Szabad szemmel látható - PowerPoint PPT Presentation

anat mia az eg szs ges szervezet fel p t s vel foglalkoz tudom ny g makroszk pos mikroszk pos n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Szabad szemmel látható PowerPoint Presentation
Download Presentation
Szabad szemmel látható

play fullscreen
1 / 69
Szabad szemmel látható
268 Views
Download Presentation
penn
Download Presentation

Szabad szemmel látható

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  1. Anatómia:az egészséges szervezet felépítésével foglalkozó tudományág. Makroszkópos Mikroszkópos Szabad szemmel nem, de mikroszkóppal látható: szövettan és sejttan Szabad szemmel látható Élettan=fiziológia: az egészséges szervezet működésével foglalkozó tudományág.

  2. SEJTTAN

  3. BEVEZETÉS AZ ANATÓMIÁBA

  4. (1)magvacska v. nukleólusz; (2)sejtmag; (3)riboszóma; (4) vezikula; (5)durvafelszínűendoplazmatikusretikulum (ER); (6)Golgi-készülék; (7) sejtváz v. citoszkeleton; (8)simafelszínűER; (9)mitokondriumok; (10) sejtnedvüreg (vakuólum); (11)citoplazma; (12) lizoszóma; (13) centriólumok.

  5. A sejt (cellula)A legkisebb önálló életre képes egység, mely a fő életjelenségeket mutatja (anyagcsere, növekedés, ingerlékenység, fejlődés, szaporodás) Ugyanakkor alkalmas a többsejtű szervezetek felépítésére. prokarióta valódi sejtmaggal nem rendelkező (pl.: baktériumok) eukarióta valódi sejtmaggal rendelkező, vagyis membránnal körülhatárolt (és a többi sejtszerv is membránnal körülhatárolt). Egy felnőtt ember testében kb. 200 különféle sejt található. A sejt nagysága és alakja igen változó: a legkisebb emberi sejtek közé a vérlemezke, a legnagyobbak közé a petesejt tartozik. A sejt lehet kerek, pl. vörösvértest, rendelkezhet nyúlványokkal, pl. idegsejtek, vagy lehet mozgást irányító farki része, pl. hímivarsejt. CitoplazmaA sejt belsejét, a plazmamembrán által határolt teret a citoplazma tölti ki. Ebben találjuk a sejtmagot, a különböző sejtszervecskéket s a citoszkeletonnak nevezett, erősen strukturált fonalas fehérjevázat, amely a sejtmag és a sejtmembrán belső felülete között húzódik, ez adja a sejt alakját.

  6. SejtmembránMinden sejtplazmát a külvilág felé 5-10 nm vastagságú biológiai membrán, a sejthártya határol. Félig áteresztő. A sejtmembrán alapja egy lipidmolekulából álló kettős réteg. A kialakuló membránok a vízben gömb alakot vesznek fel. (Ennek a jelenségnek energetikai oka van: ez az elrendezés biztosítja a legalacsonyabb szabad energia szintet.) Funkció: 1.Véd 2.Időlegesen elhatárol 3.Transzportot biztosít 4.Receptor funkció 5. Kötőhely 6.Szelekciós tényező (sejtanyagcsere szempontjából) + nagyon fontos tulajdonságuk, hogy lágyak, rugalmasak, viszkozitásuk az olajéhoz hasonló. Tulajdonképpen kétdimenziós folyadékok. "Ha merevek lennének, akkor pl. az emberi nyakban futó idegsejtek minden bólintásnál megrepednének"

  7. ENDOPLAZMATIKUS RETIKULUMAz endoplazmás retikulum csövecskékből és hólyagocskákból álló keringési rendszer, amelynek két formája van:1. A sima felszínű ER: részt vesz különböző anyagok szintézisében, glikogén, zsírok anyagcseréjében, a makromolekulák szállításában. Jelentős szerepe van a sejtre mérgező anyagok lebontásában. 2. A szemcsés vagy durva felszínű ER: rajta riboszómák helyezkednek el, fehérjéket szintetizál, főleg azokat a fehérjéket, amelyek azután kikerülnek a sejtből ("export fehérjék")Riboszóma: fehérje szintézis helye

  8. Durva felszínű ER

  9. fehérje

  10. MITOKONDRIUMOKfellépítés: kettõs membrán : külsõ membrán + nagy felületû belsõ mátrix DNS, riboszómák Mûködés: energiafelszabadítás ATP-képzés (ATP: sok energia raktározásra képes vegyület)

