1 / 60

A tanácsadás lélektana Mentálhigiéné

A tanácsadás lélektana Mentálhigiéné. Önismeret és kapcsolat. Önismeret és kapcsolat. SEGÍTŐ KLIENS GRAFOLÓGUS DUCTOR EGÉSZSÉG KRÍZIS SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉS ÉN EGÉSZSÉGE ÉN-TE VISZONY EGÉSZSÉGE ÉN-KÖRNYEZET VISZONYÁNAK EGÉSZSÉGE. Dr. Bagdy Emőke

nishan
Download Presentation

A tanácsadás lélektana Mentálhigiéné

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A tanácsadás lélektanaMentálhigiéné Önismeret és kapcsolat

  2. Önismeret és kapcsolat SEGÍTŐ KLIENS GRAFOLÓGUS DUCTOR • EGÉSZSÉG • KRÍZIS • SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉS • ÉN EGÉSZSÉGE • ÉN-TE VISZONY EGÉSZSÉGE • ÉN-KÖRNYEZET VISZONYÁNAK EGÉSZSÉGE

  3. Dr. Bagdy Emőke A szakmai személyiség gondozásának és fejlődésének lehetősége: szupervízió Kérdések, melyek segítik fejlődésünket

  4. Egészség • Freud: egészséges az, aki dolgozni és szeretni tud • WHO (1946): „Az egészségen teljes fizikai, mentális és szociális jólétet értünk, s nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát.” • Fritz Riemann (1902-1979): A szorongás alapformái c. munkája alapján

  5. Fritz Riemann: A félelem alaptípusai Egyensúlyra törekvés A félelem alaptípusai

  6. Az egészség tehát: • Egymás ellen ható erők dinamikus egyensúlya • Azaz egyensúlyra törekvés

  7. Christinasen-Carnap féle koordinátarendszeres értékelés

  8. Alfonz Lüke diagrammja • Előzmény: • Csirszka 4-es • Struktúrája • Intellektus • Emóciók • Lelki energiák • Autonómia

  9. A lelki egészség definíciója 3 fő tényező: • Énerő • Fejlett személyiség • Lelki tünetmentesség

  10. Pozitív életérzéssel járó folyamategyensúly • Egyfajta viselkedés, amellyel az egyén biztosítja belső stabilitását és a társadalomban elfoglalt helyét a szüntelen változások közepette is.

  11. A lelki egészség elősegíti az értelmes életet. • A lelki egészség érték, amely más értékek megközelítését is elősegíti.

  12. Azaz a lelkileg egészséges embernek: • Jó a teherbírása • A rosszat jóra tudja fordítani • Nem csügged el • Bátor • Jókedvű • Leleményes • Van felelősségtudata • Emlékszik a múltra és készül a jövőre.

  13. Tudor (1996) szerint a lelki egészség jellemzői • Megküzdési képesség • Képesség a fejlődésre, változásra, alkalmazkodásra • Motiváltság • Énkép, önismeret • Pozitív önértékelés, harmonikus identitás • Feszültségkezelés • Autonómia • Szociális, társadalmi szerepek felvállalása • Vö. grafológiai elemzési síkok, személyiség területek.

  14. Lelki zavar, probléma • LELKI ZAVAR • A személy számára szenvedést okoz, és a mindennapi életvitelben akadályozza. • LELKI PROBLÉMA • Ha az életvitel folytatható, lelki problémáról beszélünk. A segítő foglalkozások - a grafológia, a mentálhigiéné is - főként ezen a területen fejtik ki tevékenységüket.

  15. Krízis • A görög „krizisz” szó jelentése: döntés, fordulópont. • A kríziselmélet megjelenése Lindemanntól származik. Egy 1942-ben történt bostoni tűzeset kapcsán. • Az eddigi megküzdési módok nem működnek (Caplan) • Az eseményt sem megoldani, sem megkerülni nem tudja, élete központi kérdésévé válik.

