Hálózati architektúrák

1. Hálózati architektúrák Kapcsolódás az Internetre

2. Internet hálózat felépítése, kapcsolódási lehetőségek

3. Telefonvonalon történő csatlakozás

4. Terminálszerver megoldás

5. ADSL - Asymmetric Digital Subscriber Line • Aszimmetrikus digitális előfizetői vonal. • (512-4000 kbit/s) letöltési sebességet kínál. • Telefonköltség nélküli, korlátlan internetezést tesz lehetővé a hagyományos telefonvonalon, mint átviteli közegen, a telefon vagy fax párhuzamos használata mellett. • Egy olyan új technológia, amely a hagyományos telefonvonalat, (csavart réz érpárt) rendkívül gyors internetezésre alkalmas, nagy sávszélességű digitális vonallá alakítja át. • Az aszimmetria az adatkommunikáció két irányának eltérő sebességére utal. • Az ADSL alapú Internet elérés elsősorban azok számára megfelelő eszköz, akik a letöltési irányban (például szörfölés, fájlok letöltése) igényelnek nagy sávszélességet és sebességet, a másik irány sávszélessége kevésbé fontos.

6. Wi-Fi • Wi-Fi (úgy is, mint WiFi, Wifi vagy wifi), a Wireless Fidelity rövidítéséből – az IEEE által kifejlesztett vezeték nélküli mikrohullámú kommunikációt megvalósító szabvány. • A WiFi a WECA (Wireless Ethernet Compatibility Assocation) bejegyzett márkaneve, és a korábban IEEE 802.11b-nek nevezett szabvány közérthetőbb, könnyebben megjegyezhető márkaneve. • Az WiFi-nek megfelelő eszközök rádiós adatátviteli összeköttetetést tudunk megvalósítani. • Ezek az eszközök a 2400 Mhz-es frekvencia sávban működnek néhányszor 10mW-os adóteljesítménnyel. • A WiFi eszközök segítségével akár 11Mbps sebességet is el tudunk érni, ami megfelel egy hagyományos 10 Mbps vezetékes hálózat sebességének. • Rádiós kapcsolatoknak két típusa van, az ad-hoc és a strukturált. Ad-hoc módban a hálózati kártyák közvetlenül egymással kommunikálnak, míg strukturált módban egy központi egységen (Access point) keresztül tartják a kapcsolatot. • Strukturált módban lényegesen több, akár 64-256 gép is kapcsolódhat egy központi egységhez

7. Wi-MAX • A WiMAX (Worldwide Interoperability for Microwave Access) hatvanhét céget tömörít magába • Nem a ma használatos vezeték nélküli hálózatok (WLAN) felváltására hozták létre, hanem a kiegészítésükre. Ez nagy mértékben kiterjeszti majd a jelenlegi vezeték nélküli IP-hálózatok (Wi-Fi) alkalmazási körét. • A WiMAX révén városnyi területeket is össze lehet majd kötni, vagyis mindenhová eljuthat majd a szélessávú internethozzáférés. Míg a 802.16-os szabvány (a WiMAX) akár 50 kilométeres körzetben is adhat hálózati hozzáférést, a WiFi (WLAN szabvány) csak 100 méteres körzetet képes ellátni. • Nem kell közvetlen rálátás az átjátszókra, s ezzel voltaképpen többet ígér minden ma használatos szélessávú, vezeték nélküli kapcsolatnál, mivel a végpontokban nem kell majd kültéri antenna. • A WiMax hálózatok legfeljebb 70 Mbit/s sebességű adatátvitelre képesek. A WiMax mind a DSL (Digital Subscriber Lines), mind pedig a kábelnetes megoldásoknál olcsóbb lehet, hiszen esetében nem kell kábeleket lefektetni, a vezeték nélküli infrastruktúra kiépítése pedig rendkívül olcsó.

8. Mobil Internet • Az internet jóvoltából erősen megnőtt és felértékelődött az információk iránti igény. Sokan úgy gondolják, hogy ha bármikor és a világon bárhol hozzáférhetnek a világhálón a szükséges adatokhoz, akkor legyen módjuk erre utazás vagy tárgyalás közben is. • Egy bekábelezett helyi hálózat (LAN) optimális megoldás az irodaházakban dolgozók többségének, de mi legyen azokkal, akik napközben sokszor változtatják a helyüket – például értekezletek, bemutatók miatt? És a tárgyalásra érkező vendégek? ők hova "csatlakozzanak", ha friss információkra van szükségük a megbeszélések alatt? • Vezeték nélküli, rádiós hálózattal kell helyettesíteni a hagyományos összeköttetést mindenütt, ahol erre igény van. Az ötlet egyáltalán nem új, hiszen a mobiltelefonok már hosszú évtizedek óta ezekre az elvekre támaszkodnak • Ha a frekvenciákat most figyelmen kívül hagyjuk, akkor a gyártóktól és a konkrét berendezéstípusoktól függően különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk a mobil rendszereket: vizsgálhatjuk őket a használati mód, illetve a rendszerben részt vevők száma alapján.

9. Kapcsolat két pont között • A használati mód sajátosságára jó példa a Bluetooth. Alapjában kis távolságú, eszközök közötti kapcsolat fenntartására jó, például mobiltelefonhoz vezeték nélküli fejbeszélő illesztésére vagy a telefon és a noteszgép közötti adatcserére. • Gyakorlatilag a 2,5G-s és a 3G-s GSM rendszerek elterjedéséig a mobiltelefonok is efféle üzemmódban voltak használatosak, hiszen ha valakit felhívtunk vagy SMS-t küldtünk neki, akkor egy másik készülékkel kapcsolódtunk össze – esetleg a világ két pontja között. • Mostanra – a GPRS, majd az UMTS (HSDPA, 3G) rendszere révén – egyre inkább átalakul a GSM telefonok használati módja, hiszen ezeken a már elfogadható átviteli sebességű rendszereken adatbázisokhoz, internethez is csatlakozhatunk a telefonnal.

10. A láthatatlan hálózat • A PDA vagy a noteszgép (és nemsokára a mobiltelefon is) szerencsés esetben éppen úgy viselkedik és használható egy WLAN-szolgáltatás által lefedett területen, mintha egy kiépített vezetékes hálózathoz csatlakoztattuk volna. • Ez persze "visszafelé" is igaz: a lefedett területen perifériák – nyomtatók, projektorok, adatkiszolgálók – is telepíthetők ideiglenesen, bekábelezés nélkül. Az ilyen nyomtatót egyébként nemcsak a többi, a rendszerbe belépett vezetéknélküli számítógép használhatja, hanem a vezetékes hálózat felhasználói is. • Ha felhasználók száma alapján osztályozzuk a vezeték nélküli hálózatokat, akkor három fő csoportot érdemes megkülönböztetnünk. • Az első a személyes méretű hálózat; nevezzük ezt WPAN-nak (Wireless Personal Area Network – vezetéknélküli személyi hálózat). A WPAN kis teljesítményű és kis hatótávolságú. Ide tartoznak: a Bluetooth, a különböző otthoni rádiós interfészek és persze az IrDA, vagyis az infravörös interfész is.