1 / 14

A felvilágosodás politikai és gazdasági szemlélete

A felvilágosodás politikai és gazdasági szemlélete. Néhány adalék a korszak tanaihoz. J-J. Rousseau (1712-1778).

osborn
Download Presentation

A felvilágosodás politikai és gazdasági szemlélete

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A felvilágosodás politikai és gazdasági szemlélete Néhány adalék a korszak tanaihoz

  2. J-J. Rousseau (1712-1778) • Felvilágosodás korabeli gondolkodó, de sokban eltér kortársai szemléletétől! (Vö. magántulajdon bírálata  liberális felvilágosult elv, mely szerint a magántul. = minden szabadságjog alapja) • Radikális (kispolgári) demokrata // jellemző rá a szentimentális rajongás  életprogram indoklása: „… állami intézményeink …, amelyek az igazi közjót és a valódi igazságot mindig feláldozzák … a közhatalom tekintélyével szentesíti a gyengék elnyomását és az erősek igazságtalanságát.” • Tagadta a művelődés és civilizáció pozitív hatását a társ-ra – a vadember boldogsága  Vissza a természethez!  Voltaire • DE! a kultúrkritika = a társ.kritika kezdete: A magántulajdont rossznak tartotta, de megszüntethetetlennek is – elutasította a vagyoni különbségeket.  Feladat: tulajdonkorlátozás "Ha mindenkinek van valamije és senkinek sincs túl sokja.” A szigorú progresszív adózás híve

  3. A társadalmi szerződésről (Contrat social) • A társ. szerz. gondolata megjelent már A. Szt. Tamásnál, ill. Locke-nál is, de náluk alattvalók szerződnek a fej-mel, Rousseaunál pedig az egyén az egésszel! • Cél: Közvetlen demokrácia (mindenki aktív részvétele a döntéshozatalban) • Hobbes-t is bírálta: a társ. szerz. nem a nép és egy külső, a féktelen népet kordában tartó hatalom (Leviatán) között kell, hogy létrejöjjön! • Locke és Montesquieu társ. szerz-ével (a polg-k és a pol. hatalom szerződése, partikuláris érdekek tisztelete)  népszuverenitás elve, melynek lényege: képviseleti rszr-rel  kis közösségek + tagok aktív (döntései) részvétele  a közjó érvényesül, így nincs szükség ellenőrzésre, a közjónak mindenki alá kell, hogy rendelje magát! • Az "ált. akaratot" (volonté generale) rá kell kényszeríteni az egyénekre  diktatúra? (ld. Robespierre) „…aki nem hajlandó követni az általános akaratot, azt az egész alakulat fogja engedelmeskedésre kényszeríteni; más szóval, kényszeríteni fogják, hogy szabad legyen.” • Általános akarat (közjó)  magánérdek (volonte de tous)  a citoyen  burzsoá.

  4. Képviseleti demokrácia elvetése  cél: közvetlen, nép általi törv.hozás (közvetlen népuralom), ui. Rousseau szerint a demokrácia: egy kézben összpontosul a tv.hozó és a végrehajtó hatalom, = kormányzat nélküli kormányzás • Eszköz: állampolgári minimumvallás: Egyfajta metapolitikai konszenzus biztosítéka • Példakép: pl. Spárta • Felkérték Korzika és Lo. alkotmányának megszerkesztésére • Hatott: Robespierre-re, Kantra, Marxra, Nietzschére, Freudra, XX. sz. ideológiákra (főként totalitárius rendszerekre, de a liberalizmusra is) DE! Míg Rousseau a közvetlen demokrácia híve volt, addig Robespierre csak a „közvetlenséget” tekintette alapnak.

  5. Rousseau államelmélete • „A természeti állapotból a polgári állapotba tett átmenet alaposan megváltoztatja az embert, mert az igazságosságot teszi az ösztön helyébe, s a cselekedeteknek morális tartalmat ad, aminek korábban híján voltak.” • „Az általános akarat mindig helyes, de nem mindig kormányozza felvilágosult ítélőképesség … Íme, ezért van szükség törvényhozóra.” • kívülről jön, • „denaturalizálja” az emberi term-t • a polg-kat egymástól függetleníti, a közösségtőlteszi függővé őket • „Közülünk mindenki aláveti személyét a közösségnek és mindenét, amije van, a közakarat legmagasabb vezetésének.” • „olyan kormányzati formát találni, mely a törvényt az ember fölé emeli.” Törvények Közakarat megbízás Kormányzat Társadalmi szerződés Általános akarat

  6. Közgazdaságtan • Általános gazd., társ. tendenciák: • A 17. sz. végére lezárult a "kis jégkorszak", az égh. felmelegedett  a mg. feltételei javultak + vetésforgó  legelő  takarmánynövények + istállózás  trágya  növekvő élelmiszermennyiség • Új népélelmezési cikkek: burgonya, kukorica, paradicsom, paprika, tök, dohány, kávé, kakaó, tea, • SS: a halandóság  • fő irányítója: Ny-Európa, mely már képes önmagát élelmiszerekkel ellátni  k-eur. o-k eladási lehetőségei beszűkültek • a 18. sz. kihívásaira a merkantilizmus már nem tudott választ adni  a gazd. erejét a mg. és a keresk. adja

