Nyelvi előkészítő évfolyam - mit tudunk és hogyan tovább?

1. Nyelvi előkészítő évfolyam - mit tudunk és hogyan tovább? 4. szekció Intenzív nyelvi képzések a magyar közoktatásban Nyelvi előkészítő évfolyam

2. A kezdetek • a Világ – Nyelv program része, 2003 • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi módosítása alapján bevezethető a 2004/2005. tanévtől a következő feltételekkel • a kötelező tanórai foglalkozások legalább 40%-ában idegen (illetve nemzetiségi vagy kisebbségi) nyelvi képzés folyjon • a fennmaradó időkeret legalább 25%-át informatikai képzésre, a maradékot képességfejlesztésre kell fordítani • az iskolának a 10-13. évfolyamon kell felkészítenie a tanulókat az emelt szintű nyelvi érettségire • a hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumokban a nyelvi előkészítő osztály a kilencedik évfolyam helyett másik évfolyamon is megszervezhető • egy középiskolában 2004. szeptember 1-jén egy, később minden évben eggyel több nyelvi előkészítő osztály indítható

3. Módosítások • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2006. évi módosítása a 2010/2011. tanévtől kötelezővé tette a középiskolák fenntartói számára a nyelvi előkészítő évfolyamok indítását az általuk fenntartott középiskolákban, amennyiben igény van rá 28-29. § (7) Az adott évfolyamban indítható osztály, osztályok számának figyelembevételével meg kell szervezni a gimnáziumban / szakközépiskolában- a (4) bekezdésben meghatározott - nyelvi előkészítő évfolyamot, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam további osztályát, ha a jelentkezők létszáma alapján ez indokolt. A nyelvi előkészítő évfolyam, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam osztálya több középiskola tanulóiból is megszervezhető egy gimnázium /szakközépiskola keretei között. • 2008 után a NYEK évfolyamot indító középiskolák nem szervezhettek olyan írásbeli felvételi vizsgákat, amelyek a jelentkezők idegen nyelvi előismereteit vizsgálják

4. Ajánlás - OKM • a tanulók az intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelv(ek)ből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát • a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítson ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt • a megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak képessé nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére

5. Az előkészületek • ajánlások (9-13. évf., 10-13. évf.) • segédlet (9. évf.) • tanmenet a NYEK számítógépes óráihoz • továbbképzések nyelvtanárok számára • konferenciák • NYEK portál • jó gyakorlat példatár • felmérések

6. Számok – a NYEK képzés résztvevői

7. Számok – tanult első nyelvek

8. Számok - tanult második nyelvek

9. A NYEK hatékonyságának vizsgálata • Jelentés a nyelvi előkészítő évfolyamos tanulók körében a 2004/2005. tanév őszi félévében elvégzett felmérésről angol és német nyelvből, 2004 • Jelentés a nyelvi előkészítő évfolyamos tanulók körében a 2004/2005. tanév tavaszi félévében elvégzett felmérésről angol és német nyelvből, 2005 • Jelentés a nyelvi előkészítő évfolyamot indító iskolák vezetői, nyelvtanárai és tanulói körében 2006 tavaszán végzett felmérésről, 2006 • A nyelvi előkészítő évfolyam értékelése – 2004/2005-2008/2009, 2009

10. A jelen és a jövő A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján • a középiskolákban a 9. évfolyamot NYEK előzheti meg, ha az intézmény a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel; az ezeket a 2014/2015 tanévig nem teljesítő intézményekben a NYEK felmenő rendszerben megszűnik • a külön jogszabályok még nem elérhetők • a köznevelési koncepció tervezete alapján a tervezett feltételek a következők: „a képzésben részt vett tanulóik eddigi érettségi eredményei átlaga alapján igazolható, hogy e tanulóknak az első tanult nyelvből több, mint 90%-a, a második tanult nyelvből több, mint 70%-a komplex középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgát szerzett vagy azzal egyenértékű érettségi vizsgát tett”