  11. Nucleus = sejtmagEukarióta sejtekben egy vagy többGömb vagy ovális alakúSzerepe: 1. sejtosztódáskor biztosítja az információ átadását2. irányítja ( a fehérjeszintézisen keresztül) a sejt életmûködéseit

  12. Felépítése: Maghártya: kettõs membrán összeköttetés az ER-mal riboszómák a külsõ felszínén Magnedv: Összetétele: víz, oldott ionok, fehérjék, nukleinsavak magvacska és kromatinállomány Magvacska: egy vagy két darab RNS-t és fehérjét tartalmaznak a riboszómákat hozzák létre Kromatinállomány: Összetétele: fellazult DNS+fehérjék+RNS+lipidek a magpórusok közelében koncentrálódik a sejtosztódás során a DNS felcsavarodik és kromoszómává alakul

  13. A genetikai információt hordozó DNS "összecsomagolása" bonyolult, komplex folyamat. Ismereteink szerint egy sejtmagban annyi DNS molekula van, amennyi az illető fajra jellemző kromoszómaszám (embernél 23 pár). Ember esetében egy sejt tartalma kb. 5,6 pikogram, ami 1,7­2 méter hosszú kettős spirálnak felel meg. Ezzel szemben osztódáskor a maximálisan tömörült kromoszómák összhossza csupán 200 mikrométer. Ezt a nagymértékű összecsomagolást (kb. 1/10 000­hez) csak a fentiekben ismertetett szerveződés teszi lehetővé (Sebe, 1986).

  14. Golgi-készülékFehérjeátalakítás + fehérjék differenciálása + fehérjék specializációja

  15. és akkor összegezve minden sejtalkotó:

  16. - az emberi test megközelítőleg 60 milliárd sejtet tartalmaz, amelynek mindegyike tízezerszer annyi molekulát tartalmaz, mint a Tejút összes csillaga. - az emberi sejtek száma az emberiség létszámának mintegy százezerszerese. Ennek ezredrésze hal el naponta, ami még mindig az emberiség létszámának százszorosa. szervezetünkben egyetlen másodperc alatt egymillió sejt halhat el, és ugyanennyi képződhet (ezt az egészséges állapotot hívjuk homeosztázisnak). - az emberi sejtekben 23 pár, azaz 46 kromoszóma található. Ez alól kivételek az ivarsejtek, amelyek a 23 pár kromoszómából csak páronként egyet, azaz összesen 23 kromoszómát tartalmaznak - az emberi szervezetben naponta 100-200 tumoros sejt képződik. - minden emberi sejt kb. 2.500-féle saját enzimmel rendelkezik. - oxigén nélkül a legtöbb sejt csak 1-2 percig képes élni. - egy embrió kialakulásáig 35 sejtosztódás megy végbe. - a petesejteket (primer oocita) a nők születésüktől magukban hordozzák, ezek még 46 kromoszómát tartalmaznak. - a születéskor meglévő 400.000 petesejt (oocita) fokozatosan elhal, a pubertásra már csak 30.000 marad, de számuk folyamatosan csökken tovább 

  17. SZÖVETTAN

  18. I. HÁMSZÖVETEK1. Védõ ill. fedõhámSzorosan záródó sejtek. Az alsóbb szöveteket védi. Erek nincsenek benne, az intercelluláris térben keringõ nedv táplálja.a) egyrétegû laphámAz anyagok szabad áramlását biztosítja• léghólyagocskák fala, Bowman-tok, Henle kacsb) egyrétegû köbhámGömb alakú sejtmag középen.• vese kanyarulatos csatornái, mirigyek kivezetõ csöve, petefészek felszíne, szemlencse elülsõ felszínec) egyrétegû hengerhámOvális mag a bazális részen.• gerincesek bélcsatornája, gerinctelenek bõre, trachea, epehólyagd) többrétegû el nem szarusodó laphámA legvastagabb, legellenállóbb. A felszíni sejtek laposak, az alsók hengeresek.• szájüreg, nyelõcsõ, hangszalag, nyelv, orrüreg alsó része, ivarutak, alacsonyabbrendû gerincesek bõree) többrétegû elszarusodó laphám• magasabbrendû gerincesek bõref) többrétegû hengerhámA felszínen henger alakú, alul alacsonyabb sejtek.• kétéltûek nyelvén, kötõhártya, orrüreg felsõ részén

  19. 2. FelszívóhámA sejtek felülete megnövekedett.vékonybél – mikrobolyhok3. MirigyhámFeladata:kóros anyagok eltávolítása  excretumszükséges anyagok termelése  secretumLehetnek önálló szervek, de lehetnek más szervekbe beépítettek is.Váladékukat a vérbõl és a nyirokerekbõl szerzik, ezeket az anyagokat alakítják át.

