1 / 53

MÉRNÖKI MÓDSZEREK III.

BSC KÉPZÉS. MÉRNÖKI MÓDSZEREK III. 3. téma. SZÉCHENYI ISTV ÁN EGYETEM Dr. Horvát Ferenc főiskolai tanár. 1. A MÁV HELYHEZKÖTÖTT INFRASTRUKTÚRÁJA. A magyar vasúthálózat. 1. A MÁV HELYHEZKÖTÖTT INFRASTRUKTÚRÁJA. A hálózat vonalkategóriánkénti megoszlása.

phil
Download Presentation

MÉRNÖKI MÓDSZEREK III.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. BSC KÉPZÉS MÉRNÖKI MÓDSZEREK III. 3. téma SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Dr. Horvát Ferenc főiskolai tanár

  2. 1. A MÁV HELYHEZKÖTÖTT INFRASTRUKTÚRÁJA A magyar vasúthálózat

  3. 1. A MÁV HELYHEZKÖTÖTT INFRASTRUKTÚRÁJA A hálózat vonalkategóriánkénti megoszlása

  4. 1. A MÁV HELYHEZKÖTÖTT INFRASTRUKTÚRÁJA Kétvágányú pályák Forrás: HEIZINGER I.

  5. 1. A MÁV HELYHEZKÖTÖTT INFRASTRUKTÚRÁJA Villamosított vonalak Forrás: HEIZINGER I.

  6. 1. A MÁV HELYHEZKÖTÖTT INFRASTRUKTÚRÁJA • MÁV Zrt. vonalai (2002. évi nyitóállomány) • Építési hossz összesen 7728,9 km (100%) • - normál nyomtáv 7 473,6 km (96,7%) • - széles nyomtáv 36,5 km (0,47%) • - keskeny nyomtáv 218,8 km (2,83%) • Összes vonalvágány hossz 9 021,3 km (100%) • - normál nyomtáv 8 766 km (97,17%) • - széles nyomtáv 36,5 km (0,4%) • - keskeny nyomtáv 218,8 km (2,43%) • Összes vágányhossz 12 701,5 km (100%) • - normál nyomtáv 12 303,9 km (96,87%) • - széles nyomtáv 149,7 km (1,18%) • - keskeny nyomtáv 247,9 km (1,95%) • Villamosított vonalak (normál) • - építési hossz 2 627,7 km • - vonalvágány hossz 3 894,2 km • - összes vágányhossz 5 658,9 km • MÁV Zrt. vonalai (2002. évi nyitóállomány) • Építési hossz összesen 7728,9 km (100%) • - normál nyomtáv 7 473,6 km (96,7%) • - széles nyomtáv 36,5 km (0,47%) • - keskeny nyomtáv 218,8 km (2,83%) • Összes vonalvágány hossz 9 021,3 km (100%) • - normál nyomtáv 8 766 km (97,17%) • - széles nyomtáv 36,5 km (0,4%) • - keskeny nyomtáv 218,8 km (2,43%) • Összes vágányhossz 12 701,5 km (100%) • - normál nyomtáv 12 303,9 km (96,87%) • - széles nyomtáv 149,7 km (1,18%) • - keskeny nyomtáv 247,9 km (1,95%) • Villamosított vonalak (normál) • - építési hossz 2 627,7 km • - vonalvágány hossz 3 894,2 km • - összes vágányhossz 5 658,9 km 51/5

  7. 1. A MÁV HELYHEZKÖTÖTT INFRASTRUKTÚRÁJA • Normál nyomtávolságú vágányok (100% = 8 766 km normál nyomtávú összes vonalvágány hossz) • - kétvágányú pálya 1 292,4 km (14,74%), • - 200 kN-nál nagyobb tengelyterhelésre alkalmas 6 853,1 km (78,18%), • - 225 kN tengelyterhelésre alkalmas 348 km (4%) • - V  100 km/h sebességre megfelelő 3 104,6 km (35,42%) • TEN-T hálózat összes vonalvágány hossz 2 623 km. • Kitérők: összesen 14 623 csoport. • A teljes hálózaton • - állomások összesen 675, • - ebből biztosítóberendezéssel felszerelt 489, • - megállóhelyek összesen 942. • Közúti vasúti szintbeli keresztezések összesen 5900 (100%) • - sorompóval biztosított 2 677 (45,37%) • - sorompóval nem biztosított 3 223 (54,63%). • Hidak • - Duna és Tisza hidak 16 • - egyéb hidak 12 565.

