Információs rendszerek

1. Információs rendszerek

2. Célkitűzés • A menedzser típusú települési vízgazdálkodással éskörnyezetvédelemmel foglalkozó mérnököket megismertetni az informatikai alapfogalmakkal, az információs rendszerek fejlesztésének módszereivel és megoldásaival, hogy ezek ismeretében kommunikáció képes és elképzeléseiket pontosan megfogalmazni tudó partnerei legyenek az információs rendszerek fejlesztőinek.

3. Tematika • Informatikai alapfogalmak • Információs rendszerek • Információs rendszer a vízműben • Az informatikai feladatok áttekintése • Ügyviteli, gazdasági információs rendszer feladatai, felépítése • Műszaki információs rendszer feladatai, felépítése • Adatbázis kezelés. Relációs adatbázis filozófia. • SQL alapfogalmak • Az IR fejlesztés metodikája • Számítógéppel segített tervezés • Alkalmazási példák • Működő információs rendszer bemutatása • Számítógéppel segített tervezés

4. Alapfogalmak Rendszer Tevékenység Esemény Adat Információ Informatika Számítástechnika

5. Rendszer • A rendszer egymással összefüggő tényezők szervezett együttese. • A rendszer fogalom a megismerés, vizsgálat módszertani kategóriája. A tudatos ember mindig rendszerben gondolkodik. • A rendszerek megismerése, szervezése működtetése kollektív tevékenység eredménye, ezért a vele kapcsolatos fogalmak konvenciókon alapulnak. • A rendszer és környezete egymástól nem szétválasztható, a határ meghúzását rugalmasan kell kezelni.

6. Tevékenység és esemény • Tevékenységnek valamely munka, feladat végrehajtását célzó illetve azt vezérlő műveletek szervezett egységét tekintjük. • Eseménynek a tevékenységet kiváltó, elindító, illetve az azt lezáró momentumot nevezzük.

7. Információ Az ismeret megszerzésének folyamata • Közlés: • A valós világ valamely tényére vonatkozó ismeretet ad át. Szintaktikai és szemantikai szabályok ismeretében értelmezhető • Ismeret: • A közlésből akkor lesz ismeret, ha azt a felhasználó saját fogalmi kategóriáival összevetve azok közé be tudja sorolni. Az ismeretet a felhasználó további feldolgozásnak veti alá. Ennek kifejtéséhez először értelmezni kell az adat fogalmát. • Adat: • A tények és elképzelések nem értelmezett, de értelmezhető formában való közlése. • Információ: • Az adatokon végrehajtott gondolati műveletek értelmezett eredménye. Az információ értelmezett ismeret. Nem maga az ismeret az információ, hanem annak az emberi gondolati folyamatnak az eredménye, amely az ismeret közlését követi.

8. Információ Példa: • Közlés: • A Duna vízállása 1989. február 18-án Nagymarosnál 318 cm volt. • Ismeret: • Egy építő mérnök számára az ismeret besorolásához szükséges fogalmi kategóriák: • vízállás • cm - mértékegység • Vízmérce Nagymaroson, stb.... • Adat: • Vízfolyás - DUNA • Vízmérce helye -NAGYMAROS, hajóállomás • Dátum -1989.02.18. • Vízállás -318 cm • Információ: • A tegnapi vízálláshoz képest 3 cm-el kevesebb, tehát apad.

9. Informatika - Számítástechnika • Informatika: • Az ismeretek megszerzésének, azok célszerű elrendezésének és kezelésének tudománya. • Számítástechnika: • A számítástechnika az automatizált adatfeldolgozás eszközeivel és azok különböző területeken való használatával (pl. a számítógép építése és azok programozása) foglalkozó elméleti és alkalmazott műszaki tudomány. • Az informatika és a számítástechnika nem egyenértékű fogalmak !

10. Információs Rendszer - IR • Az információs rendszer adatok, műveletek, emberek, szabályok és eljárások, valamint az ember információs tevékenységét támogató eszközök szervezett együttese.

