1 / 32

1.MI RT ALKALMAZUNK KVALITAT V KUTAT ST

2. KUTATSI INTERJ. a kutat s a vlaszad kztti tallkozs, amelyben utbbi a kutatott tma szempontjbl fontos (relevns) krdsek sorozatt teszi fel. A vlaszad vlaszai kpzik azt a nyersanyagot, amelyet egy ksobbi idopontban elemeznek." ACKROY

pia
Download Presentation

1.MI RT ALKALMAZUNK KVALITAT V KUTAT ST

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. 1.MIÉRT ALKALMAZUNK KVALITATÍV KUTATÁST Nem mindig lehetséges vagy kívánatos az információk strukturált, formalizált megjelenése Az emberek nem mindig hajlandóak megválaszolni bizonyos kérdéseket kérdoíves, standardizált (teljesen személytelen, esetleg számukra sérto) formában Bizonyos problémák nem oldhatóak meg csak egyéni, kvalitatív módszerek segítségével (attitud, motivációk, érzelmi motívumok, értékrend, tudatalatti jellemzok, intim kérdések) A felmerülo rengeteg információt sokszor kvalitatív technikák segítségével tudjuk rendszerezettebb, strukturált formában összegezni, elokészíteni egy késobbi kvantitatív kutatás számára

    2. 2. KUTATÁSI INTERJÚ „…a kutató és a válaszadó közötti találkozás, amelyben utóbbi a kutatott téma szempontjából fontos (releváns) kérdések sorozatát teszi fel. A válaszadó válaszai képzik azt a nyersanyagot, amelyet egy késobbi idopontban elemeznek.” ACKROYD, HUGES 1992

    3. 3. STRUKTURÁLATLAN INTERJÚ A leginformálisabb technika A strukturált interjú teljes ellentéte Nem kötelezo az azonos kérdések felvetése, nincs elore meghatározott kérdéssorrend sem (az egyes kérdések sorrendjét a válaszadó reakciói befolyásolják) Inkább csak valamilyen vezérfonal jellemzi, ami megakadályozza az interjú alany elkalandozását a kutatási témától A legfobb szempont: az alany és a készíto közötti társas helyzet és az ebbol nyerheto információk Cél: a kutatási témához kötheto minél több információ felszínre hozása, felfedezése Alkalmazása leginkább a kutatás kezdeti szakaszában Szakavatott interjúkészíto kell hozzá Az adatok elso körben nem kvantifizálhatóak, de…….. Jellemzo az alanyok többszöri visszahívása, az elmélyítés miatt Korlátai: Hatalmas strukturálatlan információ tömeg A piackutatás záros határideje

    4. 4. STRUKTURÁLT INTERJÚ Az interjúkészítés legformalizáltabb típusa Elore feltett, meghatározott sorrendu kérdések Nem lehetséges eltérés Nincs magyarázat, a klasszikus kérdoívhez hasonló A standardizáltság foka hat a befolyásoltság mentességre Kevés szabadságot jelent az interjú készítonek Könnyen számszerusítheto információk Teljes összehasonlíthatóság az egyes adatfelvételek között Kevés új rálátást, új szempontot tesz lehetové

    5. 5. FÉLIG STRUKTURÁLT INTERJÚ A kutatott terület fobb témáira kérdéseket készítenek elo A strukturált és a strukturálatlan interjú elemeit egyaránt tartalmazza Standardizált kérdések: szociodemográfiai kérdések Jellemzobbek a nyitott kérdések A szóhasználat nem elore rögzített Laza, rugalmas szerkesztés jellemzo, az alapszerkezet adott Vezérfonala: elsodleges kérdések: mindegyikét fel kell tenni másodlagos kérdések: az interjúkészíto helyzetfelismerése és a kérdés indokoltsága szerint, szabadon fogalmazhatóak meg Elemzési módszerek: Kvalitatív Kvantitatív Integrált