  16. Krízis • A krízis mélységét a személy aktuális lelkiállapota, stabilitása, érzékenysége határozza meg. • A krízis önmagában nem betegség, 6-8 hétig tart. • Válsághelyzet (öngyilkossági késztetések jeleire figyelni!), de a fejlődés lehetőségévé is válhat.

  17. Krízis A krízis kiváltója lehet: • Veszteség • Konfliktus Caplan akcidentális (járulékos) és fejlődési krízist különít el.

  18. A veszteség tárgya a személy részéről érzelmekkel átitatott, ezért nehéz az elengedés. • Ilyen krízis például egy szeretett személy elvesztése, munkahely, egészség, egzisztencia elvesztése, de ilyen külső helyzet egy katasztrófa elszenvedése is.

  19. Konfliktus esetén a személyiségben ellentétes belső követelmények állnak egymással szemben (pl. vágy és morális követelmények, ill. két ellenmondásos érzelem). • Ilyen krízisek például az életkori krízisek (ld. fejlődéslélektan).

  20. A mentélhigiéné funkcionális meghatározása • A mentálhigiéné a lelkileg egészséges személyiség kialakítására, • valamint a társadalom egészséges működésmódjára irányuló erőfeszítések közös elnevezése. • Magába foglalja a politikai cselekvés, a vallásgyakorlás, a szociális gondoskodás, a gyógyítás, a közművelődés, az oktatás, a törvénykezési-és joggyakorlat, a tömegtájékoztatás, a természetes és mesterséges csoportok, valamint a közösségek működésének területeit.

  21. Az Enciclopedia Britannica meghatározása • Enciklopedia Britannica: „ a mentálhigiéné a lelki egészség megőrzésének, valamint annak a tudománya, hogyan lehet megakadályozni a pszichózis és egyéb lelki betegségek kifejlődését..”

  22. A mentálhigiéné feladata és ismérve • A mentálhigiéné eredeti feladata a primer prevenció, és a társadalom lelki egészségének védelme. • Interdiszciplinális működés: kapcsolat a segítő szakemberek közt.

  23. Prevenció Primér prevenció (elsődleges megelőzés): • A kóros folyamatok elindulásának megakadályozására vagy megszüntetésére irányul. • Példa egy tanár esetében: öntevékenységek rendszerét bővíteni, önértékelés, önbizalom növelése, nyitottság a gyermek felé, pozitív mozzanatok megerősítése.

  24. Prevenció Secunder prevenció (másodlagos megelőzés): • Az elindult kórfolyamat megállítása, korai kezelésbevétel, kockázati tényezők kezelése. • Példa: felfigyelni arra, és utánanézni, miért teljesít rosszabbul a gyermek.

  25. Prevenció Tercier prevenció (harmadlagos megelőzés): • A kórfolyamat adekvát (megfelelő) kezelése, gondozása és rehabilitációja, lehetőség szerint javítani az életminőséget, illetve megelőzni a visszaesést. • Példa: a felszínre törő stressz, devianciák, agresszió felismerése és a gyermek megfelelő szakemberhez irányítása.

  26. A mentálhigiénés szemléletű szakember • A mentálhigiénés szemléletű szakember általában saját szakmai eszköztárát használja + • A teljes embert szemléli, nem csak a problémát figyeli, hanem az érzéseit kifejező egész embert. • Más szakterület szakemberivel tartja a kapcsolatot (interdiszciplináris), túllát saját szakterületén, több tudomány ismereteinek integrálása, de nem lépi át saját határait.

  27. Tudja, mikor legyen direktív (irányító, beavatkozó), mikor legyen non-direktív. • A személy mellé áll, ezzel csökkenti szorongását és fölébreszti a másik ember belső erejét, saját tudását, megküzdő képességét. Növeli a másik ember autonómiáját.