11. Információs Rendszer • ADATRENDSZER • Alapadatok • Az objektumok közvetlen megismerése során szerezzük be. • Származtatott adatok • Alapadatokon, vagy más származtatott adatokon végzett műveletek eredményei. • MŰVELETI RENDSZER • A származtatott adatok előállítása során végzett matematikai-logikai műveletek összessége. • EMBEREK • Adatszolgáltatók • Felhasználók - végfelhasználók (döntéshozók) • Rendszerszervezők és üzemeltetők

12. Információs Rendszer • SZABVÁNY- és ELJÁRÁSRENDSZER • Azon szabályok összességét, amelyek az info.rendszerben folyó tevékenységek tartalmi, formai, idő- és térbeli feltételeit korlátait meghatározzák, az információs rendszer szabvány- és eljárásrendszerének nevezzük. • KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK • Az adatok feldolgozása, az információk előállítása egy folyamatnak tekintendő. A feldolgozási folyamat során az egyes műveletek időben és térben egyaránt elkülönülhetnek egymástól. Az egyes helyek közötti "utakat" kommunikációs csatornáknak nevezzük. A szervezet keretében mind a kommunikációs csatornák kialakítását, mind az adatok továbbításának határidőit szabályozni szokták.

13. Információs Rendszer • ESZKÖZRENDSZER • Az ember információs tevékenysége közben különböző eszközöket vesz igénybe az adatszolgáltatáshoz, -továbbításhoz, - tároláshoz és az információk előállításához. Az eszközök egymástól nem függetlenek, és együttesen alkotják az info.rendszer Eszközrendszerét. • Az eszközök közül is kiemelkedik jelentőségével a számítógép.

14. IR a vízműben • Valós rendszer • Vízellátó rendszer, • Vízelvezető rendszer • Feladatok • Műszaki feladatok • Szolgáltatási díjjal kapcsolatos feladatok • Gazdálkodási, adminisztrációs feladatok

15. IR a Vízműben • Adatrendszer • Nyilvántartások • Hálózat nyilvántartás • Erőforrás nyilvántartások • Személyzeti • Tárgyieszköz • Raktár • Készlet • Fogyasztói • stb.

16. IR a vízműben • Bizonylatok • Üzemnaplók • Munkalapok • Vízóra leolvasó lapok • Vízóra csere laqpok • Raktári kivételezési jegyek • Gépnaplók • Szállító levelek • Energia számlák • stb.

17. IR a vízműben • Műveleti rendszer Alrendszerenként meghatározott célok elérésének támogatása. • Műszaki feladatok • Folyamat irányítás • Hibaelhárítás • Fenntartás, karbantartás • Fejlesztés, rekonstrukció • Közmű egyeztetés, közmű nyilatkozatok • stb.

18. IR a Vízműben • Műveleti rendszer • Fogyasztói nyilvántartási feladatok • Vízdíj számlázás • Nyilvántartás és reklamáció kezelés • stb. • Gazdálkodási adminisztrációs feladatok • Tárgyieszköz nyilvántartás • Pénzügy • Könyvelés • Anyag-raktár gazdálkodás • Munkabér • Kötelező statisztikák

19. Vízellátó rendszer feltérképezése • Vízbázisok (vízszállító mű) • Víztisztítás (víztisztító mű) • Elosztás (vízszállítás, elosztás) • Fogyasztói pontok (házibekötés, fogyasztói hálózat) 22 /

20. Adattartalmak feldolgozása • Térképek (1:4000, 1:500 mire alkalmas) • Közhiteles alaptérkép • Térinformatika vagy objektumkezelés • Séma feldolgozása • Objektum kapcsolatok • Adatok térbeli leírása 22 /

