1 / 15

Toxikus fémek fizikai és kémiai immobilizációja

Toxikus fémek fizikai és kémiai immobilizációja. Készítette: Király András BME Környezetmérnök BSc. Fogalmak. Nehézfémek: nagy atomsúlyú fémek vagy félfémek; definíciójuk sokféle lehet (tudományterületenként eltérő)

neylan
Download Presentation

Toxikus fémek fizikai és kémiai immobilizációja

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Toxikus fémek fizikai és kémiai immobilizációja Készítette: Király András BME Környezetmérnök BSc

  2. Fogalmak • Nehézfémek: nagy atomsúlyú fémek vagy félfémek; definíciójuk sokféle lehet (tudományterületenként eltérő) • a ritka-földfémeknél nehezebb elemek, melyek nem esszenciálisak és már igen kis koncentrációban is toxikusak • a környezetvédelemben gyakran használják rosszul a toxikus fémek helyett azokra a fémekre, melyek környezeti és egészségproblémák okozói lehetnek már viszonylag kis koncentrációkban • As, Be, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mn, Mo, Ni, Sn, Pb, Zn • Immobilizáció:a mozgás, a mozgékonyság megszüntetése szennyezőanyagok szilárd felülethez kötése, szilárd mátrixba ágyazása, fizikai-kémia átalakítása által, melyek az illékonyságot, oldhatóságot, deszorpciós képességet csökkentik. Ezzel a szennyező anyag környezetben való terjedését (mobilizációját), valamint a fizikai-kémiai és biológiai hozzáférhetőségét szüntetik meg. • Fizikai-kémiai immobilizáció:Az immobilizáció elérésének az a módja, amikor fizikai, kémiai vagy biológiai kezeléssel a talaj fizikai-kémiai paramétereinek (pH, redoxpotenciál, szorpciós viszonyok) megváltozását érjük el vagy olyan kémiai vegyületet alkalmazunk, amely a szennyezőanyaggal reakcióba lépve megváltoztatja annak kémiai formáját, oly módon, hogy az anyag mobilitása csökken vagy megszűnik.

  3. Immobilizációs technológia • A szennyezőanyag immobilizációján alapuló környezetvédelmi technológiák:bármely szennyezett környezeti elem és fázis esetében alkalmazhatóak (levegőben, vízben, talajban egyaránt), amennyiben a szennyezőanyag megkötődésre, szorpcióra hajlamos: szilárd és vízfázis közötti megoszlási hányadosa nagy érték. • Talajra mind in situ (talajba kevert nagy fajlagos felületű anyagok - zeolit, kalcit, bentonit) mind ex situ (keverő reaktorban puzollán anyagok hozzáadása) módon alkalmazható. • A mátrix, amiben a szennyezőanyag megkötődik lehet: - koncentrált (tömbösítés) - diszperz (immobilis kémiai forma) (tehát a termék lehet akár egy betontömb, egy kerámia-anyag vagy akár mikroszemcsés talajba keveredő anyag is)

  4. Immobilizáció a talajban • Nem a szennyezőanyag eltávolítása a cél, terjedésének és hozzáférhetőségének (víz általi: kimosás, erózió; biota általi: növényi felvétel) lehetőségét akarjuk megszüntetni • Technológiai megoldások: • fizikai-kémiai stabilizálás: szilárdítással, beágyazással (beton, gipsz, bentonit, bitumen, polimerek felhasználása) • kémiai stabilizálás: oldhatatlan kémiai forma létrehozása(pH beállítása, oxidáció, reduktív körülmények biztosítása) • termikus immobilizáció: kerámiába, téglába ágyazás, vitrifikáció • biológiai stabilizálás: növényzet fizikai hatása (erózió és defláció ellen), növények kémiai hatása (általuk kiválasztott stabilizálószerek által), biológiai hatása (bioakkumuláció); mikrobiológiai tevékenység (szulfátredukció) • Az egyes technológiai megoldások kombinációja is elég gyakori – hosszú távú megoldást biztosít (tartós, irreverzibilis immobilizáció)

