Kréta és az ókori Görögorszég művészete

1. Kréta és az ókori Görögorszég művészete Művészeti alkotások képelemzése

2. Knósszoszi palota, Kr.e. XVI.sz. Kréta A krétai művészet föllendülése az egyiptomi Újbirodalom megalapításával egy időben zajlott le. A knósszoszi palotakomplexum közel 20000 négyzetméteres négyszögletű területet foglal el. A palotának öt szinten 1300 helyisége volt. Jellegzetes eleme az oszlop: lefelé keskenyedő, a tetejét egy párnatagként kidudorodó gyűrűs fejezet és egy négyszög alakú fedőlemez zárta le. A palota leletei között található a kígyóistennőt ábrázoló szobrocska.

3. Az ókori Görögország térképe

4. Mükénei fellegvár (kül.: oroszlános kapu), Kr.e. XIV-XII.sz. A vár kapujának szerkezeti felépítése igen hasonlít Agamemnón sírjának bejáratához. A kép két egymással szembeállított, oszloptalapzatra támaszkodó oroszlánt ábrázol. Róluk nevezték el a kaput.

5. Parthenon – Pheidiasz, Kr.e. V.sz. Athén Periklész alatt épült az athéni fellegvár, az Akropolisz. A főépítész Pheidiasz volt.

6. A dór templom teherhordó szerkezete • Akroteion=tetődísz • Triglif=kőlap hármas rovátkával • Metopé=domborműves kőlap a triglifek között • Architráv=tetőszerkezetet tartó kőgerenda • Abakusz=az oszlopfőt fedő kőlemez • Echinusz=a dór oszlopfő jellegzetes része

7. Egy görög színház A görög színház három részből állt: orkhésztra, tgheatrom, szkéné.

8. Athéni akropolisz, Niké-templom, Erechteion Kr. e. 447-434. Az akropolisz kiképzésének utolsó láncszeme az Erechteion építése volt. A legismertebb a déli csarnok, amelynek oszlopai ruhás leányalakok.

9. Zeusz oltár, Kr. e. 180. (Berlin, Pergamon Múzeum) A pergamoni Zeusz-oltár t az együttes legmonumentálisabb elemeként a várkapun kívül, a fallal körülvett déli teraszon a Kr.e. II.század elején kezdték építeni.

10. Mürón: Diszkoszvető, Kr. e. 450 k. (Róma, MuseoVaticano) A diszkoszvető kompozíciójában több törvényszerűség rejlik. A szobron felfedezhető harmónia, világos összefüggések, ismétlődések arról tanúskodnak, hogy Mürón valóban a Kr.e. V.századbeli dór templomok építőinek kortársa volt.

11. Praxitelész: Knidoszi Aphrodité, Kr. e. 350 – 340. (Róma, MuseoVaticano) Praxitelésznek indokolnia kellett a merész lemeztelenítést: az istennő éppen fürödni készül.

12. Szamothrakéi Niké, Kr.e. 200 k. (Párizs, Louvre) Feltehetően Püthokritosz alkotása a kr.e. 2.század elejéről. Egy győztes tengeri csata emlékére készült. Egy hajó orrán áll.

13. A Laokón-csoport Kr.e. II.sz. (Róma, MuseoVaticano) A görögök hogy a háborúskodást a trójaiakkal befejezhessék, cselhez folyamodtak.

14. Hegeso síremléke • Hegeso és szolgálója jelenetét bensőségesnek érezzük. A dombormű ugyanis éppen a rajzzal való rokonság révén ki tudja fejezni az emberek egymáshoz való kapcsolatát és annak érzelmi motívumait. Ez az érzelmi színezet élményünket gazdagítja. A beleélés ugyanis, értelmi-érzelmi azonosulás.

15. Egyiptomi és görög szobrászat összehasonlítása Egyiptom Görög • Testtartás: frontális, szimmetrikus, mozdulatlan • Fejtartás: előre tekintő, merev, egyenes • Arckifejezés: érzelemmentes • Részletek: leegyszerűsített, elnagyolt, stilizált • Elmozduló tengelyek, kontraposzt, pihenő tartás • A test középtengelyétől elforduló • Élethű: a szobrász a töprengő, gondolataiba mélyedő arcot mutat • Valósághű, részletgazdag

16. Egy fekete -és egy vörösalakos vázakép A feketealakos stílus az archaikus kor második felének (Kr.e. VII-VI.sz.) jellemzője. A vörösalakos stílus ( Kr.e. VI.sz. végén) jellemzője.

17. Az ókori görög irodalom térképe

18. Hangszerek a görög életben • Kithara: váza szögletesebb, kiképzése és a húrfeszítések eltérnek a líráétól. Játszás közben az alkarban tartották. • Líra: többnyire teknősbéka páncéljából és a ráerősített keretből állt. A páncél és a keret között kifeszített húrokat kézzel pengették. Játszás közben a mellhez szorították.