21. Nyilvántartandó rendszerek, hatások • Vízellátó rendszer (térbeli objektumok, kapcsolt objektumok, mozgó objektumok …) • Kiszolgáló rendszerek • Erősáramú rendszer (betáplálás biztonsága …) • Mérőműszerek, távadók, monitoring… • Vezérlési rendszer (tolózárak, vegyszeradagolók, levegőztetés …) • Készletgazdálkodás (javítások, vegyszer…) • Szennyvízelvezető rendszer (ha van hatás) • Csapadékvíz elvezető rendszer (ha van hatás) • Egyéb nyilvántartandó elem (ha van hatás) 22 /

22. Adatbázisrendszerek • Térinformatika rendszerek (napjainkban) • kettéosztott adatrendszert • geometriai adatok tárolása fájlokban • leíró adatok (attribútumok) tárolása általában egy relációs adatbázisban • Térinformatika rendszerek (új szabvány) • Relációs Adatbázis-kezelő Rendszerek (RDBMS) • teljes térinformatikai adatbázist (geometria és leíró adatok) • térinformatikai és az egyéb információs rendszereket összekapcsolásának lehetőségei 22 /

23. Vízbázis adatok feldolgozása • Védőidom • belső: célja a vízkivétel közvetlen védelme • külső: célja a bakteriális szennyezésekkel szembeni védelem (6 hónap) • védőterület • hidrogeológiai A: célja a nem lebomló szennyezőanyagokkal szembeni védelem (5 év) • hidrogeológiai B: mint A, de veszélyes anyagok (50 év) • hidrogeológiai C: a teljes felszín alatti utánpótlódási terület, csak tájékoztatás – nincs jogi védelem • Geológiai, hidrológiai, meteorológiai viszonyok feltárása • A területen folytatott tevékenység felmérése (lakott terület távolsága, ipari tevékenység, mezőgazdasági művelés, állattenyésztés) • Tervezett jövőbeli tevékenységek • Érzékenység a felszíni tevékenységekre, eseményekre • Vízminőséget befolyásoló tevékenységek • Kutak adatainak feldolgozása • Vízbázis kialakítása (kútcsoportok) • Vízbázis szabályozása, védelmi zónák • Kútgyűjtő vezetékhálózat feldolgozása 22 /

24. Vízbázis – összefüggés, értékelés, feladatok • víztermelési adatok feldolgozása, • vízminőségi adatsorok feldolgozása, • vízföldtani napló (kutak vízföldtani adatainak feldolgozása, ellenőrzés, aktualizálás) • hidrogeológiai szakvélemény, • Vízbázisvédelmi terv, • helyszíni bejárás, • riportok, üzemeltetői beszámolók, • településrendezési tervek, HESZ, • riportok, önkormányzati egyeztetések, 22 /

25. Vízkezelés adatok feldolgozása • vízkezelési folyamatok részletes leírása, az eltávolítandó szennyezők, illetve lehetséges szennyezők megjelölése;  • a folyamatok ellenőrzési lehetőségei (pl. folyamatosan vagy időnként mért paraméterek) a hatékony működést igazoló kritériumokkal ; • fertőtlenítés esetén a behatási idő, illetve a fertőtlenítőszer maradék megadása; • működés ellenőrzése, tisztított víz minőségellenőrzése; • felhasznált vegyszerek és jellemzőik; • a vízbeszerzéskor nem kontrollálható veszélyek ellenőrzési, beavatkozási lehetőségei a vízkezelés során; • tisztavíz medence üzemeltetése (zárás, tisztítási technológia, szennyezések kezelése srb.); • hálózati nyomásfokozók (kimenő víz mennyiségi, minőségi paraméteri adatai és mérése); • technológiai vezetékek feldolgozása; 22 /

26. MIR által támogatott tevékenységek 22 /

27. MIR által támogatott tevékenységek 22 /

28. MIR által támogatott tevékenységek 22 /

29. MIR által támogatott tevékenységek 22 /

30. MIR által támogatott tevékenységek 22 /

31. Számítógép és Információs Rendszer