1 / 13

A MOZG ÁSKOORDINÁCIÓ ZAVARAI

A MOZG ÁSKOORDINÁCIÓ ZAVARAI. A mozgás fontossága. A mozgásnak kiemelt jelentősége van a gyermek fejlődésében, képességeinek kibontakoztatásában. A mozgás nagymértékben segíti az észlelést, a tapasztalatszerzést, alapját képezi a magasabb gondolkodási funkcióknak, a beszéd egyik feltétele.

ifama
Download Presentation

A MOZG ÁSKOORDINÁCIÓ ZAVARAI

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A MOZGÁSKOORDINÁCIÓ ZAVARAI

  2. A mozgás fontossága • A mozgásnak kiemelt jelentősége van a gyermek fejlődésében, képességeinek kibontakoztatásában. A mozgás nagymértékben segíti az észlelést, a tapasztalatszerzést, alapját képezi a magasabb gondolkodási funkcióknak, a beszéd egyik feltétele.

  3. Mozgásfejlődés • A mozgásfejlődés szinte az élet első pillanatában kezdődik, hisz az anyaméhben fejlődik ki minden, a mozgáshoz szükséges testrész, az agy és a fül mint igen fontos "mozgató berendezések". A terhesség, szülés során fellépő fizikai vagy lelki sérülés, trauma befolyással vannak a mozgásfejlődésre, eredménye lehet egy megkésett mozgásfejlődés. • A babák a mozgásfejlődés első szakaszát, kúszást, mászást, átfordulást csak saját ösztönükből végzik, követendő minta nélkül. Az vezérli őket, hogy egyensúlyban maradjanak, és a fejüket stabilan meg tudják tartani. Általában a hatodik hónapra a fej megtartása stabilan kialakul, innentől a tényleges felegyenesedés szakaszai kezdődhetnek, mint ülés, állás, járás. • Tapasztalatok szerint a csecsemőkori mozgásfejlődési elmaradásból (vagy éppen túlságosan gyors mozgásfejlődés miatt) származhatnak iskolai problémák: figyelem, mozgás, tanulási zavarok. A mozgáskoordináció miatt elengedhetetlen a kúszás és mászás kellő időn keresztüli gyakorlása.

  4. Az óvodás gyermek mozgásformái folyamatosan gazdagodnak, egyre változatosabbak lesznek a sokféle tevékenységnek, ill. a játéknak köszönhetően. Talán bele sem gondoltunk, milyen nagy jelentőséggel bír egy legós építés, gyurmázás vagy egy rajzolás a kéz finommozgásának ( azaz a kézügyességnek) a fejődésében, vagy egy kiadós mászókázás, fogócskázás, labdázás a nagymozgások tekintetében. Adjunk tehát minél változatosabb lehetőséget a kicsiknek a játékra, ill. különböző változatos tevékenységekre. • Előbbieknek köszönhető az óvodás gyerekek intenzív mozgásfejlődése: 5-6 éves korra képessé válik mind az egyenletes tempójú, mind a gyorsuló futásra. Ebben a korban egyre kitartóbbá, összerendezettebbé válik mozgásuk, ügyességük is egyre nő. Könnyen megtanulnak úszni, biciklizni. Fontos azonban tudni, hogy az óvodások veszélyérzete még jóval kisebb, mint bizonyítási-, és mozgásvágyuk.

  5. A mozgásfejlődés zavarai • Az óvodáskorú gyermekeknél leggyakrabban előforduló két mozgásfejlődési zavar a hipermobilitás ( túlmozgékonyság) és a mozgásgátoltság. • A hipermobilitás: megnyilvánulási formái a gyors, kapkodó, céltalan mozgások, fejletlen kézügyesség, finommotorika. Ezeknél a gyerekeknél gyakran tapasztalható beszédfejletlenség is. A hipermobilitás okai elsősorban szociális ártalmakra vezethetők vissza, így pl.: elhanyagoltságra, szorongásra, mellőzöttségre • A mozgásgátoltság: az előbbieknek épp az ellenkezője. A gyermek (valószínűleg szintén szociális ártalmak nyomán) nem elég motivált környezetének mozgásos, cselekvéshez kapcsolható megismerésére. A negatív társas, emberi kapcsolatai visszavetik, gátolják ebben a megismerési folyamatban (nem mer nyitni környezete felé), így mozgásfejlődése lelassul, megáll.