  8. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI 1968. Az önfinanszírozó vasút hibás elvének vasútra erőltetése. Vonalmegszüntetések, elbontások kezdete. 1980 – 1990. A helyzet drámai romlása.

  9. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Vágányszabályozások mennyisége

  10. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Az elvégzett felépítménycserék a MÁV-nál

  11. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Elmaradás a műszaki szükségességből végzendő felépítménycseréktől 68/27

  12. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI A SAD minősítőszám hálózati értékei

  13. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Állandó sebességkorlátozások alakulása

  14. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI A pályafelújítások elmaradása és a sebességkorlátozások

  15. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI A költségigény és a biztosított források alakulása

  16. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Elmaradás a műszaki szükségességből végzendő munkákban

  17. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Állandó sebességkorlátozások alakulása

  18. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI

  19. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Karbantartási költségek

  20. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Karbantartási költségek alakulása 1998 - 2002

  21. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI ÉCS alakulása

  22. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Hidak korossága

  23. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Lassújelek alakulása

  24. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Az állandó sebességkorlátozások okozta átlagsebesség csökkenés vonalkategóriánként

  25. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Vágánykorszerűsítés

  26. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Kitérőcsere

  27. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Síncsere

  28. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Vb. alj csere

  29. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Rostálás

  30. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Ágyazatcsere

  31. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI FKG

  32. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI A vasúti pálya főbb elemeinek felújítási ciklusidői a MÁV Zrt. hálózatán Forrás: MÁV Pályavasút üzleti stratégiája (2008-2013) Munkáltatási ciklus és élettartam adatok a DB nem nagysebességű fővonalaira Forrás: B. Lichtberger: Handbuch Gleis, 2004

  33. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI A megvalósult fejlesztések aránya a műszakilag szükségeshez képest

  34. 2. A MÁV HELYZETÉNEK ROMLÁSA ÉS ANNAK KÖVETKEZMÉNYEI Európai átjárhatósági (interoperabilitási) kritériumoknak való megfelelés a hazai hálózaton

  35. 3. A PÁLYALÉTESÍTMÉNYEK FINANSZÍROZÁSÁNAK ADATAI A vasúti infrastruktúra állami támogatása

  36. 3. A PÁLYALÉTESÍTMÉNYEK FINANSZÍROZÁSÁNAK ADATAI Egy vonalkilométerre eső pályavasúti beruházás

  37. 3. A PÁLYALÉTESÍTMÉNYEK FINANSZÍROZÁSÁNAK ADATAI EU tagvasutak infrastruktúra karbantartási / felújítási költségei

  38. 3. A PÁLYALÉTESÍTMÉNYEK FINANSZÍROZÁSÁNAK ADATAI Egyes vasutak összes költségei (Euró/vgkm) A MÁV Pályavasút költségei nemzetközi összehasonlításban ugyan átlagon alulinak tűnnek, de ez mégsem minősíthető egyértelműen kedvezőnek, hiszen ebben az alacsony szolgáltatási színvonal és az elmaradt karbantartások hatása is megjelenik. A nyugat-európai országok magasabb pályavasúti költségszintjéhez magasabb minőség is társul.

  39. 3. A PÁLYALÉTESÍTMÉNYEK FINANSZÍROZÁSÁNAK ADATAI A pályahálózati költségek szerkezet (Euró/vgkm) A magyar pályavasutaknál megfigyelhető: - a személyi jellegű költségek magas aránya (döntően a forgalomirányítás területén az alacsony technikai színvonal következményeként), - átlagosnál alacsonyabb az anyagjellegű ráfordítások aránya (főként az elmaradt karbantartások eredményeként), - az átlagos arányú értékcsökkenés alacsony abszolút értéket jelent, - a finanszírozási költségek nagyon alacsony aránya (Magyarországon az állam szerepvállalása a vasúti infrastruktúra finanszírozásában szerény mértékű, lényegében az állami finanszírozás nem megoldott).

