Verseny és szabályozás 2012 2013.09.25 Pápai Zoltán .

1. Pápai Zoltán – Nagy Péter – Csorba Gergely – MicskiJudit:Tapasztalatok a mobilpiacok működéséről: ár-összehasonlítások és piacszerkezeti változások értékelése Verseny és szabályozás 2012 2013.09.25 Pápai Zoltán .

2. Motiváció Igazak-e a következő mítoszok amikkel Magyarországon az utóbbi időben gyakran találkozunk: • A magyar mobil hangszolgáltatási és a mobilinternet árak európai összevetésben magasak • Több szolgáltatójelenlétea piacon, illetve új szereplő belépése alacsonyabb árakat eredményez

3. Praktikus kérdések • Meg tudjuk-e vizsgálni empirikusan ezeknek a mítoszoknak a relevanciáját? • Milyen adatok vannak? • OECD és EU adatok a mobil hangszolgáltatási árak alakulásáról • Milyen eszközökkel? • ár-összehasonlítás • egyszerű statisztikai eszközök

4. Mobil hangszolgáltatási árak alakulása Kisfogyasztói kosár (OECD 2002) árainak alakulása (€), 2004-2010 • a magyar mobil árak az EU átlagnál nagyobb mértékben csökkentek • ugyanazokat a fogyasztói kosarakat 2010-ben harmadannyiért lehetett a magyar piacon megvenni, mint hét évvel korábban Forrás: Teligen (2004-10)

5. Mobil hangszolgáltatási árak 1. • 2010-ben a magyar átlagos mobil percdíj (ARPM) a 7. legkisebb az EU-ban • 35%-kal az EU átlag alatt ARPM az EU-ban (€ cent; EU27 átlaga: 10,7€ cent), 2010 Forrás: Digital Agenda Scoreboard

6. Mobil hangszolgáltatási árak 2. :Ellentmondó eredmények az OECD-től OECD(2009-es definíció szerinti) kisfogyasztói kosár (30 hívás, 100 SMS) havi kiadása ÁFA-val (USD PPP), 2010. aug. • az OECD (2002, ill. 2006) fogyasztói kosarak alapján számított árak összehasonlításában Magyarország a középmezőnyben foglal helyet 2010-ben • az OECD új, 2009-ben definiált fogyasztói kosarai alapján Magyarországon voltak a legmagasabbak a mobil árak 2010-ben (egyes kosarak esetében a magyar ár 100-150%-kal volt magasabb, mint az átlag) Forrás: OECD (2011)

7. Az ellentmondásos eredmények okai • A különböző ár-mutatók közötti eltérések • a különböző mutatók mást mérnek: ARPM illetve kosarak • ÁFÁs vagy ÁFA nélküli ár • árfolyamon számított ár és vásárlőerő-paritáson számított árak eltérése • A fenti tényezők mind okai az eltérésnek, de az OECD 2009-ben definiált kosarai alapján számított árak nominális árfolyamon összehasonlítva is magasak! • ez strukturális problémára utal

8. Mit mérnek a 2009-es OECD kosarak? Egy előfizetőre eső havi SMS-ek száma az EU-ban 2011-ben(db) - EU27 átlaga: 59db; EU27 medián: 42db A kosarak az SMS tekintetében nem illeszkednek az EU piacok többségének jellemző fogyasztási szerkezetéhez! Forrás: GSMA (2011)

9. Magasak a magyar árak? A magyar árak abszolút szintje európai összehasonlításban nem magas • a mobil hangszolgáltatás ára inkább a középmezőnyben található Az ár-összehasonlítások ellentmondásos eredményeinek okai • az unióban Magyarországon a legmagasabb az ÁFA kulcs - de az összehasonlításban ennek hatása kismértékű • a vásárlóerő-paritásos számítás a magyar árakat mindig jelentősen nagyobbnak mutatja (ez ugyan relatív árat érzékeltet, de nem a tényleges árakat mér) A fő ok: • az OECD 2009-es kosarai a rossz kosárszerkezet miatt alkalmatlanok az országok árszintjének összevetésére

10. Mobil piaci (MNO) szereplők számának alakulása az EU-ban 2000 és 2013 között utolsó csak 2G belépés első 4G belépő (Pl) utolsó 3G belépő (Free, Fr) 3G belépés kezdete 3G kiosztás kezdete 28 belépés 7 fúzió 2 kilépés

11. 1, 2, 3, 4 és 5 (MNO) szereplős mobil piacok számának alakulása az EU-ban 2000 és 2013 között 2012-re lényegében minden mobil piac vagy 3 vagy 4 szereplős

12. Mi a szereplők számának hatása az árakra? • Egy adott időpontban végzett keresztmetszeti összehasonlítás (ANOVA, regresszió) alapján nincs szignifikáns különbség a négyszereplős és a háromszereplős piacok teljesítménye között • a négyszereplős piacok átlagosan nem teljesítettek jobban a mobil hangszolgáltatás árának vonatkozásában • az országok közötti árkülönbségeket jelentős részben magyarázzák az egy főre jutó GDP-ben megfigyelhető különbségek

13. Tanulságok • A közkeletű mítoszok gyakran nem, vagy nem úgy igazak, ha döntéshozatalhoz akarjuk felhasználni, jobb, ha előbb ellenőrizzük őket • Az összehasonlítás jó eszköz, de a módszertan ismerete és ellenőrzése nélkül felszínes, téves következetésre vezet • Már egyszerű empirikus elemzések is hasznos adalékkal szolgálhatnak fontos közpolitikai dilemmák eldöntéséhez