  28. A mentálhigiénés szemléletű szakember • Az ép személyiségrészt figyeli, nem az esetleges betegséget. Egészségközpontú, preventív. • Holisztikus szemléletű, összefüggéseket kereső. • Önmagára és a társadalomra reagáló, reflektív. • Segít (újra) kapcsolatot találni a környezettel, társadalommal. • Az élet értelme, az értelmes élet felé irányulás.

  29. Segítő foglalkozás, segítő kapcsolatCarl Rogers Carl R. Rogers (1902-1987) amerikai pszichoterapeuta munkásságából kiindulva a segítő (célzott) beszélgetés jellemzői: • Non-direktív, nem irányított beszélgetés. A kliens irányítja a beszélgetés témáját. • Empátia, a kliens vonatkoztatási keretében maradás, alkalmazkodás az ő világához, saját nyelvén értsük meg • Nem a tartalomra, hanem a megjelenő érzelmekre való odafigyelés, azok visszatükrözése. Nincs kíváncsiskodás, kérdezősködés

  30. Carl Rogers • Hitelesség (a segítő figyeljen vakfoltjaira!) • Teljes elfogadás, nyílt érdeklődés, melléállás • Soha nincs erkölcsi, morális ítélkezés • Egyenrangúság • Betegközpontú (nem betegségközpontú), nincs megbélyegzés a diagnózis által • Maradjunk objektívek, bár érzelmileg bevonódunk a kontroll megtartásával

  31. A segítő kapcsolat pszichológiájaDr. Bagdy Emőke • A segítő pálya felé terelő tényezők • James Guy (1987) • Diszfunkcionális indítékok: • Érzelmi probléma • Helyettesítő helyzetmegoldás (másokon átélni az életet) - Magányosság, elszigeteltség (kapcsolatvágy) • Szeretetszükséglet (az a hiedelem, hogy minden probléma megoldási kulcsa a szeretet) • Helyettesítő lázadás, felülkerekedés (elintézetlen pszichikus szükségletek kiélése, “fölényben lenni” miközben “szolgál”)

  32. Jól funkcionáló készségek és indítékok: • Érdeklődés a másik iránt • Diskurzus - készség és kedvelés • Empátiás készség, megértés • Emocionális érzékenység • Introspektív készség • Az önös szükségletek, indokok háttérbe állításának képessége • Meghittség teremtése és elviselése (újrateremteni tudása) • Kiegyensúlyozott viszony a hatalommal • A nevetés képessége

  33. A segítő személyisége és működéséhez szükséges tényezők (Patterson, Eisenberg, 1983) • A hatékony segítő hat tulajdonsága: • 1. Intellektuális kompetencia (Jó elméleti felkészültség és szüntelen önképzés) • 2. Energia (testi-lelki-kapcsolati működések energizáltsága) • 3. Hajlékonyság, rugalmasság /a kliens problémája határozza meg a teendőket, • nem a segítő “mihez értése” (módszertani jártassága)

  34. 4. “Nem módszer specifikus” humán segítő tényezők nyújtani tudása (együttérzés, támogatás, megerősítés, személyesség, odaforduló figyelem, ‚jelenlét”, légkör, biztonságnyújtás, együttgondolkodás stb.) • 5. Jóindulatú alapattitűd • 6. Önismeret: Intra- interperszonális személyi(ségi) valamint módszertani technikai kompetencia egyensúlya / “személyesség” - személyiség és tudományosság - felkészültség egyensúlya!

  35. Pszichopreventív teendők a segítő személyiség “kimerülése” kiégése ellen Roehlke (1988), Watkins (1983) Tizenkét előnyös lépéslehetőségünk: • 1. Jól funkcionáló / “egészséges” / személyekkel való barátkozás • 2. Elkötelezett kollégákkal való kapcsolatkeresés, hivatástudat erősítése • 3. Ésszerű elkötelezettség valamely segítő kapcsolati elmélet mellett • 4. Stressz-csökkentő önsegítő technikák alkalmazása

