vulk noss g l.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Vulkánosság PowerPoint Presentation
Download Presentation
Vulkánosság

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 20

Vulkánosság - PowerPoint PPT Presentation


  • 197 Views
  • Uploaded on

Vulkánosság. Mélységi magmatizmus, és felszíni vulkánosság.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Vulkánosság' - omana


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
m lys gi magmatizmus s felsz ni vulk noss g
Mélységi magmatizmus, és felszíni vulkánosság

A Föld mélyén lévő izzó kőzetolvadék a MAGMA. A magma nem minden esetben éri el a felszínt, hanem az alacsonyabb hőmérsékleti szintre érve a magmakamrákban megreked, és mélységi magmás kőzetek keletkeznek. Pl: gránit, gabbró. Ha a magma a felszín felé haladva a földkéreg felső részében szilárdul meg, lencséhez, gombához hasonló kőzeteket (lakkolitot) képez. A kőzetrepedésekbe behatoló magma teléreket hoz létre.

felsz ni vulk noss g
Felszíni vulkánosság

Vulkánosságról csak akkor beszélünk, ha a magma eléri a Föld felszínét. A magma felszínre lépési helyén képződik a vulkán, a felszínre ömlő magmát pedig lávának nevezzük.

vulk nok t pusai
Vulkánok típusai

A vulkáni működés és a felszínre kerülő magma jellege a magma kémiai összetételétől függ:

A magmát szilikáttartalma (SiO2) alapján csoportosítjuk:

  • Savanyú: 65%<
  • semleges: 52-65%
  • bázisos: 42-52%
vulk noss g t volod lemezszeg lyekn l
Vulkánosság távolodó lemezszegélyeknél

A nagy mélységből származó anyag SiO2-ben szegény, bázisos (mélységi magmás kőzetek közül ilyen a gabbró, kiömlési párja a bazalt)

Az óceánok mélyén kibuggyanó bazalt jellegzetes kerekded formában szilárdul meg (párnaláva)

A bazaltláva hígan folyós, ezért a szárazföldre kerülve elterül. Így jöttek létre Földünk nagy bazaltfennsíkjai és pajzsvulkánjai pl: Manua Loa, Dekkán-fennsík

vulk noss g k zeled lemezekn l
Vulkánosság közeledő lemezeknél

Az árkokhoz kötődő tűzhányók magmája nem az asztenoszférából származik, hanem az alábukó és megolvadó kőzetlemezből. Ezek szilikátokban gazdag, savanyú vagy semleges kőzetek (gránit – riolit, diorit – andezit)

Az itt kiömlő láva sűrű, ezért vulkáni kúpok keletkeznek. A kitörések gyakran heves robbanással járnak.

r tegvulk n
Rétegvulkán
  • A magmacsatornán felnyomuló anyag a központi kürtőn keresztül kerül a felszínre. A kürtő a felszínen a kráterben végződik. A kráter tetejét egy heves robbanás a magasba röpítheti, így jönnek létre a kalderák.
  • A vulkán megszilárdult lávacseppeket, ökölnyi vulkáni bombákat is kidobál.
  • A bombáknál kisebbek a lapillik, a gömb, vagy lencse alakú lávacseppek.
vulk nkit r s a k zetlemezek bels ter letein
Vulkánkitörés a kőzetlemezek belső területein

A vulkánok láncszerűen helyezkednek el

Kialakulásukat a forró foltokkal magyarázzák. E pontokon a köpenyből feláramló magma lyukat éget a kőzetburokba és így jönn létre a vulkáni tevékenység.

a vulk ni ut m k d sek posztvulk ni tev kenys gek
A vulkáni utóműködések(posztvulkáni tevékenységek)
  • fumarolák: sok oldott anyagot tartalmazó vízgőzkitörések
  • Szolfatára: kénes kigőzölgések (200-400 fokos)
  • Mofetta: szén-dioxidos kigőzölgések (Torjai Büdös-barlang)
  • Gejzírek: a kőzetrepedésekbe kerülő víz forráspontig emelkedik, a meginduló buborékképződés hatására a vízoszlop a magasba lövell.
  • Iszapfortyogók: meleg vize sok agyagásványt old ki a kőzetből
  • Szénsavas források: savanyúvizek (Mátra – csevice)