  20. A mirigysejtek váladéktermelése szerint:1. MEROKRINFolyamatosan termelik ésürítik a váladékot idegi hatástól függően• endokrin mirigyek• fültõmirigy2. APOKRINFolyamatosan termelik a váladékot, de szakaszosan ürítik• verejtékmirigy• tejmirigy• prosztata3. HOLOKRINEzeknél a citoplazma is tönkremegy, degenerálódik és részt vesz a váladék alkotásában• faggyúmirigy

  21. Váladékürítés szerint:A. EXOKRINVégkamrájuk és kivezetõcsövük van. Váladékukat a test külsõ vagy belsõ felszínére ürítikPl:verejtékmirigy, hasnyálmirigyB. ENDOKRINVégkamrájuk és kivezetõcsövük nincs. A tömör sejtcsoportok a kötõszövetbe ágyazottak.Váladékukat a vérbe, vagy nyirokba ürítik.• mellékvese• pajzsmirigy• agyalapi mirigy4. ÉrzékhámÉrzékhámsejtek és támasztósejtek alkotják. A felvett ingerületet idegsejteknek adják tovább

  22. II. KÖTÕSZÖVETEKSejtek és sejtközötti állomány alkotja.Funkciói:• hézagok kitöltése• szervek táplálása• mechanikai védelem• víz, só, zsír raktározása• az elpusztult szervek helyének kitöltése1.Laza rostos kötõszövetKitölti a szervek közötti hézagokat, alápárnázza a bõrt, a szemlencse kivételével minden szervünk felépítésében részt vesz.

  23. Kötõszöveti sejtek:A. nyiroksejtekNyirokkeringésben résztvevő sejtek. Szerepük az idegen anyagok felismerése, ellenanyagtermelés, és az információ közvetítése az immunrendszer felé.B. makrofágokEukarióta sejtek bekebelezésére képesek. Gyulladáskor visszanyerik mozgásképességüket és fagocitálják (megeszik és megsemmisítik) a kórokozókat.C. mikrofágokBaktérium méretû sejtekig képes bekebelezni.D. hízósejtekSzemcséket tartalmaznak, ebben találhatóak a termelt anyagaik:• heparin: véralvadásgátló• hisztamin: allergiás reakciókért felelõs• szerotonin: a véredényekre fejti ki a hatásátE. fibrocytákFeladatuk a kötőszöveti rostok létrehozása.F. chromatofórákMelanint tartalmaznak. Egyes helyeken pigmenetes kötõszövetet hoznak létre: végbélnyílás körül, az emlõbimbóban és a szemhéj bõrében.

  24. 2. Érett kocsonyás kötõszövetA köldökzsinórban és a fogpulpában fordul elõ3. Retikuláris kötõszövetSejtképzõ szervek alapvázát adja: nyirokszervek, vérképzõszervek4. Tömött rostos kötõszövetAhol a szövet egyirányú húzásnak vannak kitéve, a rostok egy irányba rendezõdnek, párhuzamosan helyezkednek el.a) KOLLAGÉN ROSTOS TÖMÖTT KÖTÕ SZÖVET-ÍNSZÖVETAz erõs elmozdulást végzõ inak körül kötõszövetes hüvely képzõdik, melyben nyálkás folyadék csökkenti a súrlódástb) ELASZTIKUS ROSTOS KÖTÕSZÖVET-SZALAGOK Ott fordul elõ, ahol az elmozdulás utáni nyugalmi helyzet visszaállítása izommunka nélkül kell hogy történjen

  25. III. CHONDROID SZÖVETOlyan sejtek csoportja, amik a citoplazmájukban lipideket tartalmaznakZSÍRSZÖVETa) barna zsírszövetFiatal zsírszövet, sejtjeiben apró zsírcseppek találhatók.Téli álmot alvó állatok szövete, mely bomlás közben hõvé alakul. Embernél a lapocka táján található.b) fehér zsírszövetA sejtekben egy nagy zsírcsepp található, mely a magot oldalra nyomja. A labilis zsírszövet éhezéskor eltûnik (szétszórva a kötõszövetben, vénák falában).A stabil zsírszövet hosszabb éhezés során is megmarad (vese körül, fartájékon, tenyéren, arcon).