  7. Közgazd. folyt. • Fiziokraták: Quesnay (1694-1774), Turgot (1727-1781) (1774-6: Fro. pénzügyi főellenőre) • Quesney [Kené]: • Pompadour háziorvosa • Elsőként tanulmányozta a teljes gazd-t egészében, rszr-ként! • Fellépett  a luxustermékek forgalmazásával, önkényes adóztatással, • Füzisz + kratein [g.] = a természet uralma  A zavaró állami beavatkozás helyett a gazd. életet term-s, Isten által elrendelt rendnek kell tekinteni. • merkantilizmussal  a szabad, természetes fejl. hívei: „Laissez faire, laissez passer” • a tuljadon, a vállalkozás, szabad verseny eredményesebb a közp. irányításnál – az államnak csak a piac normális működését kell szabályozniaDe! csak a mg. = új érték teremtője!  a mg-t kell fejl. Az ip. és keresk. helyett

  8. A. Smith (1723-1790) • Szabadversenyes kapitalizmus: • 1776: Nemzetek gazda(g)sága • Az egyéni önérdek által mozgatott munka a gazd. fő hajtóereje – önérdek és közérdek összhangja! „Ha kiküszöböljük a kedvezés és korlátozás minden rszr-ét, magától kialakul a természetes szab. világos és egyszerű rszr-e. Amíg az egyes ember nem vét az igazságosság tv-e ellen, teljes szab-t élvez, hogy neki tetsző módon érvényesítse érdekeit.” • az áruk értékét az előállításukra fordított, társ-lag szükséges munka mennyisége hat. meg • A társ. harmónia záloga: a szabad verseny és a szabad keresk.  a piac önszabályozó szerepe. • éjjeliőr-állam: „A piacot békén kell hagyni!”

  9. Szabadkőművesség • Jelszavak: egyenlőség, testvériség, szabadság • Titkos társaságok szervezése: testvéri szövetség • 1. Nagypáholy: London, 1717, „Lúdhoz és rostélyhoz” címzett fogadóban – egész Európában elterjedtek a páholyok, – a 18. sz. 2. felében divattá vált művelt körökben (de! csak férfiak léphettek be) • Nem lehetnek tagok sem „ostoba ateisták”, sem „vallástalan szabadgondolkodók” • Jó erkölcsű, szabad ffi, békés alattvaló, aki kötelességtudó, nem lázad a fennálló renddel szemben • Apolitikusak, vallásról, nemzetről, államügyekről nem vitáztak • A testvériségen belül csak az érdemek számítottak • Nem gyakorlati, hanem elvont filozófikus céljaik voltak: a világ titkának megfejtése, a világ jobbítása, a kőműves tökéletesítése.

  10. Szabadkőművesség 2. • Cél: az egész emberiség erkölcsi és szellemi felemelése, a rászorulók támogatása • Jelentősége: „demokratizmus”, a konzervatív, tekintélyuralmi feudális rend fellazítása. • A misztikum és az új eszmék keveredése  félreértések, tévhitek, visszaélések • Szimbólumok: kőműveskanál, kalapács, körző, mester, triangulum • Tagok: pl. Newton, Locke, Voltaire, Montesquieu, II. Frigyes, Lotharingiai Ferenc,

  11. Felvilágosult abszolutizmus • Ált. jellemzők: • Fogalom:Kortárs fiziokratáktól származik."Koronás forr." • Okok: • Absz. uralk-k célja: adók >  hds., hiv-k fenntartása az o. teherbíró képességének, nagyhat. lehetőségeinek > (ld. pl. Colbert - merkantil.) • Centrum - periféria (Ibériai-fsz., Itália, Skandinávia, Köz-Eur.) egyre erőteljesebb elkülönülése • Cél: felzárkózásMód: reformok, DE!  nemesség, egyh.  mégis jelentős modernizáció • Kialakulás: Forrása: felvilágosodás, ui.: a felvil. gondolkodói a társ. szerz. alapján a kir-któl ("népük szolgáitól") várták a szab. és boldogság bir-nak megteremtését  az uralk-k egy része ezt megpróbálta arra felhasználni, hogy tőkés polg-ság híján eszmét és híveket toborozva reformok útján megújítsák és beteljesítsék az abszolutizmust  polg. fil.  államrezon elmélete polg fejl. // uralk. személyétől függő mértékű fejl. // feud. torzulások

  12. Felvilágosult absz. – folyt. • Jellemzők:- felülről irányított reformok- a felvil. nemesség az udvarban szerzi meg műveltségét- cél: egységes nemzetállam (ter., gazd., kult.) létrehozása- nemzeti szellem újjászületése 1820 /30-ig- az uralk. = népének 1. szolgája • Gazd. reformok:Jobbágyság védelme (Ha nyírni, fejni …) // nemesség megadóztatásaIpfejl.: védővámok, adókedvezményekInfrastrukt. fejl.: utak, csatornák építése  jobb közlekedés, gazd. hatékonyságOktatás fejl-e: képzett munkaerő • Felvilágosodás - felvilágosításOkt., eü. fejl-e, vallási toleranciaAz állam 1. szolgái: pl. II. Frigyes, II. JózsefA társ. akarata ellenére is megjavítható

  13. Felhasznált irodalom • Száray Miklós: Történelem III. Namzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007 • Száray Miklós: Történelem III. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2003 • Herber-Martos-Moss-Tisza: Történelem 4. Reáltanoda Alapítvány, 1995 • SH atlasz – Filozófia Springer-Varlag, 1993 • Bayer József: A politikai gondolkodás története Osiris Bp., 1998 • Ludassy Mária: Négy arckép Szépirodalmi K., Bp., 1989 • Politikai filozófiák enciklopédiája Kossuth K., 1995

  14. Köszönöm a figyelmet!

More Related