1 / 22

Bláthy Ottó Titusz élete és munkássága

Bláthy Ottó Titusz élete és munkássága. A transzformátor. Bláthy élete pár szóban:. 1860. augusztus 11-én, Tatán született;. Jómódú kereskedőcsalád gyermeke;. 1939. szeptember 26-án halt meg Budapesten. Elemi iskolában kitűnt: Gyors gondolkodásával; Számolótehetségével;.

natara
Download Presentation

Bláthy Ottó Titusz élete és munkássága

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Bláthy Ottó Titusz élete és munkássága A transzformátor

  2. Bláthy élete pár szóban: • 1860. augusztus 11-én, Tatán született; • Jómódú kereskedőcsalád gyermeke; • 1939. szeptember 26-án halt meg Budapesten. • Elemi iskolában kitűnt: • Gyors gondolkodásával; • Számolótehetségével; • 1895-ben megalkotta a ma is sok helyen alkalmazott fogyasztásmérőt; • 1885-ben Dérivel és Zipernowskyval megalkotta a ma is használt áramelosztási rendszert; • A Magyar Sakkszövetség elnöke is volt;

  3. Munkásságának főbb állomásai: • 1883-ban a mágneses Ohm-törvény alapján átalakította az akkori egyenáramú gépek mágneseit; • 1885-ben két társával „véglegesítették” a transzformátort, és létrehozták a kis áramveszteségű villamoshálózatot;

  4. „Újítások villamos áramok elosztásában váltakozó áramú induktorok segítségével” címmel megjelent szabadalom. A transzformátorok párhuzamos kapcsolásra vonatkozott.37/101sz. szabadalmi rajz.(Forrás: BME - OMIKK - Ganz közlemények 1935. március)

  5. Munkásságának főbb állomásai: • 1889-ben szabadalmaztatta a Ganz-gyár által terjesztett, ma is használt váltóáramú fogyasztásmérő eszközt, melyet 1912-re tökéletesített; • 1895-ben létrehozta a háromfázisú transzformátort;

  6. Egy kis történelem: • A XIX. sz. végén a legnagyobb szakmai vita az volt, hogy egyenáramú, vagy váltakozó áramú legyen a villamos energia elosztása. • Egyenáramú kísérleteket Thomas A. Edison folytatott, sikertelenül. • 1884-’85 között a budapesti Ganz-gyár három mérnöke, a problémát a zárt vasmagos transzformátorral oldotta meg. • Egy új áramelosztási rendszert dolgoztak ki, melynek első nyilvános bemutatása 1885. márc. 31-én a király József Műegyetem akkori Múzeum körúti épületében volt.

  7. A transzformátorra vonatkozó 35/2446sz. szabadalmi rajz(Forrás: BME - OMIKK - Ganz közlemények 1935. március)

  8. Még egy kis történelem: • Az Országos Általános Kiállításon egy öngerjesztésű generátor 1200 darab, 60 voltos izzólámpát táplált egyszerre. • A triász által létrehozott áramelosztási rendszer sajátosságai: • A transzformátor a feszültség csökkentése érdekében nagyfeszültségen tartott hálózati áramot a fogyasztás számára biztoságos kisfeszültségű árammá alakítja át; • A transzformátor saroknélküli (zárt mágneses körű) indukciós készülék; • Párhuzamos kapcsolással biztosít állandó feszültséget.

  9. Feszültségszabályzó transzformátorok elektromos távhajtással, természetes léghűtéssel(Forrás: BME - OMIKK - Ganz közlemények 1935. március)

  10. A transzformátor sikerei: • Gaulard és Gibbs megpróbálta tönkretenni a Ganz-gyárat, azt állították, hogy a saját „indukciós készülékük” tökéletes, és a Bláthyék transzformátora semmi újat nem mutatott. A hosszú szabadalmi perek azonban a Ganz-gyár győzelmével zárultak. • 1886-ban Rómában üzembe állították a Cerchi villamosművet, amely a transzformátor-rendszer első nagyarányú gyakorlati alkalmazása volt. • A rendszer alig 5 év alatt meghódította az egész világot. • A Ganz-gyár az elkövetkező 100 év során több mint 135 000 transzformátort gyártott és értékesített. • Még az Edison-cég is a Ganz-gyár megrendelői közé lépett. • Az első transzformátorok teljesítménye még csak 7,5 kW volt, amit fokozatosan 8 000 kW-ra (1911), majd 45 000 kW teljesítményre emeltek. • A szabadalom lejárta után a világ különböző pontjain gyártották. • Ma már szinte minden elektromos eszközben megtalálható.

