rajka országhatár M3-3. sz.: Budapest-Hatvan-Gyöngyös-Mezőkövesd-Miskolc-Tornyosnémeti 2. sz.: Budapest-Vác-Rétság-Parassapuszta M1-1sz.: Budapest-Bicske-Tatabánya-Győr-Hegyeshalom 10. sz. (régi 1. sz.): Budapest-Dorog-Nyergesújfalu-Almásfüzitő-Komárom 100. sz.: Tatabánya-Tata-Almásfüzitő M35 sz.: Debrecen-Hajdúböszörmény- M3 -as autópálya ( Görbeháza ) 4. sz.: Budapest- Szolnok-Törökszentmiklós-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony 42. sz.: Püspökladány-Berettyóújfalu-Biharkeresztes-Ártánd 8. sz.: Székesfehérvár- Várpalota-Veszprém -Körmend-Rábafüzes 70. sz.: Budapest-Székesfehérvár-siófok-Zamárdi M5-5. sz.: Budapest-Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Szeged-Röszke M6- 6. sz.: Budapest-Érd- Dunaföldvár- Bonyhád- Pécs-Barcs M7-7 sz.: Budapest-Székesfehérvár-Siófok-Nagykanizsa-Letenye M9 sz. autóút Sekszárd- 51 sz. főút (Dusnoktól D.-i irányban) 43. sz.: Szeged-Makó-Nagylak országhatár

6. Magyarország települései, a hierarchikus terület beosztási rendszer. Észak-Magyarországi régió:II. • Nógrád megye /Salgótarján• Borsod-Abaúj-Zemplén megye / Miskolc• Heves megye /Eger Nyugat-Dunántúli régió: • Győr-Moson-Sopron megye /Győr• Vas megye /Szombathely• Zala megye/ Zalaegerszeg Észak-Alföldi régió: III. • Jász-Nagykun-Szolnok megye /Szolnok• Hajdú-Bihar megye /Debrecen• Szabolcs-Szatmár- Bereg megye /Nyíregyháza Közép-Dunántúli régió:V. • Komárom-Esztergom megye /Esztergom• Veszprém megye / Veszprém• Fejér megye / Székesfehérvár Közép- Magyarországi régió:I. • Pest megye és Budapest Dél-Alföldi régió: IV. • Bács-Kiskun megye /Kecskemét• Csongrád megye /Szeged• Békés megye /Békéscsaba Dél-Dunántúli régió:VI. • Somogy megye /Kaposvár• Baranya megye /Pécs• Tolna megye /Szekszárd

7. Megyék Borsod-Abaúj- Zemplén Szabolcs- Szatmár-Bereg Nógrád Komárom- Esztergom Győr-Moson- Sopron Heves Hajdú-Bihar Jász- Nagykun- Szolnok Fejér Pest Vas Veszprém Békés Bács-Kiskun Somogy Zala Tolna Csongrád Baranya

8. Kistérségek • A települések megyén belüli csoportosításával alakítják ki. Így a kistérség a hozzá tartozó települések teljes területét magában foglalja, minden település csak egy bizonyos kistérséghez tartozhat, minden település része valamely kistérségnek és minden kistérséghez csak egy bizonyos megye • A kistérség földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység Magyarországon. Bár területének nagyságát tekintve a kistérség közel áll az egykori járáshoz, de nem tekinthető az utódjának, mivel nem a megye kihelyezett közigazgatási szerveinek illetékességi területét határozza meg. • A kistérségeket települései tartoznak. 2008-ban Magyarországon 174 statisztikai kistérség van.

9. Települések • A település egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek térbeli együttese, az ott élő emberek közössége. Hazánkban a települések közigazgatási szempontból egyenrangúak, irányításuk a demokratikusan választott önkormányzati rendszerre épül. • Az ország közigazgatásilag 19 megyére és Budapest fővárosra tagozódik. • Hazánk településszerkezetének a legkisebb, a legfeljebb tíz lakossal rendelkező, ún. szórvány települései Szórványtelepülésű lakóházak a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt a zárt településen szokásos mértéknél távolabb állnak egymástól. Telkeik, udvaraik között szántóföldek, rétek, szőlők, erdők, legelők terülnek el. A lakóházak távolsága legtöbbször néhány száz méter, de előfordul egy-két kilométeres eltávolodás is.

10. Magyarország területén a szórványtelepüléseknek három fajtája különíthető el: •   Az alföldi tanyák, •   A hegyi szórványtanyák, •   A szőlőhegyi szórványtanyák. • A tanya földművelő család tulajdonában és használatában lévő, állandóan lakott, egyedül álló külterületi telep. Családi otthon és teljes értékű gazdasági udvar. Birtokosának általában nincs másik lakóháza. • Átmenetek a tanya és a falu közt: • szerek, • szegek, • szeres települések • Azt a település együttest, amely egymástól elhatárolódó, de egy közigazgatási keretbe tartozó, kis házcsoportokból áll, szeres településnek nevezi a magyar település földrajzi irodalom. Ez a településforma a délnyugat-magyarországi Őrségben és Göcsejben jellemző. • A szeres település részeit képező kis házcsoportokat az Őrségben szernek, • Göcsejben szegnek nevezik. Nevüket általában az őket lakó családtól kapták. • A szeres településű községek általában 5–10 szerből állnak. Előfordul, hogy a szerek között csak néhány teleknyi távolság húzódik. Állhatnak azonban az apró házcsoportok 1–2 kilométerre is egymástól. • Tanyasorok, tanyasűrűsödések: Vannak  az Alföldön olyan helyek, ahol a tanyák nem szétszórtan állnak, hanem sorokba rendeződnek. Kialakulásuk okai nem világosak a tudomány számára, de valószínűleg a birtokviszonyok, határhasználati módok, pusztai vasútállomás, iskola, csárda indíthatta el, befolyásolhatta. Speciális fajtájuk a nyírségi tanyabokrok.

11. Települések típusai • Hasznosítás módja szerint •  állandó •  ideiglenes • Lakóépületek száma szerint •  csoportos •  magános • Településhálózatban betöltött szerepkör •  város •  falu • Gazdasági jelleg szerint •  mezőgazdasági •  ipari •  valamilyen szolgáltatásra berendezkedett •  sajátos csoport: alvótelepülések • Méret alapján •  eltérő természeti-társadalmi feltételek következtében eltérő csoportok a világ egyes részein • Morfológiai csoportosításSzabálytalan •  halmazfalu •  körfalu • Szabályos • szalagtelkes •  orsós •  utifalu •  sakktábla alaprajzú •  sugaras-gyűrűs •  tervszerűen görbe