11. A NYEK a Nemzeti Alaptantervben Hatályos NAT • „Ha a tanuló nyelvi előkészítő évfolyamra (NYEK) jár, első idegen nyelvből a B2-es szintet legkésőbb a 10. évfolyam végére el kell érnie. Ez esetben a 11. és 12. évfolyam feladata az elért nyelvtudási szint megtartása és elmélyítése.” • „Ha második idegen nyelv is szerepel a nyelvi előkészítő évfolyam kínálatában, a második idegen nyelvből a 10. évfolyam végére a B1-es szint a reális cél, amely a 12. évfolyamra B2 szintre fejlesztendő.” Véleményezés alatt álló NAT tervezet • közvetlenül nem kerül említésre • a táblázatok 12 osztállyal számolnak • az élő idegen nyelv fejezetben nincs benne • emeltebb képzés esetén a 12. évfolyam végére 1. idegen nyelvből B2-C1, 2. nyelvből B1-B2 • egyéb meghatározás (tanult nyelvek köre, száma stb.) nincs • a köznevelési tervezet idevágó megállapításai nincsenek benne • http://dokumentumtar.ofi.hu/index_NAT_idegen_nyelvek.html • előadások: http://www.ofi.hu/hirek-aktualitasok/nemzeti-alaptanterv

12. A felmérésről • 2009, OKM megbízásából • résztvevők: az előző felmérésekkel közös (267 intézmény; 62 intézmény 320 nyelvtanára, 1079 tanulója, 910 szülő) + érettségi eredmények elemzése • online és papír alapú kérdőívek két fordulóban + OH által biztosított érettségi eredmények • cél: a NYEK hatékonyságának vizsgálata (célok megvalósulása, népszerűség) az elsőként induló osztályok 13. évfolyamán • egyedülálló hajlandóság a válaszadásra

13. Mazsolák • intézményi online kérdőív: osztályok száma, nyelvi órák száma, fejlesztések, órán kívüli nyelvtanulási lehetőségek, nyelvtanárok kiválasztása, összevetés a nem NYEK-es tanulókkal stb. • nyelvtanári online kérdőív: háttéradatok, vélemények (eredmények, sikerek stb.) • tanulói online kérdőív: nyelvtanulási utak, érettségi vizsgák, nyelvtanulási attitűd, „ha rajtad múlt volna” • szülői papír alapú kérdőív: választás okai, tapasztalt eredmények, nehézségek, javaslatok, ma hogy döntenének?

14. Most … • 13. évfolyamos tanulók szülői kérdőíve nyitott kérdésekkel • választás okai • eredmények • nehézségek • javaslatok

15. A NYEK választásának háttere - szülők • összesen 966 ok • 810/966 (84%) – nyelvtudás fejlesztése (informatika = 1 válasz) • nyelvtudás fejlesztése általában (375, 39%) • nyelvvizsga megszerzése (160, 17%) • nagy óraszám, intenzív jelleg (127, 13%) • korábbi nyelvtanulás folytatása (28, 3%) • korábbi nyelvtanulás pótlása (27, 3%) • új nyelv lehetősége (22, 2%) • nyelvi érettségi (19, 2%) • ingyenes nyelvtanulás (14, 1%) • gyermek nyelvi érdeklődése (14, 1%) • nem nyelvtanulással kapcsolatos említések • gyermek választása (65, 7%) • plusz egy év a középiskolában (22, 2%) • felzárkózás lehetősége, átmenet megkönnyítése (20, 2%) • segítség a továbbtanulásban (20, 2%) • az adott intézménybe való bekerülés (18, 2%) • más lehetőségek hiánya (14, 1%) • konkrét elképzelések hiánya, „véletlen” (5, 0,5%)