  6. Mozgáskoordinációs zavarok • Az alapozó mozgásterápia legfőbb célja a megfelelő mozgáskoordináció kialakítása. Koordinálni a mozgást azt jelenti, hogy összerendezzük mozdulatainkat egy egésszé úgy, hogy térben és időben megfelelő választ adunk a külvilág közvetett vagy közvetlen ingereire. • A mozgáskoordináció zavara visszavezethető az észlelés zavaraira, a környezet ingereinek nem kielégítő feldolgozására és az érzékszervi asszociációk hiányára. Koordinációs zavart okozhat az alapvető mozgáskészségek hiánya, amit a mozgásszegény életmód okoz. A mozgászavarra elsődlegesen a nagymozgások koordinálatlansága a jellemző, amelynek következménye a finommozgások kivitelezésének nehézsége. Különösen kifejezett azokban az esetekben, amikor nehézséget okoz az érzékszervi működés és a mozgás kivitelezése, ennek összerendezése (szem-kéz koordináció zavara). Átmeneti mozgászavart okozhat a hirtelen hosszanti növekedés.

  7. A pedagógiai munkában találkozunk: • 1. a nagymozgások (természetes mozgások: járás, futás, kúszás, cselekedetek stb.) és • 2. a finommozgások (rajzolás, írás, kézimunka) zavarával, amelyek gyakran mozgáskoordinációs zavarokból erednek.

  8. Ha a gyermek nagymozgása bizonytalan, rendezetlen, ügyetlen, akkor a tárggyal történő vagy anélküli manipuláció koordinációja nehezített. Ennek következtében az apró tárgyakkal esetlenül bánik, pl. helytelen ceruzafogás. • Ha a gyereknek nincs finommozgása, akkor a gyerek nem fog tudni szépen rajzolni, kézimunkázni, varrni, szépen írni stb. – ha pedig nem tud szépen írni , akkor ez már a diszgráfia jeleit mutatja

  9. A mozgáskoordinációS ZAVAROK fejlesztése • Fejleszteni lehet mondókákkal, mozgásos játékokkal • Ilyen mondókák mint: Fújja a szél a fákat, (törzshajlítás nyújtott karral oldalra) Letöri az ágat, reccs! (guggolás)

  10. Kicsi vagyok én, (guggolás) Majd megnövök én, (nyújtózkodás) Mint a tüdő a fazékból Kidagadok én. (karkörzés a test előtt) • Kaszálj Pista, kalapálj,Holnap délig meg se állj! (vízszintes kaszálás)

  11. Ilyen játékokkal lehet még fejleszteni, mint például: • ”Volt egyszer egy öregember”- ”Volt egyszer egy öregember, annak volt egy háromlábú széke, írgette- forgatta, bolond aki…”- itt meg kell nevezni egy cselekvést, melynek épp az ellenkezőjét kell tenni! Tehát ”bolond aki leguggol” vagy ”bolond, aki le nem hasal” • ”Zsák búza és az egér”- egy zsák búzát találtam, de egy kisegér benne volt, kirágta a zsákot, a búza szép lassan kipergett a zsákból és üresen a földre esett. (Ezt a történetet mozgással kell eljátszani, kifeszült testtel, lábujjhegyen állni, majd lassan elernyedni és a végén a földre esni, elterülni, mint az üres zsák.)

  12. Készítette: Komporály Beáta Mezei Katalin Köszönjük a figyelmet!

  13. Bibliográfia: http://ovisvilag.blog.hu/2008/11/05/jo_jatek_a_mozgas_is#more751539’ http://okosanya.blog.hu/2009/10/19/mozgaskoordinaciot_fejleszto_mondokak http://menomanok.hu/problema_mozgaskoordinacios_zavarok.html http://www.kislexikon.hu/mozgaszavar_a.html http://www.gekkonet.hu/tanulasizavar/tanulasi-zavar-tunetek.html http://www.trening-fejlesztes.hu/mozgasfejlodes.html

More Related