    6. 6. EGYÉNI MÉLYINTERJÚ Négyszemközt készített kvalitatív eljárás, melynek legfontosabb célja a fogyasztó legmélyebb motivációinak, tudattalan indítékainak megismerése Alaptétel: Soha nem strukturált interjú Általában félig strukturált interjú Ritkábban strukturálatlan interjú MIKOR HASZNÁLJUK Ha olyan ismeretekre törekszünk, melyek nem igényelnek számszerusített adatokat Hipotézisek keresésekor, melyek késobb a kvantitatív kutatások során tesztelhetoek Ha a vizsgálat tárgya még kevéssé ismert, tudásunk strukturálatlan róla Ha a kutatás célkituzése hipotézisek generálását is feltételezi, nem csak azok tesztelését Ha pszichés, emócionális, (bonyolult) lelki folyamatokat akarunk megérteni Ha a vizsgálat célja a csoporthatástól és csoportbefolyástól mentes egyéni, csak a személyre jellemzo mélyebb információk feltárása Bizalmas, érzékeny, zavarba ejto, intim témák esetében Olyan helyzetekben, amikor a csoporthatás erosen befolyásolná az alany válaszát Szakértok megkérdezésekor

    7. 7. EGYÉNI MÉLYINTERJÚ JELLEMZOI Bensoséges hangulat (a megkérdezett lakásán, a piackutató cég stúdiójában, de mindenképp nyugodt, csendes körülmények között) szükséges ahhoz, hogy az interjúalany megnyíljon, feltárja legmélyebb motivációit Sorozatban kell elkészíteni (15-20 interjúnál általában többet) A legegyénibb, legmélyebb információk ezzel a módszerrel szerezhetoek Nem fókuszál egy céltémára Idotartalma: ˝ és 2 óráig terjed

    8. 8. AZ EGYÉNI MÉLYINTERJÚ KÉSZÍTÉSÉNEK LÉPÉSEI AZ INTERJÚALANYOK MEGTALÁLÁSA (a minta összeállítása) AZ INTERJÚVÁZLAT (guide) ELKÉSZÍTÉSE Az interjúkészíto bemutatkozása (hangulatteremtés) A személyes adatok bizalmasan kezelése Az interjú célja, tartalma Az interjúalany bemutatkozása A kutatás témájának kifejtése (kérdés-válasz, beszélgetés) A válaszadó összefoglalja álláspontját Levezetés: észrevétel, javaslatok, az alany zárógondolatai Köszönetnyilvánítás, elbúcsúzás ESETLEGES FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK BEVITELE AZ INTERJÚBA Fennáll a veszélye, hogy az alany elunja magát, ha unatkozik vagy kimerül, akkor gyenge válaszokat adhat Megoldás: rövid önkitöltos kérdoív, kártyaválogatás stb. AZ INTERJÚ HELYSZÍNÉNEK KIJELÖLÉSE Csendes, zavartalan, kényelmes helyszín Inni, ennivalóval ellátott stúdió (esetleg az alany saját lakása) Papír, írószer biztosítása (a beszélgetés végén az interjúalany által készített jegyzetek, rajzok begyujtése) „A jó kutató a száját csukva, a fülét pedig nyitva tartja”, ne sürgessük az interjúalanyt Kifejezetten fontos: megjelenésünk, stílus, modor, ismerjük az interjúvázlatot, vigyázzunk a helyzethez illo szóhasználatra ELEMZÉS, TANULMÁNY KÉSZÍTÉSE

    9. 9. AZ EGYÉNI MÉLYINTERJÚ FAJTÁI MINI INTERJÚ Egy személyre összpontosít Általában kevésbé széles területet ölel fel PÁROS INTERJÚ Két válaszadóval egyidejuleg készített interjú forma Cél: a válaszadók közös kapcsolatának vizsgálata a vizsgált változóhoz, az esetleges ellentétek és komplementer hatások kimutatása, a páros vásárlási döntések felderítése Pl.: szülo-gyerek, férj-feleség HÁROMSZÖG INTERJÚ Három vizsgált fél vesz részt az interjúban Pl.: márkahu fogyasztó-esetenkénti fogyasztó-nem fogyasztó, ellenzo új fogyasztó-régi fogyasztó-lemorzsolódott fogyasztó

    10. 10. A HATÉKONY KÉRDEZÉS KÖVETELMÉNYEI Fogalmazzunk érthetoen Kerüljük a technikai nyelvet és a szakzsargont Ne használjunk kétértelmu kérdéseket A megkérdezett legyen kompetens a kérdésekben Releváns kérdéseket tegyünk fel Legjobb a rövid kérdés Kerüljük a tagadó és kétértelmu, félrevezeto kérdéseket Kerüljük a sugalmazó kérdéseket és kifejezéseket A KÉRDÉSEK FORMÁJÁNAK, NYELVEZETÉNEK KIALAKÍTÁSAKOR MINDIG VEGYÜK FIGYELEMBE A CÉLCSOPORT, INTERJÚALANY JELLEGZETESSÉGEIT