  36. 5. Környezeti stressz-tényezők megváltoztatása • 6. Önértékelés egyensúlyának gondozása, elköteleződés • 7. A szakmai szerepek, elvárások, meggyőződések időszakos felülvizsgálása • 8. Személyes önismereti és önfejlesztő vagy terápiás Út vállalása

  37. 9. Szabadidő és magáncélú idő tartalékolása • 10. A kliensekkel való kapcsolat szabályozása • 11. A reménység gondozása (újratápláló élményforrások!) • 12. A szakmai tevékenység és szakmai személyiség időszakos szupervíziós megsegítése

  38. A grafológus és a ductor kapcsolata • Grafológus felkészültsége (tanulmányok + konkrét készület) • Grafológus emberi hozzáállása és érettsége • Az „itt és most” helyzet

  39. A találkozás; az elemzés átadása Ha hajót akarsz építeni, előbb vágyat kell kelteni a tenger után! - Hemingway nyomán • A személyiség erőtartalékait, jól működő részeit hangsúlyozni • Ez húzóerő a gyengébben működő személyiségterületek számára is • Minden esetben hangsúlyozni kell a személy szabadságát, azzal, hogy nem próbálunk helyette dönteni, bármennyire is szeretné, hogy ezt tegyük.

  40. A grafológus feladata elsősorban a szakszerű (nem szakszövegű!) és emberséges informálás. Ezt követheti egy esetleges kísérés (a ductor igényei!) • Az elmondottaknak illetve a leírtaknak figyelembe kell vennie az író személyiségét, ehhez mérten lehet a tartalmat és a stílust jól összehangolni. • Azaz figyelembe vesszük a pl.: a nyitottságot, változtatási képességet, szellemi képességeket, pillanatnyi állapotot, mért és potenciális méretek közti különbséget – ld. Szidnai László Rezonanciaelmélete.

  41. A döntés feladata és felelőssége a ductoré! • Az „Ön mit tenne a helyemben?” kérdés a grafológus és minden segítő egyik legnagyobb kísértő mondata.

  42. AZ EGÉSZSÉGESSÉ VÁLÁS FELTÉTELE • Realitás, objektivitásra való készség - ennek eszköze lehet a belső leltár készítés, a hála • Hit - viszony az értelmes élethez, a célokhoz, a Teljességhez • Példa: Lukács evangéliuma 17, 11-19

  43. Hogyan kell meghallgatni és megfigyelni? (Bagdy E.) • A valóság mindig ott van a személyben, megfigyelhető, de meg kell látni, észre kell venni, ennek akadályai vannak: • a helyzetekbe való érzelmi belehangolódás hiánya • szubjektivitás, elfogultságok .

  44. ha csak az elmondottak értelmére figyelünk és nem a pszichológiai jelentésre A jó megfigyeléshez, meghallgatáshoz szükséges a figyelempozitívirányítása • A megértő meghallgatás nagy nehézségekbe ütközik /pl. közélet, ismerőssel való vita/

  45. Figyelni kell a közvetlen kifejezési módokat: (mimika, testtartás, elhelyezkedés, hangszín, nem verbális közlési csatornák) • Fontos az önmegfigyelés, mit vált ki belőlünk a kliens? • A kapcsolat kibontakozásának megfigyelése

  46. A célzott beszélgetés hatásmechanizmusa, fő hatások (Bagdy E.) • a gondolkodóképesség felszabadulása, az önbemutatási mód felszabadulása • az ügyfél felhasználja a helyzet adta ismereteit máshol is /transzfer/ • magányérzetét áttöri a kapcsolat

  47. helyreáll az önszabályozó, önirányító képessége • megszünteti a "szellemi kérődzést" /túlzott introspekció, morbid introspekció/ • az átélt jelenségek megváltoznak, azáltal, hogy a személyiség struktúrája felfedődik

  48. A beszélgetés vezetőjének jó és rossz attitűdjei (Bagdy E.) • A jó kérdező meg tudja figyelni önmagát és partnere reakcióit • - irányítani tudja a beszélgetést.

More Related