  26. IV. PORCSZÖVETa) HYALINPORC (üvegporc)Elõfordulás: bordaporc,orrporc, gégeporc, izületi porcA porcok anyagcseréje tehát igen lassú, degenerációjuk (pl.elmeszesedés: mészszemcsék lerakódása az alapállományba) gyakran elõfordul.b) RUGALMAS PORCA hyalinporcnál sárgább színû.Az alapállományban rugalmas rostok alkotnak hálózatokat.Elõfordulása: fülkagyló, kannaporc, epiglottisc) KOLLAGÉN ROSTOS PORCElõfordulás:csigolyák közötti porckorongokban

  27. V. CSONTSZÖVETFunkciói:• belsõ váz• passzív mozgásszerv• érzékeny szervek védõburka (agy, gerincvelõ)• helyet biztosít a vérképzõ szerveknekA gerincesek legkeményebb szövete ( kiv. a zománc).Ellenáll a nyomásnak, húzásnak, hajlításnak.Sejtes alkotóelemek:a) OSTEOBLASTOK (csontképzõ sejtek):b) OSTEOCYTÁK (igazi csontsejtek):c) OSTEOCLASTOK (csontfalósejtek):A CSONTÁLLOMÁNY FELÉPÍTÉSE:1. Tömör csontállomány (substantia compacta):A csontok felszínén helyezkedik el.2. Szivacsos állomány (substantia spongiosa):Elõfordulás:• a csontok belsõ része• lapos csontok• csigolyatestek• kéz- és lábtõcsontokA csont tulajdonképpen csontszövetbõl álló gerendák szövedéke, melyet csontvelõ tölt ki.

  28. VI. IZOMSZÖVETAZ IZOMSEJT FELÉPÍTÉSE:A mikrofilamentumok: MIOZIN (vastag filamentum) + AKTIN (vékony filamentum)A MIOFIBRILLÁRIS MOZGÁS:A filamentumok nem kontrahálódnak, hanem összecsúsznak.

  29. VI/1. SIMA IZOMSZÖVETFelépítése:Alapegysége az izomsejt. Mûködése:Lassú összehúzódásra képes, melyet akaratunkkal nem tudunk irányítani.Mûködése tartós, lassan fárad.Elõfordulás:• az ember zsigeri szerveinek falában:• nyelõcsõ alsó része• belek• vér- és nyirokerek• húgyhólyag• epehólyag• húgycsõ fala• puhatestûek 

  30. VI/2. HARÁNCSÍKOLT IZOMFelépítés:Alapegysége az izomrost. Több izomrost kötõszövetes hártyával van körülvéve, és elsõdleges izomnyalábot alkot.Az izomrostok legfeltûnõbb tulajdonsága a harántcsíkoltság. Szabályosan ismétlõdõ világos és sötét csíkok láthatók a mikroszkópos képen.Mûködése:Gyors, erõteljes összehúzódásra képes, de gyorsan is fárad, nem kitartó. Akaratunkkalkontroll alatt tartható.Elõfordulás:• gerincesek vázizma• ízeltlábúak mozgatóizmaVI/3. SZÍVIZOMSZÖVETFelépítése:Alapegysége a szívizomsejt. A Mûködése:Gyors, erõteljes összehúzódásra képes, miközben egy üreg térfogatát csökkenti egy egész életen át.Elõfordulása:A szívben.

  31. VII. IDEGSZÖVETKét legfontosabb alkotórészét a neuronok és gliasejtek jelentik. Ezeken kívûl a szövetben feltünõen nagy mennyiségû véredényt találunk.1. NEURON: ld. Idegrendszer anatómiája előadásSZINAPSZISOK1. Kémiai szinapszisAz interneuronális szinapszisok többsége. A szinaptikus rés 20-30 nm. A praeszinaptikus membrán elõtt szinaptikus hólyagok figyelhetõk meg neurotranszmitterekkel: noradrenalin, acetilkolin, GABA. 2. Elektromos szinapszisAz ingerület késlekedés nélkül terjed tovább, ionok átugrásával. A szinaptikus rés kisebb, kb. 2 nm.2. GLIASZÖVETAz idegsejtek támasztószövete, mely részt vesz a sejtek táplálásában is. A sejtek ellaposodnak és feltekerednek az axonra. Ahol a sejt véget ér, a velõshüvely megszakad, ott képzõdik a Ranvier-féle befûzõdés.

