Ferge Zsuzsa Szegénység és kirekesztettség Magyarországon

1. Ferge ZsuzsaSzegénység és kirekesztettség Magyarországon Munkavállaló nők X. országos konferenciája 2010. szeptember 29

2. Mekkora és milyen nálunk szegénység? • A szegények aránya Magyarországon valamivel kisebb, mint az EU 25-ben (2007: Mo 13% , EU 25: 16%). • Szegénység legfőbb tényezői: • Munkanélküliség • Alacsony iskolázottság • Leszakadó települések, térségek – falusi szegénység • Sok gyerek • Cigányok súlyos leszakadása – gettósodás

3. Válság súlyosbít • Munkanélküliség - katasztrófa 2010 jún-aug: 471 ezer fő, 1 év alatt 50 ezerrel nőtt, 11% • Tömeges lakásvesztés és lakásbizonytalanság – több tízezer árverezés lehetséges 2010-ben • Családok reáljövedelme • 2007 és 2009 között 7%-kal csökkent (Árindex 2009 4,2%, 2010 eddig 6%) –

4. Olló nyílik, legszegényebbek mellett középosztály gyengébb csoportjai is süllyedtek 2009-ben Egyenlőtlenség növekedés 2007 és 2009 közt – néhány példa: • Munkanélküli és legalább egy-keresős közt • Budapest-város-falu közt • 1 és sokgyerekes között • Cigányok és nem-cigányok közt (LHH kistérségben főleg), nem annyira jövedelem, mint lakáshelyzetben, iskolázásban.

5. Példák válság hatására (1)0-15 éves gyerekek szegénységi aránya, 2003-2009

6. Példák válság hatására (2.)Gyerekek számának hatása 2007-2009 TÁRKI

7. Szegények és cigányok • Szegénység növekedésével nő szegények elutasítása (hajlétalanok kiűzése csak a jéghegy csúcsa) • Felelősséghárítás: önhibájukból szegények (nem dolgoznak) • Teljes hárítás: „mert cigányok” – szegénykérdésből „cigánykérdés” lett már jelentős részben

8. A szegénykérdés nem cigánykérdés – SÚLYOS TÉVEDÉS Összes felvett személyből 13%, Szegények közt 33% cigány 2009 (TÁRKI Monitor)

9. Miért kihívás a szegénység (1)? Veszélyezteti társadalom fenntarthatóságát: • Gazdaságilag: • Inaktivitás: termelés kiesés • Inaktívak: eltartásuk költséges • Társadalmilag: • Minden korosztály 20 százaléka „elvész” • Decivilizációs következmények – együttélés nehéz, bűnüldözés sokkal drágább, mint megelőzés. • Kirekesztés, szegregálás, gettósítás, gyűlölet – az integrált és fenntartható társadalom tagadása

10. Miért kihívás a szegénység (2)? • Politikailag: „Alvó konfliktusok mezején”* • Politikai megosztottság kooperációt aláássa; • Egyéni, csoportos vagy tömeges konfliktusok robbanhatnak ki bármikor. Egészében: Pazarlás energiákkal forrásokkal, együttélés értékeivel, életekkel

11. Politika (már 3 kormány) nem áll ellen „közakaratnak”, pl: • Munkahiány büntetései – UMA, egy család-egy RÁT • Szegény-és gyerekellátások értékvesztése (indexelés hiánya), • Koldusok, hajléktalanok kitiltása sok helyről (városközpont, összes közterület…) • Családi pótlék feltételekhez kötése (veszélyeztetett, hiányzó gyerek) • Kiskorúak szigorú büntetése

12. Politika társadalompolitikai dilemmái • A probléma 20 éve nő, alig kezelt • Válság miatt: • források még csökkentek, miközben problémák nőttek • mozgástér alig van: óriási globális külső kényszer költségvetési hiánycsökkentésre , ezt a sikert globális piac méltányolja, más szempontja nincs.

13. Fő kihívás: kezelhető-e korlátlan egyenlőtlenség? • Egyenlőtlenségeknek nincs felső korlátja – erőforrások bármekkora része kisajátítható • Egyenlőtlenségeknek nincs alsó korlátja – megsemmisülésig. Szegregálás, gettósodás, lakásvesztés, éhezés. Nincs szociális, lakhatási stb. minimum • Mindezt súlyosbítják a szegényekkel szembeni indulatok

14. Politikai prioritások – lehetséges-e? - Kell szociális minimum családra igazítva. - Igazi munkahelyek – iskolázatlanoknak is. - Szegények lakásvesztését megállítani, lakáshoz jutását megoldani - Iskolák javítása – most különösen nehéz HOSSZÚ TÁVON VÁRHATÓ CSAK VÁLTOZÁS – DE A HOSSZÚ TÁV MÁR ELKEZDŐDÖTT És mi van, ha „nem lehetséges?”

15. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET www.gyerekszegenyseg.hu www.gyerekesely.hu