  5. Intregrált megvalósítás Fizikai és kémiai eljárások A talaj alaposabb előkészítést igényel, károsodhat a szerkezete is Vitrifikáció Szennyezett terület körülhatárolása Fizikai eljárások Kémia eljárások II. (meszezés) Kémia eljárások I. (reaktív anyag) ... Biológiai stabilizáció bioremediáció fito-stabilizáció Összetételtől függően egy- vagy többlépcsős kémia kezelés alkalmazható

  6. Fizikai-kémiai in situ technológiák • Vitrifikáció: elektródákat helyeznek a talajba, áram segítségével megolvasztják annak szilikátjait (1200-2000°C), ennek hatására üvegszerű (kémiailag stabil, szivárgásbiztos) képződmények zárják magukba a toxikus fémeket. • Talajszilárdítás, stabilizáció: A szennyezőanyagokat fizikailag megkötik (szorpció; szigetelőfalak) szilárdítják (cement, aszfalt injektálás) vagy kémiailag stabilizálják (komplex-, csapadékképzők segítségével oldhatatlan formák keletkeznek). Átmeneti vagy végleges mentesítési technológiaként is alkalmazzák. • Passzív és reaktív falak: A felszín alatti víz áramlási irányára merőlegesen kiépített kötényfallal, szádfallal, vagy résfallal visszatarthatják a vizet. Ennek kapcsán azonban hidrológiai problémák merülhetnek fel. Jobb megoldás, ha a falban egy reaktív kaput alakítanak ki. Ez a kapu ad helyet az in-situ reakciós zónának. A víz elsősorban a kapun keresztül képes áthaladni, amelyben a reakció (lebontás vagy visszatartás) lejátszódik. A szennyezőanyag visszatartása speciális anyagok adagolásával érhető el (elemi fémek, szorbensek, mikrobák), melyek hatására az lebomlik vagy koncentráltan megkötődik.

  7. Fizikai-kémiai ex situ technológiák • Vitrifikáció:a kiemelt szennyezett talajt magas hőmérsékleten kemencékben,olvasztókbanüvegesítik; így értékes (üvegkerámia típusú) építőipari alapanyag állítható elő • Kémiai oxidáció/redukció:a kiszivattyúzott vizet rekatorban kezelik, ahol oxidáló vagy redukálószerek hatására a szennyezőanyagok részben vagy teljesen közömbösülnek, mobilitásuk csökken, vagy megszűnik. Oxidálószerek: ózon, hidrogén-peroxid, hipoklorit vagy klór-dioxid. Bevált technológia a cianiddal szennyezett hulladékok mentesítésére is. Redukálószerek: biszulfit (Cr(VI) Cr(III)-má való redukciójához) • Talajszilárdítás, stabilizálás:Az in-situ módszerrel szemben itt a keletkező anyagot el kell helyezni kontrollált lerakóhelyen. Ha értékes ipari alapanyag keletkezik, akkor felhasználásra is kerülhet. Leggyakoribb módszerei: • Bitumenes szilárdítás • Aszfalt emulzió • Módosított kén cement • Extrudálás polietilénnel • Portland cement • Oldható foszfát

  8. In situ talajszilárdítás, stabilizáció Ex situ oxidációs-redukciós eljárás folyamata Forrás:http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/karmkezikk4/index.htm

  9. Ex situ talajszilárdítás, stabilizáció bitumen, aszfalt emulzió, módosított kéncement, portland cement… pl. bitumenes eljárás kihűlés vagy vízvesztés után szilárd termék keletkezik (megkötve tartalmazza a toxikus fémeket) aszfalt emulzióhoz hidrofil folyadék Ex situ technológiáról lévén szó az ártalmatlanított talajt el kell valahol helyezni, esetleg újra fel tudjuk használni Forrás:http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/karmkezikk4/index.htm