  32. KÓRTANI (pathológiás) ALAPISMERETEK

  33. Egészség: WHO szerint : az egyén , a közösség, a társadalom pszychoszomatikus jóllétének a lehető legteljesebb egysége, s nem csupán a betegség vagy a nyomorékság hiánya. Új szemlélet az egészségtudományban annak elismerése, hogy az egészséget az ember viselkedése befolyásolja, így az egészségmegőrzésben a megelőző és az egészségfejlesztő tényező jelentős szerepet kap. A holisztikus megközelítés szerint az egészség általános meghatározói és dimenziói, fizikai állapot, lelki, szociális és spirituális biztonság – ökölógiai-epidemiológiai interakcióban vannak a genetikus, környezeti és egyéni tényezőkkel. Az egészség tehát semmiképpen nem statikus állapot, magában foglalja a dinamikus mivoltát, fenntarthatóságát és a fejleszthetőségét. Betegség: legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, mint az egészség ellentéte. A testi – lelki – szellemi egyensúly felborulása. Lehet örökletes betegség, szervi eredetű, parazitás vagy sérülésből eredő. Ezenkívül lehet pszichoszomatikus, vagyis lelki eredetű is.

  34. Megváltozott működés: hyperfunctio: fokozott működéshypofunctio: csökkent működésafunctio: működés kiesésedysfunctio: rendellenes működésKÓROKOZÓ TÉNYEZŐKa) élettelen kórokokBelső korokok: rázkódás, zúzódás, összenyomás, törés, rándulás, ficam, sebElektromos ártalmak: villámcsapás, hálózati áramütésSugárzási ártalmak: fényártalom, hőártalom (meleg és hideg), ionizáló sugárzás, légköri ártalmakKémiai ártalmak b) élő kórokozók: vírus, baktérium, egysejtű állatok, gombák, férgek, ízeltlábúak

  35. Élettelen kórokMechanikus ártalmak, durva behatás esetén sérülési trauma is keletkezik. Formái:A, Commotio = rázkódás: agyrázkódás, fejfájás, hányás. Kimutatható szövettani elváltozás nincsen, csak tünet, amit ki kell pihenni.B, Contusio = zúzódás: már van szövettani elváltozás.C, Compressio = összenyomás, pl. mellkasi.D, Distorsio = rándulás: az izületeket érinti és enyhébb forma. A két izületi vég elmozdul, de visszakerül: szalag húzódás, esetleg sérülés lehetséges. Pihentetni és borogatni kell.

  36. E, Luxatio = ficam: az ínvégek eltávolodnak és rögzülnek a kóros helyzetben. Emiatt fájdalom lép fel, vérömleny keletkezhet, esetleg teljes szalagszakadás is lehetséges.F, Fractura = törés: a csont állománya és a csonthártya megszakad. Általános durva behatásra keletkezik, csontállomány felgyengül. Tünete: fáj, vérömleny keletkezik, deformitás. Szövődmény eseténereket, idegeket szakíthat.Típusai: nyílt, zárt, zöldgally - főleg a csuklónál a csontállomány törött, csonthártya ép.G, Vulnus = seb: metszett, vágott – fertőzése nem olyan veszélyes.Szúrt és harapott seb – fertőzésveszélyes.lőtt seb: nem lehet tudni mit roncsol és fertőzés veszélyes is.

  37. H, Kinetoris légi-, tengeri betegség.I, Elektromos ártalmak: villámcsapás, hálózati áram.J, Sugár ártalmak: fény – UV sugárzás: bőr rák, hóvakság, hegesztő fény.Hő – égések: I. fokú: bőrpír II. fokú – hólyagos III. fokú – a bőr teljes mélységében égIV. fokú – szenesedik a szövet.Hatása függ a felület nagyságától. Fertőzés veszélyes, plazma vesztéssel jár és ez sokkhoz vezethet. Napszúrás eredménye hőguta, hőpangás lehet.K, Hideg ártalom: fagyás, általános hypotermia – szív, légzés elégtelenség.L, Ionizáció – rádióaktivitás: osztódó sejteket-, vérképző és ivarrendszert károsítja. Akut formája sugárbetegség, ami halálhoz vezet. Krónikus formája szomatikus, genetikus és fejlődési rendellenességeketokoz, rákosodást

  38. Élő kórok: A, Baktérium, vírus, gomba (candida), férgek – többnyire élősdiek. B, Lapos férgek: köztes gazda viszi át. Horgasfejű galandféreg (Taenia roliusz). Bórsókás disznóhúsból kerül az emberi szervezetbe. A bélben tapad meg. Ízekből áll, elég hosszúra megnő, a fejét kell eltávolítani. Vermox megöli, utána hashajtóval kell eltávolítani a bélből. Tünete: hasi panasz, hányinger, lefogyás. C, Echinococcus: köztigazda a kutya. A féreg petéből kikelt lárva átfúrja magát a bélfalon, a vérrel az agyba, májba, tüdőbe kerül és ott cisztát képez. Máj, tüdő, fejfájás keletkezik, csak műtéttel távolítható el.