    11. 11. MEGFIGYELÉS Közvetlen észlelésen alapuló adatgyujtési módszer Események, viselkedések, megnyilvánulások észlelése Tények objektív megfigyelése, releváns információk kiemelése, kölcsönhatások figyelése természetes vagy laboratóriumi környezetben Cél: kivonni az emberi viselkedés bonyolult formáiból azokat az akciókat, amelyeknek jelentoségük lehet a kutatott téma szempontjából Inkább kiegészíto módszerek (a megkérdezéses vizsgálatok mellett) Elemzési egységek: egyének, csoportok, teljes szervezetek A megfigyelo lehetséges pozíciói szerint:

    12. 12. EGÉSZEN RÉSZTVEVO MEGFIGYELÉS A megfigyelést végzo személy valódi része annak, amit vizsgál, vagy úgy tesz mintha az lenne Az emberek kizárólag résztvevoként azonosítják a kutatót A vizsgálata spontán, a kutató „saját borén” tapasztalja meg az eseményeket Feljegyzéseket, csak a helyzetbol kilépve készíthet a megfigyelo személy Hátránya: a környezeti befolyás hatása, „bennszülöttbe átmenni hatás” (going native)

    13. 13. RÉSZTVEVOKÉNT MEGFIGYELO1 MEGFIGYELOKÉNT RÉSZTVEVO2 1Szolgáltatások, idegenforgalom, munkaero közvetítés marketingjénél gyakran alkalmazott A kutató teljes mértékben részt vesz a cselekvésben, de felfedi kutatói, megfigyeloi mivoltát Hátránya: elvonhatja a résztvevok figyelmét a megfigyelés ténye mesterséges viselkedésformákat vehetnek fel a megfigyeltek, ha tudják figyelik oket csorbulhat a megfigyelo személy tárgyilagossága megjelenhet itt is a „bennszülöttbe átmenni hatás” (going native) 2A kutató felfedi kilétét, némiképp részese a folyamatnak, amit figyel, de csak mint kutató A megfigyelo személy nem tesz úgy, mintha igazi résztvevo lenne A „kívülrol jött ember” pozícióját veszi fel, akit kutatóként érdekel egy bizonyos esemény Tipikus formája: a vásárlást követo kutató, aki közben kérdéseket tesz fel a megfigyelt személyeknek

    14. 14. EGÉSZEN, KIZÁRÓLALGOSAN MEGFIGYELO A teljes résztvevovel ellentétes pólust képvisel Egyáltalán nem válik részesévé a megfigyelt cselekvésnek Ha a kutatató elég tartózkodó, a megfigyeltek lehet, hogy észre sem veszik ot A fogyasztói magatartás vizsgálata tipikusan ezen megfigyelési módszerhez tartozik Az elobb említett hátrányok itt megszunnek, lehetoség nyílik a teljes objektivitás feltételeinek megteremtésére Legtipikusabb formája: a strukturált megfigyelés

    15. 15. RÉSZT VEVO és STRUKTURÁLT MEGFIGYELÉS RÉSZT VEVO MEGFIGYELÉS Inkább a kutatás tájékozódó, feltáró szakaszában alkalmazott Formája inkább strukturálatlan A kutatói torzítás lehetosége nagy Eredményeit inkább hipotézisként, semmint végso eredményként kell értelmezni Legjellemzobb megfigyelt adatok Non verbális jelek Verbális jelek (beszélgetés, kérdés-felelet) Emberi produktumok (pl.: élelmiszerfelhasználás módja) Formái: Fedett, rejtett (a kutató nem fedi fel kilétét) Nyílt (felfedi kilétét) Legnehezebb kutatói feladat: „körön belül kerülés” STRUKTURÁLT MEGFIGYELÉS Inkább a vizsgálatok korábbi eredményekkel megalapozott, (késobbi) szakaszában használatos Elore formalizált, szerkesztett jelleg Alapja: megfigyelési forgatókönyv Meg kell határozni a megfigyelés alapegységeit (elozo, nem strukturált megfigyelések alapján) Releváns megfigyelési egységek kialakítása csak elozetes kutatások alapján lehetséges Gond: bizonyos fogalmak, non verbális jelek strukturált formában történo mérése kifejezetten nehézkes (pl.: márkahuség, attitud) Fajtái: Idoközönkénti regisztrálás, gyakorisági elofordulások megfigyelése, idotartam megfigyelés, szúrópróba megfigyelés, mérték megfigyelés

