A mozgókép

1. A mozgókép Készítette: Nagy Balázs

2. A mozgókép-technika alapjai Videotechnikának nevezzük a mozgókép-és a hozzá párosuló hanginformáció rögzítését, tárolását, a visszaadás eljárását. A videó kifejezés alatt a mozgóképek minden típusát értjük. Az emberi szem érzékelése lassú. A szemet érintő gyors, egymást követő ingerek közötti különbséget nem észleljük. Ha több különálló képet egymás után levetítünk, szemünk mozgásként érzékeli, de a folyamatos mozgás érzetéhez másodpercenként 16 – 25 képből álló sorozatra van szükségünk. (Holzinger [2004] 177. old.) A videó technológia a hagyományos televízió közvetítés technikáján alapul. A televíziós műsorszórás világszerte valamilyen átviteli szabvány szerint történik. Az adó egyetlen jelet sugároz, mely különböző vivőfrekvenciákon tartalmazza a képi jelet és a hangot. A színes képjel egy csatornán kezeli a világosság- és színkódot. A TV készülék a kapott videojelet szétbontja, a képjelet dekódolja. A különböző TV rendszerek más-más módon hozzák létre a dekódolt képjelből világosság- és színkódokat, de ebben az esetben a vivőfrekvencia és a sávszélesség is különbözik.

3. Átviteli szabványok

4. A videoanyag feldolgozásának lehetőségei Egy adott multimédia alkalmazásban videoanyagot megjelentetni kétféle módszerrel tudunk: - analóg videót digitalizáljuk, tároljuk, majd átadjuk az alkalmazás részére - videó overlay folyamat segítségével. Ebben az esetben az analóg videojelet a lejátszó egységről a számítógép speciális bővítőkártyáján keresztül vezetjük be a számítógépbe. A videójel ebben az esetben nem kerül rögzítésre és tárolásra, hanem közvetlenül - a számítógép egyéb részeinek igénybevétele nélkül - a videókártyára kerül. Videók digitalizálása során a digitalizáló kártya segítségével az analóg videóképek sorozatát digitális képállománnyá konvertáljuk, mely állomány a képkockák képpontjainak digitális adatait tartalmazza. Az analóg videojel egyaránt tartalmaz kép- és hangjeleket, ezek a digitalizálás első szakaszában szűrők segítségével szétbontódnak, a hangjeleket a hangkártya digitalizálja tovább. Lejátszáskor adott visszajátszási sebesség mellett a számítógép megjeleníti az egymást követő digitalizált képkockákat a videóhoz tartozó hanggal együtt.

5. Analóg képjelek digitalizálásakor három fontos műveletet kell megemlítenünk: - leképzés – kétdimenziós képfüggvény megalkotása az analóg videójelekből, a képfüggvényben minden pont világosság- és színkódja megvizsgálásra kerül - mintavételezés – a képkockát a mintavételezési frekvencia által megszabott képelemre bontják. Az egyes képelemeket a világosság- és színkód értékét tartalmazó mintavételezett jel határoz meg. Minél több képelem kerül megvizsgálásra, annál jobb minőségű képet kapunk. A mintavételezési frekvenciát úgy kell meghatározni, hogy a képelemek vízszintes és függőleges irányú száma, megegyezzen vízszintesen a digitális kép soraiban található pixelek számával, függőlegesen a sorok számával. - kvantálás – megadott számú biten jelenítik meg a mintavételezett jel értékét A digitális videó előnyei az analóg videóval szemben: - az átviteli csatorna minősége nem befolyásolja a videó minőségét - a digitális videó minőségromlás nélkül másolható, élettartama végtelen - a digitális kép hibáinak javítására több lehetőség létezik - különböző segédprogramok használatával a digitális képen alakíthatunk, bizonyos hatásokat eszközölhetünk A digitális videó legnagyobb hátránya, hogy a mintavételezés gyakorisága miatt az adatátviteli sebesség és az igényelt tárhely nagy, feltétlen szükséges valamilyen tömörítési eljárás használata.

6. A DV (Digital Video) lett a vezető videofilm és videokamera gyártók 1995-ben indult közös erőfeszítéseinek eredménye.Ez a formátum áttörést jelentett a videózás történetében, mivel az amatőrök számára is elérhetővé vált a közel broadcast minőségű műsorrögzítés lehetősége. A DV szabvány szerint a digitális adatfolyam (kép+PCM hang) rögzítése szalagra, kazettára kerül. A DV formátum másodpercenként 25 Mbit adatot jelent,ugyanakkor létezik egy jobb minőségű verziója, amely 50 Mbit másodpercenkénti kapacitással tárolja az anyagot. Fizikai megvalósítás szerint DV-ről, illetve Digital8-ról beszélhetünk. a Digital8 rendszer teljesen egyenértékű a DV rendszerrel, ez a Sony saját fejlesztése, 8 mm-es kazettára rögzíthetünk vele képet és hangot. A tárolt felbontás PAL rendszerben 720×576, illetve NTSC esetén 720×480 pixel méretű. A valódi felbontás ezzel szemben mintegy 500 sort jelent. a DV videoformátum rendkívül könnyen szerkeszthető, mivel minden képkocka kulcskockaként, külön van tömörítve a videofolyamban. A kameráról számítógépre történő átjátszást az IEEE1394/FireWire/iLink/DV csatlakozófelületen keresztül végezhetjük.A legelterjedtebb fajtái a DVCAM ,a DVCPRO és a miniDV(annak is két fajtája ,a DV és a HDV)