  40. 3. A PÁLYALÉTESÍTMÉNYEK FINANSZÍROZÁSÁNAK ADATAI A magyar vasúti infrastruktúra fejlesztési igénye

  41. 4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER A döntéssegítő rendszerek az adatok feldolgozásával, elemzésével és a kimeneti változókkal kapcsolatos információk szolgáltatásával segítik a mérnök döntését. Nem parancs-jellegű rendszerek, tehát kimeneti adataik nem kötelezőek, a döntés mindig a felelős mérnök kezében marad. A DSR fő részei: - az infrastruktúra elemeinek azonosítása, információk, - állapot adatok, történeti és használati adatok, - a problémakör ábrázolása, - az igények becslésének eljárása, - a megoldási variációk értékelése, - munkaprogram és költségvetés készítés, - ellenőrzési és értékelési menetrend készítése

  42. 4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER A központilag ellenőrzött rendszer előnyei: - adatfelesleg csökkentése azáltal, hogy minden adat csak egy helyen kerül tárolásra, - ugyanazon adatok különböző felhasználások számára is hozzáférhetők (jogosultság, felülírhatóság), - az adatok csoportosításába, elnevezésébe, dokumentálásba szabá- lyosság vihető, - biztonsággal ellenőrizhetők az adatáramlások és kontrollálható az ada- tok naprakészsége, - megteremthető a szervezet és az azon belüli csoportok adatfelhaszná- lási érdeke közötti összhang.

  43. 4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Döntéssegítő Rendszer (DSR) vasúti karbantartási és felújítási munkák tervezésére A Döntéssegítő Rendszer feladatai 1) Törzsadatbázis kialakítása segítségével a vasúti vonalak műszaki jellemzőire, a pályageometriára, a szerkezeti kialakításra és a pályához kapcsolódó egyes létesítményekre vonatkozó adatok tárolása, gyors elérése. 2) A vasúti pálya pillanatnyi állapotának jellemzése, egyrészt a fel-építmény geometriai állapotának, másrészt pedig a felépítmény szerkezeti állapotának minősítőszámokkal való leírásával. 3) A vasúti pálya romlási folyamatának követése oly módon, hogy az lehetővé tegye a romlás időben való előrebecslését is. 4) A szükséges felújítási és karbantartási munkák helyének, mennyiségének és idejének meghatározása.

  44. 4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER 5) Választási lehetőség teremtése azáltal, hogy jellemezni lehet az egyes elhalasztott fenntartási tevékenységek pályaállapotra gya-korolt hatását (összefüggés a romlási folyamattal), illetve a bizton-ságos közlekedésre gyakorolt hatását (összefüggés a pályára meg-engedhető sebesség és tengelyteher nagyságával). 6) Az elvégzett tevékenységek minőségi ellenőrzése. 7) Különféle nyilvántartások, elszámolások megkönnyítése. 8) A költségtervezés megvalósítása.

  45. 4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER A Döntéssegítő Rendszer modellje

  46. 4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER A Döntéssegítő Rendszer megalkotási folyamata FELADAT - indokoltság - megfogalmazás KIINDULÁSI ALAPOK - hazai és külföldi pályadiagnosztikai eredmények - érvényes szabályzatok és szabályozások A DSR ELVI MEGALKOTÁSA - célok - korlátok és lehetőségek - eszközrendszer - szerkezeti modell - fejlesztési lépések megtervezése

  47. 4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER A DSR GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA - fejlesztés térben és időben - alrendszerek és modulok - logikai kapcsolatok - rendszerterv és folyamatábrák - programozás A DSR PRÓBAMŰKÖDTETÉSE - kísérleti szakaszok - részprogramok - eredmények elemzése - visszacsatolások A DSR ÜZEMSZERŰ BEVEZETÉSE - részleges - teljes

  48. 4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER A pályadiagnosztika és a döntéssegítő rendszer kapcsolata

  49. 4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER A pályadiagnosztika és a döntéssegítő rendszer kapcsolata (folyt.)

  50. 4. VASÚTI DÖNTÉSSEGÍTŐ RENDSZER Az állapot értékelése Lépései: - mintaszakaszok (adatgyűjtő szakaszok) kiválasztása, - állapot monitoring mérések, egyéb adatfelvétel által, - adatfeldolgozás és értékelés. Használó vonatkozású értékelés: Megfelelőség, eljutási idő, kényelem, egészség, biztonság, esztétikai vonatko-zások, szolgáltatási színvonal alapján. Sokszor szubjektív megítélés, amely csak szemrevételezésen is alapulhat. Funkcionális értékelés: Biztonság, méretmegfelelőség, hatékonyság, kapacitás alapján. A mérésen alapuló értékeléseket kell előnyben részesíteni. Szerkezeti értékelés Teherviselő képességi (megfelelő anyagból, minőséggel és mérettel), szerkezet-folytonossági, tűz-, földrengés veszélyességi és biztonsági megítélés.

More Related