1 / 34

Oroszország – BRIC-ország

Oroszország – BRIC-ország. Ludvig Zsuzsa MTA KRTK Világgazdasági Intézet. A BRIC-ről röviden. Goldman Sachs tanulmány- mozaikszó Fogalom sokaknak megtetszett … De nem homogén csoport! Tagjai „ráharaptak” – BRIC-csúcsok 1. csúcs: Jekatyerinburgban! 2009-ben. Mitől BRIC a BRIC?.

kiaria
Download Presentation

Oroszország – BRIC-ország

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Oroszország – BRIC-ország Ludvig Zsuzsa MTA KRTK Világgazdasági Intézet

  2. A BRIC-ről röviden • Goldman Sachs tanulmány- mozaikszó • Fogalom sokaknak megtetszett … • De nem homogén csoport! • Tagjai „ráharaptak” – BRIC-csúcsok • 1. csúcs: Jekatyerinburgban! 2009-ben

  3. Mitől BRIC a BRIC? • Kétezres években impozáns növekedési ütemek – a vg. új növekedési csomópontjai • Válságot a fejlett világnál jobban vészelték át • Méreteiknél fogva jelentősek (lakosság, terület, gazdaság…) • Jelentős speciális világgazdasági szerepkör (energia, szolgáltatások, feldolgozóipari export …)

  4. A BRIC jelentősége orosz szemmel • A „Klub”-hoz tartozás büszke érzete • BRIC – eszme : a multipoláris világrend támogatója • A világgazdasági szerepek, súlyok változásainak kifejezője • USA (dollár)szerepének csökkenése • Elképzelések, lépések: • egy nemzetek felett álló nemzetközi tartalékvaluta létrehozásának ötlete (Medvegyev elnök Jekatyerinburgban) • Oroszország évek óta aktív támogatója a nemzetközi pénzügyi rendszer (pl. Nemzetközi Valutaalap) reformjának. • Oroszországban Európa további gyengélkedésével, szerepvesztésével számolnak (megosztottság majd válságproblémák) • Nyugat versus Kelet (Európa versus Ázsia) – keleti, ázsiai vektor megerősödése • Kína szerepe mindent elsöprő, legdinamikusabban fejlődő gazdasági partnerség, de figyelem Indiára és Brazíliára is!

  5. Oroszország és a nemzetközi intézmények • ENSZ – megörökölt szerep • IMF, Világbank • Európa Tanács tagja • G7- G8 - G20 • OECD-tagság iránti kérelem (cél: 2014) • APEC (Ázsiai Csendes –óceáni Gazdasági Együttműködési Szervezet) • FÁK-on belüli szervezetek (gazdasági, biztonsági) • Sanghaji Együttműködés Szervezete • BRIC

  6. Oroszország számokban –„Oroszország nagyobb a szakadéknál?” • Világ legnagyobb területű állama • 17 075 400 km2 (majdnem 2x USA vagy Kanada, 180x Magyarország) • 9 időzóna • Legtávolabbi pontok távolsága: 8000 km • Világ 9. legnagyobb népességű állama (2011-12- 143 millió fő – világnépesség kb. 2%-a) • Világ 6. legnagyobb GDP-vel rendelkező gazdasága (PPP-alapon, 2010-2011)

  7. Az oroszországi népesség alakulása

  8. Az ország öröksége és felépítése • Volt SZU legjelentősebb utódállama (1991 december) • Kapacitások kb. 70%-a • Bonyolult régió-központ kapcsolatrendszer – 89 régió különböző jogosítványokkal • 15-20-szoros jövedelmi különbségekkel újraelosztó szerep fontossága! • Putyini rendteremtés – az I. ciklusban • 7 majd 8 szövetségi körzet – élükön az elnök által kinevezett képviselőkkel

  9. Az orosz GDP alakulása, Oroszország részesedése a bruttó világtermékből (PPP alapon)

  10. A világ 10 legnagyobb GDP-jével rendelkező országa, vásárlóerő-paritáson (2011), milliárd USD

  11. Az orosz pozíciók lényegesen gyengébbek, ha az egy főre eső bruttó összterméket nézzük. Ilyen világranglistán Oroszország 16 736 dolláros mutatóval 2011-ben már csak az 55. helyen állt, megelőzte őt többek között Magyarország is 47. helyezésével és 19 591 dolláros értékével