    16. 16. Idoközönkénti regisztrálás Gyakorisági elofordulások megfigyelése

    17. 17. Idotartam megfigyelés Szúrópróba megfigyelés

    18. 18. MÉRTÉKMEGFIGYELÉS A megfigyelt jelenségek nagyságrendbeli, szintbeli, fokozatbeli mértékét regisztráljuk Fontos a mérték elozetes meghatározása, skála kialakítás Akkor alkalmazható, ha a vizsgálat jelenségnek sokféle megnyilvánulási formája lehetséges és ezek a megnyilvánulások különbözo intenzitás szintekkel rendelkeznek Példa: Bolti eladók reakcióinak megfigyelése a vásárlói kérdésekre válasz hiánya, nagyon halk válasz, halk értheto válasz, eros hangerovel adott válasz, kiabált válasz A mennyiségi mutatók mellett minoségi ismérvek is mérhetok Fontos: a piackutatónak nagyon pontosan kell észlelnie, hogy az adott jelenség melyik skálakategóriába tartozik

    19. 19. MEGFIGYELÉSES MÓDSZEREK A LEBONYOLÍTÁS MÓDJA SZERINT SZEMÉLYES MEGFIGYELÉS Olyan megfigyeléses kutatási stratégia, ahol emberek rögzítik a megfigyelt jelenséget A kutató a tényleges magatartást figyeli A megfigyelo nem próbálja meg kontrollálni vagy manipulálni a megfigyelt jelenséget Mind természetes, mind pedig mesterséges (laboratóriumi) körülmények között lefolytatható TARTALOMELEMZÉS A megfigyelés tárgya a kommunikáció Elemzési egységek: szavak, jellemzok, témakörök, üzenet hossza, idotartalma, az üzenet tárgya Legtipikusabb elemzési objektumok: reklámüzenet, újságcikkek, televízió és rádióprogramok MUSZERES MEGFIGYELÉS Olyan megfigyeléses kutatási stratégia, ahol muszerek és nem emberek rögzítik a megfigyelt jelenséget Akkor alkalmazzák, ha a késobbi elemzés céljából folyamatosan kell rögzíteni valamilyen magatartás mozzanatait Torzító hatást gyakorol, hogy a megfigyeltek tudják, hogy megfigyelik oket Például: televízió nézettségi vizsgálatok, bolti forgalomszámlálás, a boltlátogatás irányának vizsgálata Felhasznált eszközök: (azt feltételezik, hogy a fiziológiai reakciók kognitív reakciókkal párosulnak) Szemmozgást rögzíto monitor Pupillométer Pszichogalvanométer (borreakció, izzadás) Hangerosség, hangmagasság elemzo Válaszadás (reakcióido) méro (bizonytalanságot mér)

    20. 20. MEGFIGYELÉSES MÓDSZEREK A LEBONYOLÍTÁS MÓDJA SZERINT AUDIT Az adatokat személyesen a kutató gyujti Az elemzés tárgya általában valamilyen fizikai objektum Formái: Kis és nagykereskedelmi audit Kamraaudit (kamraleltár) Fogyasztói elemzésekre szolgál Személyes interjúhoz kötodik A módszer kiküszöböli a valótlan állításokat Nehéz megkapni a fogyasztók hozzájárulását a megfigyelés lefolytatásához Nem biztos, hogy a teljes valóságot tükrözi A terepmunka drága NYOMELEMZÉS Olyan megközelítés, ahol az adatgyujtés valamely múltbeli viselkedés fizikai nyomain, bizonyítékain alapul Például Hitelkártya használat, pontgyujto kártyák vizsgálata, parkoló autók vizsgálata, Internet használat, rádióhasználati szokások

    21. 21. MEGFIGYELÉSES MÓDSZEREK, ÖSSZEFOGLALÁS ELONYÖK Nem a szándékol, hanem a valóságos magatartást vizsgálja Az általános torzítások a kvantitatív technikákhoz képest elkerülhetoek A magatartásminták elemzésének legkiválóbb módszere HÁTRÁNYOK A megfigyelt jelenség mögötti háttérmotívumok, magatartásváltozás nem tárhatóak fel biztosan Nem biztos, hogy a megfigyelt esemény általános érvényu, nem minden szituáció alkalmas a megfigyelésre A kutató szelektív észlelésének hibája Idoigényes és drága Fontos etikai kérdéseket feszeget a módszerek alkalmazása