  10. SWOT-analízis • Erősségek (Strengths): a toxikus fémek viszonylag jó hatásfokkal stabilizálhatók, szilárd termékek keletkeznek, melyek másutt értékes alapanyagnak számítanak (építőipar); a szennyezés kiterjedésének megfelelő technológia választható. • Gyengeségek (Weaknesses):a szennyezett réteg mélysége jelentősen befolyásolja az alkalmazott technológiát; megváltozhat a talaj szerkezete (szilárdítási technikák); egyes módszereknél (reaktív/passzív résfal) fennáll a telítődés, így a regeneráció vagy a csere igénye; a mellettük lévő szerves anyagok gyakran más ártalmatlanítási technológiát igényelnek; a környezeti hatásokra érzékeny; néhány eljárás jelentős térfogatnövekedéssel jár; a kezelések korlátozzák a jövőbeli területhasználatot. • Lehetőségek (Opportunities): számos stabilizálási módszer más közegekben is alkalmazható; bioremediációval tovább növelhető a fizikai-kémiai immobilizáció hatásfoka (integrált rendszerek); más területeken kifejlesztett technológiák is átvehetők (pl. ivóvíz- és szennyvíztisztítás – oxidáció/redukció) esetleg az ott melléktermékként keletkező anyagok is felhasználhatóak (pl. szennyvíziszap). • Veszélyek (Threats): fennáll a remobilizáció veszélye (időzített kémiai bomba); kémiai eljárásoknál előfordul, hogy az immobilizált anyagnál veszélyesebb anyag(ok), ill. köztitermékek keletkeznek.

  11. Alkalmazás – esettanulmány • Korábban bányászati hasznosítás alatt álló területek talajában előforduló fémszennyezettség megszüntetése • Gyöngyösoroszi és a Toka-patak völgye • cink- és ólombányászati terület • Cd, Zn, Pb, Cu, As szennyezés – kimutatás, hatásának vizsgálata: kémiai analitikai eljárások, biológiai akkumulációs tesztek, toxicitásvizsgálatok • cél: megfelelő adalékanyagot találni az immobilizáció elérésére • vizsgált adalékanyagok: • 1. oroszlányi pernye • 2. nyersfoszfát, mész-hidrát, alginit, lignit és ezek keveréke • 3. almásfüzitői vörösiszap, tatabányai pernye és ráckevei ill. csepeli szennyvíztisztítási Fe-Mn hidroxid csapadékok • Vizsgálati időtartam: 1.: 2 év, 2.: 17 hónap ill. 3.: 45 nap

  12. Alkalmazás – eredmények • Eredmények: • pernye: hosszú távon csökkenti a fémek mozgékonyságát, extrahálhatóságát, biológiai hozzáférhetőségét • lúgos pH-jú, meggátolja hogy a H+ kiszorítsa a felületen szorbeálódott fémionokat • szilikátokat tartalmaz, ezzel elősegíti a másodlagos szilikátképződést, így visszaköti a fémeket az atom vagy molekularácsba • Mészhidrát, nyersfoszfát, alginit és lignit: együttes alkalmazásukkal érhető el a legjobb stabilizáció • mész-hidrát:a növénytoxicitást nem csökkentette, de összességében jó a stabilizációs hatása • lignit: ellenkező hatást váltott ki – növelte a fémek oldhatóságát és a talaj toxikusságát • Fe-Mn hidroxid, vörösiszap és tatabányai pernye: • legjobb hatást a vörösiszap eredményezte, a hidroxid-csapadékok is biztató eredményt mutattak • rövid távon a toxicitástesztek az idővel növekedést mutattak, ezért hosszabb távon is nyomon kell követni a folyamatokat, hogy a hatékonyságukról valós képet kapjunk • Hosszú távon a 2%-os erőművi pernyés kezelés mutatkozott a legalkalmasabbnak a toxikus fémek immobilizációjára. Erről bővebben olvashat: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/?q=hu/node/140 (Kémiával kombinált fitostabilizáció 1-3)

  13. Feigl, Gruiz, Atkári, Uzinger (2006): Fémmel szennyezett területek integrált kémiai és fitostabilizációja. Siófoki Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás, 2006. szept. 19-21.

  14. Eredmények • Pernye adalékolása: növényi növekedés jelzi a hatékonyságot Kezeletlen terület Kísérleti parcella – pernye adalékolás A képek forrása: http://www.mecsekoko.hu/htmls/

  15. Felhasznált irodalom • www.mokkka.hu • http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/ • Feigl, Gruiz, Atkári, Uzinger (2006): Fémmel szennyezett területek integrált kémiai és fitostabilizációja. Siófoki Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás, 2006. szept. 19-21. • Ciccu, R. Heavy Metal Immobilization using Fly Ash in Soils Contaminated by Mine Activity - www.flyash.info

More Related