a k pes t si keretrendszerr l fogalma sszetev i funkci i t pusai n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A képesítési keretrendszerről (fogalma, összetevői, funkciói, típusai) PowerPoint Presentation
Download Presentation
A képesítési keretrendszerről (fogalma, összetevői, funkciói, típusai)

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 27

A képesítési keretrendszerről (fogalma, összetevői, funkciói, típusai) - PowerPoint PPT Presentation


  • 154 Views
  • Uploaded on

A képesítési keretrendszerről (fogalma, összetevői, funkciói, típusai) . 1 ) A képesítési rendszer fogalma és előzményei – a tanulási folyamat szervezése 2 ) A jelen képesítési keretrendszerek alapelemei – a tanulási folyamat szervezése.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A képesítési keretrendszerről (fogalma, összetevői, funkciói, típusai)' - paley


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide2

1) A képesítési rendszer fogalma és előzményei – a tanulási folyamat szervezése

2) A jelen képesítési keretrendszerek alapelemei – a tanulási folyamat szervezése

slide3

A tanulási folyamat képesítési rendszereinek összetevői:

a) tanulási eredmény, kompetencia a képesítési rendszerben

b) a képesítési rendszer rendszerszerűsége: szint (level) és szint-leírás

c) a képesítési rendszer elemi formái: munkaterhelés alapú kredit

d) a képesítési rendszer minőségei

e) a képesítési rendszer lebontása, a profil

slide4

A képesítés fogalma, múltja

Kontrasztunk: a humboldti egyetem képesítési koncepciója

„Korántsem volt ostoba ötlet attól, akiben először fogamzott meg a gondolat, hogy a tudományosság egész foglalta mintegy intézményszerűen volna kezelendő, aholis ahány tudományszak, azok letéteményeseként annyi nyilvános tanár, professzor alkalmaztatnék, akik egyfajta egyetemnek nevezett tudós közösséget alkotnának, amelynek autónómiája volna, mert tudósok mint tudósok felől csak tudósok ítélhetnek; s amely egyetemnek ennélfogva jogában állna, hogy fakultásai útján az alsóbb iskolákból magasabba lépni törekvő tanítványokat vegyen föl, valamint előzetes vizsga nyomán, saját hatalma alapján mindenki által elismert rangot ruházzon szabad tanárokra, akiket doktoroknak neveznek.” (I. Kant)

slide5

XX. század utolsó harmadára

  • A tudás természetének átalakulása
  • Az absztrakt, átfogó tudás társadalmi kiterjedtségének, szükségletének átalakulása
  • Az átfogó tudás személyes és közösségi érték-centrum
slide6

ÚJ KÉPESÍTÉSI ESZMÉNY:

A tanulási folyamat centrális szerepének elismerése

A képesítések rendszerszerűsége, globális felépítése

Megvalósulása: a bologna folyamat

Magyar felsőoktatás:

előzményprojektek, kormányrendeletek, törvény – csak formális lépések

slide7

Példa 2007-ből (tanári magyar szak KKK):

A tárgycsoportot elvégző hallgatók rendelkeznek olyan korszerű értelmezési, interpretációs apparátussal, amely segítségével képesek a többértelmű, kifejező funkciójú szövegek fogalmi hátterének megragadására és képesek az értelmezési szövegmegértési stratégiák hatékony iskolai átadására.

Magas szintű képességgel rendelkeznek a többértelmű, képies szövegek és más közegű (multimediális) kulturális jelenségek értelmezése terén.

slide8

MAB (végleges) változat:

Az irodalmi szövegértés, szövegolvasás modern módszerei, háttérelméletei. A többértelmű, kifejező funkciójú szövegek fogalmi hátterének megragadását, az értelmezési szövegmegértési stratégiák hatékony iskolai átadását segítő, korszerű értelmezési, interpretációs apparátus.

slide9

Az új európai képesítési koncepció kialakulása, formája

  • angol-skót képesítési leírások (1990-es évek)
  • Európai Nyelvi Portfólió (1998-2002)
  • Dublini Szintleírás (2002-2004)
  • Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszere (2005)
  • Európai Képesítési Keretrendszer (2008)
slide10

Dublini Szintleírás

  • Szinteket (ciklusokat) jelöl meg (rendszerbe szervezi a képesítéseket
  • Kompetencia-tipológiát ad, megjelöli a tanulási eredmények jellegét, belső szerkezetét.
slide11

Dublini Szintleírás – egy elem példája

RÖVID CIKLUS

egy általános középiskolai tanulmányokra épülő és jellemzően a magasabb szintű tankönyvek szintjén álló tudással és megértéssel rendelkeznek.

ELSŐ CIKLUS

egy általános középiskolai tanulmányokra épülő, azokat meghaladó, magasabb szintű tankönyvekre is támaszkodó, de jellemzően a szakterület élmezőnyét is érintő ismeretekkel rendelkeznek

MÁSODIK CIKLUS

olyan ismeretet és megértést tanusítanak, amely az első ciklus elzárásaira alapul és meghaladja azt, és amely lehetőséget ad eredeti gondolatok kialakítására és alkalmazására gykran kutatási környezetben

HARMADIK CIKLUS

egy szakterület rendszerszerű megértéséhez jutottak és elsajátították a szakterülethez kapcsolódó kutatási készségeket és módszereket

slide12

Dublini Szintleírás

(tanulási eredmény tipológia)

  • Ismeretszerzés és megértés cselekvése
  • Az ismeret és megértés alkalmazása
  • Érvényes hátterű ítéletek és választások megtétele
  • Az ismeret és megértés kommunikálása
  • A tanulás folytatásának képessége
slide13