    22. 22. MEGFIGYELÉSES MÓDSZEREK, ÖSSZEFOGLALÁS A MEGFIGYELÉSES MÓDSZER ELEMEI (mire kell figyelni a módszer megtervezésénél) A megfigyelés tárgyának pontosítása A megfigyeltek tudatosságának foka A megfigyelo személy részvétele A megfigyelés standardizáltságának foka A megfigyelt esemény regisztrálása, rögzítése, elemzése

    23. 23.FÓKUSZCSOPORT Jellemzok: lényegében kiscsoportos találkozás képzett csoportvezeto – moderátor – vezeti csoportlétszám: 5-7 illetve 8-12 fo kihasználja a csoportdinamikai folyamatokat, a résztvevok egymás közötti állandó kommunikációját (csoportinterakció) valamilyen speciális téma áll a középpontban mindig ehhez a középponthoz térnek vissza

    24. 24.FÓKUSZCSOPORT Olyan kvalitatív adatnyero eljárás, amely a fogyasztók szükségleteinek, igényeinek, termék vagy márkapreferenciáiknak vizsgálatát tuzi ki célul A legfobb cél: a kutató a megfelelo célpiac tagjainak beszélgetése alapján betekintést nyerjen a számára fontos témakörbe A csoportok összetétele az adott kutatás szempontjából homogén vagy heterogén lehet A csoportok tagjait mindig elozetesen szelektálják A 12 fonél nagyobb csoportok esetében fennáll a részcsoportokra szakadás veszélye Csak a sorozatban készített fókuszcsoport vezethet eredményre A legmegfelelobb helyszín: detektívtükörrel ellátott interjúszoba Laza, informális légkör jellemzi Leginkább a kutatások felfedezo (problémafeltáró) szakaszában alkalmazott módszer Alkalmazásának módjai: Önálló módszerként, kizárólagosan ezt használják Kiegészíto módszerként, más (kvantitatív) módszerekkel kombinálva

    25. 25. FÓKUSZCSOPORT Céljai: Általános háttér-információk gyujtése Új termék illetve szolgáltatás bevezetése Kreatív ötletek nyerése a fogyasztóktól A fogyasztók által használt szavak összegyujtése Szükségletek és attitudök feltárása Kvantitatív hipotézisek generálása Korábbi kvantitatív adatok értelmezése Árakkal kapcsolatos benyomások rögzítése

    26. 26. FÓKUSZCSOPORT Elonyei: A csoporttagok véleménycseréjébol származó többlet (hólabda hatás) Egy csoport megkérdezése szélesebb köru információkkal szolgál, mint a külön-külön lekérdezett interjú (szinergia hatás) Spontán felmerülo összefüggések vizsgálata (spontaneitás) Az eredmények könnyen érthetoek a megrendelok számára, nincsenek bonyolult matematikai-statisztikai összefüggések A fókuszcsoportok során rengeteg olyan kutatás vezetheto, amely egy kvantitatív kutatásba beilleszthetetlen lenne Ideális a feltárás folyamatában A kutató közvetlenül találkozik az alanyokkal, válaszadókkal Megfigyelhetoek a nonverbális reakciók (rögzítése: videó és/vagy hangfelvétel) A résztvevok saját szavaikkal mondhatják el véleményüket Bárkivel lefolytatható (olyan csoportokkal is, akik más módszerrel nehezen lennének kutathatók pl.: gyerekek) A megbízó a detektívtükör mögül figyelheti a folyamatokat (ez kvantitatív kutatás esetén lehetetlen) A mélyinterjúhoz képest olcsóbb, mivel egyszerre több emberrel folyik a beszélgetés

    27. 27. FÓKUSZCSOPORT Hátrányai: A moderátornak (szakembernek) tudnia kell kezelni a csoportfolyamatokat – a csoportvezetés speciális képzettséget igényel Az elhangzott információk kiírása igen költséges folyamat A kapott információ nem nevezheto reprezentatívnak, csak feltáró, soha sem következteto jelleguek Jellemzo lehet a véleménytorzulás, a csoporttagok befolyásolhatják egymást (hangadó személy szerepe) Az adatok sokszor nehezen értelmezhetoek (ki mondta, milyen helyzetben mondta, miért mondta stb.) A kapott eredmények nem strukturáltak Az adatok értelmezésekor (mivel nem statisztikai adatokról van szó) fennáll a téves megítélés, torzítás veszélye