  12. Oroszország előkelő helyezései egyes ipari és mezőgazdasági termékek világszintű termeléséből (2010)

  13. Fontosabb orosz makrogazdasági mutatók 2008-2013

  14. Az orosz válságkezelés (és válság) sajátosságai • Önerőből megvalósuló válságkezelés • Szociális irányultság • Inkább napi szintű válságkezelés (pl. pénzügyi szféra) átfogó stratégiai megközelítésű intézkedések helyett • strukturális változások elmaradása • modernizációs retorika • Visszatérően: erőteljes visszaesést követően gyors növekedési pályára állás • Világpiaci olajárak jelentős hatása

  15. Válság után? • 2010-2011 pozitív mutatók • 2012 újabb negatív jelek (külker forg. kis növekedése – vg-i trendekhez igazodva) • Stagnáló, kismértékben romló világgazdasági pozíciók • 2013 – 2012-es tendenciák folytatása

  16. Oroszország világgazdasági pozíciói -%-os részesedés (helyezés)

  17. A világ legnagyobb exportőr országai (2010-2011)

  18. A világ legnagyobb importőr országai (2010-2011)

  19. A külkereskedelem jelentősége • Több mint klasszikus külker. funkciók • Fontos devizakitermelő, tartalékképző szerep • Sikertörténet, de hozzájárul az egyoldalú szerkezet továbbéléséhez • Olajállam? (olaj- és gázexport hagyományosan a kivitel 70%-a körül) • Periférikus-félperiférikus szerep • Külkereskedelem modernizációs szerepe megkésőben?

  20. Az orosz export 10 legjelentősebb célországa 2011-ben (%-os részarány)

  21. Az orosz import 10 legjelentősebb forrásországa 2011-ben (%-os részarány)

  22. Szolgáltatás-kereskedelem • Oroszország hagyományosan jelentős külkereskedelmi többletet érvényesít az árukereskedelemben - épp fordítva van a szolgáltatások területén, ahol az ország nettő importőr, • és világkereskedelmi súlya is kisebb az áruk külkereskedelmében mérthez képest • 2011-ben az orosz szolgáltatásexport értéke mindössze 54, az import pedig 90 milliárd dollárt tett ki. Az előbbi csak valamivel több, mint az orosz árukivitel tizede, míg az utóbbi a dinamikus növekedési trendnek köszönhetően meghaladja az árubehozatal egynegyedét

  23. Tőkebefektetések - OFDI • A világa legnagyobb tőkebefektetői között: 2011-ben Oroszország világméretekben is a 8. legnagyobb tőkeexportőr volt (az USA, Japán, Egyesült Királyság, Franciaország, Hongkong-Kína, Belgium és Svájc után, ez utóbbi kettőtől alig valamivel lemaradva). • a közép-kelet-európai térség legjelentősebb, a feltörekvő gazdaságok közül Hongkong (Kína) után a második legnagyobb tőkeexportőre. • Az orosz cégek előszeretettel éltek a válság során jelentkező speciális, gyakran kedvező vásárlási árviszonyokban megtestesülő lehetőségekkel is • 2009-2011 folyamán az orosz tőkekihelyezések értéke rendre meghaladta a beérkező FDI értékét • Az orosz vásárlások legjelentősebb célterületét a fejlett gazdaságok, elsősorban az uniós cégek adják, másodsorban pedig a szomszédos posztszovjet államok, azonban az orosz bázisú TNC-k aktívak a feltörekvő piacokon is. • (Példák 2011-ből: az ausztriai Volksbank leányvállalatinak orosz Szberbank általi felvásárlása, a TNK-BP brazil olajiparban szerzett érdekeltsége)

  24. Tőkebefektetések - FDI • Ellentmondásos folyamatok • Tőkehiány vagy modernizációs szükségszerűség? • Méretei szerények az orosz gazdaság méretei és a lehetőségek fényében • Tudatos orosz „távoltartó” politika • Új 2012-es privatizációs csomag- kirakatba készült? • Igor Suvalov, első miniszterelnök-helyettes: „…az állami tulajdont a felére kívánjuk visszavenni 2016-ig” • Szperbank, Vnyestorgbank, Rosszelkhozbank és a Roszagrolizing, a az Aeroflot, a Sheremetyevo Repülőtér, Szovkomflot (tengeri szállítás, tankerek), az Egyesült Gabonaipari Vállalat, a gyémántipari Alrosa, az energetika területéről az Inter RAO JeESz, Ruszhidro és az olajipari Rosznyeft és Zarubezsnyeft, Transznyeft, Rosznano