Képesítési leírás dublini módra a 413 projektről

A 4.1.3. TÁMOP projekt résztvevői a programban való sikeres részvételük során

  • megismerik és értik a képesítések, képesítési keretrendszerek általános fogalmát, annak összetevőit értik működésének elveit
  • képesek alkalmazni ezt a tudást és megértést a felsőoktatás-irányítási elvek kialakításában értékelésében, az országos felsőoktatási képesítési keretrendszer felépítésében
  • elemzik és értékelik a különböző képesítési leírásokat
  • kommunikálják és képviselik következtetéseiket a magyar felsőoktatás szereplői irányában
  • képesek konkretizálni és továbbfejleszteni a képesítési rendszerekről megszerezett tudásukat
slide14

KOMPETENCIA TÍPUSOK

Generikus

  • Eszköz-jellegű
  • Interperszonális
  • Rendszerező

Szakspecifikus

slide15

Eszköz-jellegű kompetenciák

• Elemző és szintetizáló képesség

• Szervezési és tervezési képesség

• Szóbeli és írásbeli kommunikáció anyanyelven

• Egy második nyelv ismerete

• Számítógépes alapismeretek

slide16

Interperszonális kompetenciák

• Kritikai és önkritikai képesség

• Team-munka

• Kapcsolatteremtési képesség

• Interdiszciplináris team-ben való munkavégzés képessége

• Képesség a kommunikációra más területeken dolgozó szakértőkkel

slide17

Rendszerező kompetenciák

• Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége

• Kutatási képességek

• Tanulási képesség

• Új helyzetekhez való alkalmazkodás képessége

• Kreativitás

• Vezetési képesség

slide18

Szakmai referencia index (Benchmark statement)

A szakmai referencia-index állításai segítséget adnak az akadémiai közösségnek a specifikus szakmai programok természetének és jellemzőinek leírásában, megjelenítik az általános elvárásokat egy bizonyos szintű képesítés odaítélése tekintetében és megjelenítik azokat a jellemzőket és képességeket, amelyekkel az ilyen képesítéssel bírók rendelkeznek.

slide19

Történész szakmai referencia index:

1) jelentős mennyiségű történelmi tudás

2) képesség történelmi érvek kialakítására, fenntartására, megfelelő kérdések megfogalmazására

3) képesség a történeti szövegek kritikai és kontextuális olvasására, elemzésére és kritikai átgondolására

4) elfogadása annak, hogy a múlt rekonstrukciója komplex feladat és hogy a történelmi evidencia változékony és problematikus

13) világosság, folyékonyság és koherencia az írásos munkákban

14) világosság, folyékonyság és koherencia a szóbeli kommunikációban

slide20

Szintek és szintleírások

15/2006 OK. rendelet

Alapképzésben alapfokozatot az szerezhet aki

a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy

- a képzési területéhez tartozó ismereteket elsajátította és olyan ismereteket szerzett, amelyek alapján az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe léphet;

b) ismereteit illetően alkalmas

- szakképzettségének megfelelő munkakör ellátására;

- az információk kritikus elemzésére és sokoldalú feldolgozására;

- idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel is hatékonyan kommunikálni, és az információkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni;

c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik

- olyan személyes tulajdonságokkal és együttműködési készséggel, amelyek a személyes felelősséget és az egyéni döntéshozatalt is megkövetelő munkakörökhöz szükségesek;

slide21

Bölcsész képesítési leírás szintkülönbségei

Alapképzés

Képes segítség nélkül információk gyűjtésére és elemzésére a szakterületén használatos technikák alkalmazásával.

Mesterképzés

Képes a kulturális, szellemi és nyelvi folyamatok elemzésével ezen folyamatok mások számára történő megvilágítására és hatókörén/kompetenciáján belül történő befolyásolására

slide22

Bölcsész képesítési leírás szintkülönbségei

Alapképzés

Képes a kulturális jelenségek, irodalmi és más művek hatásának, értelmének saját életébe, élményvilágába való tudatos bevonására.

Mesterképzés

Képes elősegíteni, tudatosítani a kulturális jelenségek, irodalmi és más művek hatásának bevonását a befogadók mindennapi életébe, gondolati és képzeleti világába.

slide23

Bölcsész képesítési leírás szintkülönbségei

Alapképzés

3. Képes írott szöveget, kulturális jelenséget koherensen értelmezni, leírni

Mesterképzés

3.Képes az írott szövegek értelmezéseit értékelni, elméleti beszédmódok szerint feldolgozni és eltérő elméleti megközelítéseket interpretációiban alkalmazni.

slide24

MUNKATERHELÉS (Workload)

Tanulási eredmény hátterű formális tanulásszervezés (ECTS kreditrendszer)

„A kreditrendszer a tanulmányi teljesítmények értékelésére, mérésére, leírására és összehasonlítására szolgál. Maguk a kreditek valamely tanulási eredmény eléréséhez és a hozzá kapcsolódó munkaterhelés teljesítéséhez szükséges tanulmányi munka mennyiségének kifejezésére szolgáló mérőszámok”

slide25

PROFIL

„a profil megadja a szakterületet, a tanult területet, azonosítja a szintet (első, második, harmadik ciklus) és megjelöli azokat a speciális jellemzőket amelyek a programot megkülönböztetik a többitől. A program profil (degreeprofile) kompetenciák és tanulási kimenetek felől írja le azt, hogy a diplomát szerzők mit fognak tudni, mit tudnak megtenni amikor elvégzik a programot” (Tuning)

slide26

PROFIL

• cél

• jellemzők

• alkalmazhatóság és további tanulmányi lehetőségek

• oktatási stílus

• program kompetenciák

• program tanulási eredmények