    28. 28. FÓKUSZCSOPORT Fajtái: Homogén Heterogén Hosszú (3-4 órás) Visszahívott Mini (idobeli rövidség) Kétirányú (az egyik csoport reagál egy korábbi csoport válaszaira) Telekommunikációs fókuszcsoport Az egy témakörben vezetett fókuszcsoportok száma függ: A téma természetétol A piaci szegmentumok számától Az egymást követo fókuszcsoportokban felmerülo új gondolatok számától A kutatásra szánható idotol és a költségektol

    29. 29. FÓKUSZCSOPORT SZERVEZÉSE Cél meghatározása, kutatási probléma definiálása A célcsoport és a hely megválasztása Moderátor kiválasztása, szakmai követelmények Interjú vázlat kidolgozása A résztvevok kiválasztása, toborzása, szurése (szurokérdoív készítése) A fókuszcsoport levezetése Az adatok elemzése, értelmezése Beszámoló készítése (eredmények összefoglalása)

    30. 30. MAPPING MÓDSZER Célja, hogy megértsük, hogyan térképezik le a fogyasztók a vizsgált piacot Meg kell jeleníteni az egyes márkákat a csoporttagok számára Felsoroltatjuk az egyes észlelt márkákat, kartonlapra írjuk oket vagy képet mutatunk róluk Elonye: Csak az interjúalanyok fejében meglévo márkák kerülnek felsorolásra Hátránya: Bizonyos márkák kimaradnak a felsorolásból Vannak olyan piacok, ahol nem is fontos vagy nem azonosítható az interjúalanyok számára a márka Fizikai valójában jelentetik meg az egyes termékeket A módszer alkalmazhatatlan ha: Túl sok márka létezik a piacon Kevés az interjúalanyok számára ismert márka (a márkák többségével a fókuszcsoport során ismerkednének csak meg az alanyok – így nem lehet releváns mérést végezni) A márkák megjelenítésének fizikai akadályai vannak

    31. 31. MAPPING MÓDSZER Az alanyokkal fizikailag is el kell rendeztetni az egyes márkákat Természetes csoportosítás (natural grouping) Feltárja a fejekben lévo struktúrákat és ehhez fontosságot is rendel Menete során a feltárt márkaneveket folyamatosan két csoportra kell osztania az alanyoknak A fókuszcsoport vezetojének folyamatosan jegyzetelnie kell a csoportosítási szempontokat Spontán mapping A bemutatott márkákat az alanyok annyi és olyan elemszámú csoportra osztják, ahogyan akarják Hátránya: az alanyok nem mindig tudják eldönteni, mi alapján csoportosítsák az egyes márkákat

    32. 32. PROJEKTÍV TECHNIKÁK strukturálatlan és közvetett megkérdezési forma, mely egy adott márka képének, személyiségének körvonalazását célozza, eközben feltárja a megkérdezett témával kapcsolatos motivációit, nézeteit, attitudjét, érzéseit akkor lehet alkalmazni, ha a szükséges információ közvetlen módszerekkel nem szerezheto meg csak feltáró kutatási módszerként alkalmazható Ki lenne a márka, ha emberként kéne értelmezni? A „mákra háza” vizsgálatok A „márka ujjlenyomata” vizsgálatok Analógia vizsgálatok Milyen állat lenne a márka? Milyen növény lenne a márka? Tulajdonságlista alkalmazása Márka életciklus vizsgálatok Márka életút grafikon elemzés Torták Kollázs technika Kreatív csoportok Szóasszociációs technikák Mondatkiegészítés Történetkiegészítés Kép-válasz technika Képregény készítés Szerepjáték technika

    33. 33. PROJEKTÍV TECHNIKÁK Elony Olyan válaszokat képes elohozni, melyeket a válaszadók vagy nem lennének hajlandók vagy nem lennének képesek kifejezni, akkor ha ismernék a kutatás céljait Hátrány Szakképzett kutatót és elemzot igényel Nem átlagos „alanyokat” igényel pl.: szerepjáték

More Related