  25. Tőkebefektetések – FDI II. • 1. Az oroszországi privatizáció elsősorban politikai megfontolások alapján zajlik– belpolitikai (pl. Szberbank), külpolitikai (pl. kapcsolat Kínával) • 2. Az orosz vonakodás hátterében: elsősorban nem forrásban szűkölködnek, hanem technológiát várnának Tények: • Eddigi tendenciák: állami tulajdonrész növekedése (pl. olajipar) • Rosznyeft stratégiaivá minősítése Következmények: • A külföldi befektetők nem számíthatnak áttörésre, irányváltásra a privatizációban, az állam óvatos és fontos gazda marad • Külföldi csalódottság: irreálisan magas árak okán • Stratégiai partnereket fognak keresni (fenti 2 szempont alapján)

  26. Oroszország és a posztszovjet térség

  27. A FÁK-országegyüttes és Oroszország súlya az egyes FÁK-országok exportjában és importjában 2008-ban és 2010-ben (%)

  28. Oroszország, mint posztszovjet gazdasági központ • Külkereskedelmen túl: FDI, munkaerő-migráció • FDI: tényleges nagyobb, mint a statisztika által jelzett (Ciprus szerepe!) • Számos oroszágban kulcságazatban: energetika, egyéb kitermelőipar, szállítás, kohászat stb… • Migráció: posztszovjet migráció legjelentősebb célterülete, hazautalások szerepe makrogazdasági jelentőségű, de szociális szempontból is meghatározó

  29. Eurázsiai integrációs tervek – új dinamika és agilitás (2010-2012) • Orosz érvek: • Nemzetközi trendekhez igazodás (FT, vámuniók stb.) • Sajátos geopolitikai helyzet: se Kína, se EU felé – saját gazdasági övezet • Realitások az orosz gondolkodásban: • differenciált megközelítés – integrációra hajlandó országok köre • orosz anyagi áldozatvállalás • orosz dominancia enyhítésére orosz hajlandóság (szavazati arányok) • Ki mit tud (behozni)? Pl. Kazahsztán a kedvezőbb üzleti klímát • Kinek mit lehet ajánlani? Pl. Kirgizisztánnak, Tádzsikisztánnak szabad munkaerőáramlást Nyugati szkepticizmus! Papírszagú posztszovjet integrációk…

  30. (Re)integrációs erőfeszítések • Papírintézmények avagy sem? • „Nyugat” nem hajlandó komolyan venni • 1. bonyodalmak a WTO-csatlakozás folyamán • 2. EU-s posztszovjet elképzelések, Keleti Partnerség kezdeményezés versengő jellege • Oroszország 1. számú külpolitikai prioritása • Orosz akarat (integrációs tömbként erősebb jelenlét / mag a világgazdaságban!) – gyors/erőltetett? tempó • Orosz finanszírozási készség (pl. ajánlat Ukrajnának) • Orosz kompromisszumkészség (kinek mi fontos: energiaár, tranzitkérdések, migrációs politika stb…)

  31. Problémák • Új erőközpont gazdasági ereje: Ukrajnával vagy nélküle? • Oroszközpontúság és orosz dominancia • Gyengült gazdasági szálak (külkereskedelem) • De vámuniós sikerek 2011-ben! • Igen eltérő fejlettségű gazdaságok • Mi a következő lépés? Mely ország? • Lesz-e elegendő orosz forrás mindenki igényeinek finanszírozására? • Más jelentős nemzetközi aktorok érdeklődése

  32. 3. Oroszország a WTO-ban • Elhúzódó folyamat • Kinek a sikere? (Kinek az érdeke?) • Oroszország kemény tárgyalópartner volt: sajátosságok megvédése (pl. kiterjedt exportvámok rendszere, autóipar védelme) • Nyitás • (átlagos ipari vámszint: 9,5% (2011) – 7,3% (2012-től) • Szolgáltatószektor • Agrárszektor (kvótákhoz kötött kedvezményes vámtarifák) • Mi várható az orosz gazdaságra nézve? • Jobb átláthatóság, stabilabb befektetési környezet, hatékonyságnövekedés, strukturális hatások • túlzóan optimista nyugati (világbanki) elemzések: éves szinten 3,3 %-os – majd 11%-os!- pótlólagos GDP-növekedés; 7,2%-os háztartási jövedelmi növekedés – az FDI-beáramlás emelkedésétől várva • feltétel: állam nem avatkozik be a veszélyeztetett iparágak védelmében (versus költségvetés tervez ilyet!, versus orosz gazdaságpolitikai célok)

  33. Oroszország a világgazdaság és a nemzetközi színtér fontos és izgalmas szereplője, amely az átmentett politikai nagyhatalmiság mellé a gazdasági nagyhatalmiság (vissza)építését is célul tűzte ki… • (elemei: energetika + integráció)

  34. Köszönöm a figyelmet! www.vki.hu www.fakprojekt.hu

More Related