16. Ma is a NYEK-et választaná? (894 válasz)

17. Eredmények - szülők • 876 eredmény • 71%: a nyelvi fejlődésben látta az eredményességet • nyelvtudás általában (230, 26%) • nyelvvizsga (209, 24%) • nyelvi érettségi (93, 11%) • nyelvi érettségi + nyelvvizsga (78, 9%) • egyéb: felzárkózás, kedvezőbb attitűd kialakulása, tanulási stratégiák elsajátítása, informatika, jó osztályközösség • nincs eredménye (107, 12%) • kevesebb fejlődés a vártnál (33, 4%) • nehézségek miatt más osztályt választottak (1 fő)

18. Nehézségek a 9. évfolyamon - szülők • 852 válasz • 57% (484 válasz): nem volt nehézség • 1%-nál többen válaszolták: • sok nyelvóra, nyelvtanulás intenzivitása (82, 9%) • új nyelv tanulásának nehézségei, felzárkózás a többiekhez, akik már tanulták (54, 6%) • elszokás a tanulástól, felejtés egyéb tantárgyakból, ezek nem kellő fejlesztése (54, 6%) • heterogén tudásszintű csoportok (36, 5%) • bizonyos nyelvi készségekkel nehézségek (31, 4%) • tanárok miatti problémák (22, 3%) • beilleszkedési, társasági gondok (22, 3%) • már tanult nyelv tanulása, unalom, lassú haladás (15, 2%)

19. Nehézségek a 10-13. évfolyamokon - szülők • 843 válasz • legtöbb említés: 35% (295 válasz) - nem volt nehézség • 3%-nál többen válaszolták: • nehéz visszazökkenés az intenzív nyelvtanulásbóla hagyományos, több tantárgyas képzésbe (231, 27%) • lelassult nyelvi fejlődés / nem megfelelő nyelvoktatás (121, 14%) • problémák tanárokkal (37, 4%) • NYEK bevezetésének iskolai szintű nehézségei:menet közbeni módosítások, bizonytalanságok, szervezetlenség (36, 4%) • nem lett nyelvvizsga (32, 4%)

20. Milyen változtatásokat javasolna a NYEK képzés fejlesztéséhez? • 812 válasz • 77 fő (9%): nincs javaslat, 61 fő (8%): nincs szükség módosításra, 11 szülő (1%): szűnjön meg a NYEK • 5 százaléknál több válasz: • 10-13. évfolyamokon legyen több nyelvóra (90, 11%) • komolyabb felkészítés, ösztönzés a nyelvvizsgára (77, 9%) • a nyelvoktatáson túl, az egyéb tárgyak 9. évfolyamon való tanításának átgondolása (72, 9%) • csoportbontás átgondolása, nyelvileg homogén csoportok kialakítása (72, 9%) • tanárok gondosabb kiválasztása, hozzáállásuk megváltoztatása (63, 8%) • anyanyelvi lektor biztosítása (57, 7%)

21. Összefoglalás helyett kérdések • Az intenzív nyelvoktatás hatékonyabb az azonos óraszámú, hosszabb időre elhúzott nyelvoktatásnál? Minőség vagy mennyiség? • Kinek szánjuk a NYEK-et? Felvételi? • Milyen szervezési és tartalmi előírásokkal valósuljon meg a NYEK? • Milyen kimeneti elvárásokat lenne érdemes támasztani? „A képzésben részt vett tanulóik eddigi érettségi eredményei átlaga alapján igazolható, hogy e tanulóknak az első tanult nyelvből több, mint 90%-a, a második tanult nyelvből több, mint 70%-a komplex középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgát szerzett vagy azzal egyenértékű érettségi vizsgát tett.” (Köznevelési koncepció tervezet) • Ki hozza meg a fenti döntéseket? Központi vagy iskolai szinten? • Mit üzen a felmenő rendszerben történő megszüntetés?

22. Elérhetőség A tanulmány letölthető innen: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/vilagnyelv/vny_nyek2009_jelentes_100510.pdf