  11. „E”-transzformátor: Transzformátorok: Magtranszformátor: Háromfázisú transzformátor: Köpeny-transzformátor:

  12. A transzformátor típusai: Magtranszformátor Köpenytranszformátor „A vastest önmagában zárt gyűrű, területén a két tekercselés egyenletesen elrendezett” „A belső mag indukált vörösréz huzalokból áll. Burkolatát vashuzalok vagy lemezek adják.” Az idézet a „Ganz közlemények” c. folyóirat 1935. márciusi számából való BME - OMIKK

  13. A transzformátor és a váltóáram előnyei, felhasználása: • A váltóáramot nagy távolságra lehet eljuttatni, mert kisebb a veszteség. Egy távvezeték feszültsége elérheti a több 100kV-ot, ilyenkor a vezetéken átfolyó áram kevés, ezért kevesebb hő termelődik; • Viszont a fogyasztóhoz eljutó feszültség csak 230V, esetenként 380V, ami a transzformátornak köszönhető.

  14. Hátrányai: • Egyes feltevések szerint, a magasfeszültségű távvezeték közelében élőknél nagyobb a rák kialakulásának valószínűsége, bár ezt, még sem biztosra megcáfolni, sem biztosra igazolni nem tudták; • A transzformátor CSAK váltófeszültséggel alkalmazható;

  15. Működése: • A primer tekercsben a váltakozó feszültség, ill. váltakozó irányú áram hatására váltakozó mágneses mező jön létre; • A mágneses fluxus a vasmagban tovaterjed; • A váltakozó mágneses mező miatt a szekunder tekercsben áram indukálódik; • Fontos, hogy ez a feszültség váltakozó; • Valamint a szekunderen megjelenő feszültség a tekercsek menetszá- mával egyenesen arányos.

  16. A transzformátor felhasználási területei: • A mai modern világ nélkülözhetetlen alkotóeleme a transzformátor. • Közvetlen felhasználása: • Az erőműtől a fogyasztóig az áramnak számos transzformátoron kell „áthaladnia” • Megtalálható majdnem az összes háztartási, és ipari eszközben: • Digitális órák, routerek, monitorok, LED-es világítási rendszerek, stb… • De a hobbielektronisták is előszeretettel használják.

  17. A transzformátor felhasználási területei: • Az elv felhasználása: • A Triász elvét ügyesen áttranszformálták, és ezáltal születtek meg a kapcsolóüzemű tápegységek. • Ezek a tápegységek kifinomult gépeknél/eszközöknél (számítógép, laptop, CNC - robot) megtalálhatóak.

  18. Transzformátor készítése: • A transzformátor készítés legfontosabb elemei: • A magnak való vas, ezek általában lemezek,de lehet ún. „egybevasmag”; • A csévetest, erre kerülnek a rézhuzalok; • És maga a zománcozott rézhuzal, a megfelelő átmérővel.

  19. Transzformátor készítésének menete: • Válasszuk ki a megfelelő vasmagot/vasmagnak valót (némi számlálás után); • Készítsünk/vegyünk hozzá megfelelő csévetestet; • A csévetestre tekercseljük föl a primer tekercset (rendezetten a megfelelő méretű rézhuzalt, a megfelelő menetszámmal); • Szigeteljük le az első tekercset; • Végül a szekunder tekercset is csévéljük fel a csévetestre; • Szigeteljük le a második tekercset is; • A csévetestbe helyezzük el és rögzítsük a vasmagot; • Végül az elkészült transzformátort érdemes kiönteni transzformátor olajjal;

  20. Transzformátor készítésének menete: Sok sikert!

  21. Transzformátor készítés iparilag:

  22. Felhasznált források: • BME – OMIKK • Képek: Ganz közlemények 1935. március; • Ipari transzformátor készítés: Youtube.com, Discovery Channel „Hogyan készült?” c. sorozat • Házi transzformátor készítés: Hobbelektronika.hu • Egyéb képek: TME WebÁruház • Transzformátor működése: Wikipedia.hu Készítette: Tóth László 10. D Bláhy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Budapest

More Related