Sustainable Water Management for the Future | Detailed Analysis of Water Consumption Trends

1. IVÓVIZÜNK JÖVŐJE Simonffy Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport

2. MENNYI VIZET FOGYASZTUNK? Egy embernek 1,5 – 2 l folyadékra van szüksége naponta Magyarországon egyelőre 2 dl ásványvizet fogyasztunk fejenként naponta (átlagosan). (itt szóban elmondtam, hogy kb. ugyanannyi sört fogyasztunk)

3. MENNYI VIZET FOGYASZTUNK? Higiénia 70 l Háztartás 120 - 150 l Ivóvíz 2 l Kis falu 50 l Budapest 200 l lakossági ivóvízfogyasztás Nagy különbségek a fogyasztás összetevőiben és a település-típusok között országos átlag: 140 l/fő/nap

4. MENNYI VIZET FOGYASZTUNK? 10 milliós lakosságra számítva ez 1,4 millió m3 naponta Ehhez jön még a hálózati veszteség (kb. 25 %) és a közüzemi vízművekből ellátott közületi fogyasztás ( +20 %). Ez 2 millió m3 vízkivételt jelent naponta. Változások lehetségesek: lakosság csökken, területi átrendeződés, életszínvonal nő, takarékosság, veszteség csökken … de nem jelentősek .

5. MIBŐL? Különleges helyzet: Magyarországon az ivóvízellátás 94 %-a felszín alatti vízből történik. (Felszíni víz: Északi-khg-ben tározók, Tisza (Szolnok), Balaton) • Partiszűrésű készletek: 40 % • Porózus kőzetek: 40 % • Karszt: 15 % • Hasadékos kőzetek: 5 %

6. MIBŐL? A vízkivételeket a hasznosítható készletekkel hasonlíthatjuk össze A fenntarthatóság elve alapján: • csak a rendszeresen, • csapadékból vagy folyókból utánpótlódó vízmennyiséget • lehet felhasználni, • ezenkívül a vízelvonás az ökoszisztémák működését • nem érintheti károsan. EU Víz Keretirányelv

7. partiszűrésű porózus karszt hasadékos > 2000 1750 300 300 290 125 150 25 < 15 % 17 % 43 % 17 % MIBŐL? Az ivóvízfogyasztás összehasonlítva a hasznosítható készletekkel Látszólag semmi probléma, de .. területi különbségek és éghajlatváltozás!

8. ÉGHAJLATVÁLTOZÁS IPCC jelentések: 1990, 1995, 2001, 2007

9. Az északi félgömb hőmérséklete az utóbbi ezer évben Éves középhőmérséklet eltérése az 1961-90-es átlagtól ÉGHAJLATVÁLTOZÁS: BIZTOS JELEK 29 ezret gyűjtöttek össze … Az elmúlt 100 év 10 legmelegebb évéből 9 az utolsó évtizedben fordult elő.

10. Különböző forgatókönyvek szerinti CO2 emisszió (Gt C) és CO2-koncentráció (ppm) ÉGHAJLTVÁLTOZÁS: VÁLTOZIK-E A FŐ OK? 2020 - 2100-ig még növekszik Max. az emissziócsúcs után 30-50 évvel nagyok a bizonytalanságok IPCC, 2007

11. KÖZELÍTSÜNK… MI VÁRHATÓ EURÓPÁBAN 2100-ban? Éves átlag Dec, Jan, Feb Jún, Júl, Aug Hőmérséklet (oC) Csapadék (%) IPCC, 2007 ÉS A KÁRPÁT MEDENCÉBEN? 3,3 oC 3,7 oC 3,5 oC Az átmeneti zónában vagyunk!!! 0 % + 7 % -10 %

12. ÉS A KÁRPÁT MEDENCÉBEN (pontosítsunk… már amennyire lehet) Hőmérséklet: 0,2 – 0,45 oC/évtized változás Csapadék: télen: 8 - 13 mm/oC növekedés nyáron: 10 - 12 mm/oC csökkenés Lehetséges párolgás: télen: 15 – 20 mm/ oC (~ 15 %) nyáron: 60 – 80 mm/oC (~ 10 %) A mediterrán klíma irányába való eltolódás (gyorsan!) tél: nedvesebb és enyhébb nyár: szárazabb és melegebb, szélsőségesen nagy csapadékok!!! Bartholy, Schlanger, Mika és Domonkos nyomán

13. Gyakoribb és tartósabb nyári kánikula • Szélsőséges vízigények, gyakoribb nyári csúcsok • Szélsőségekből adódó fizikai és biológiai hatások a hálózatra • A nyári félévi lefolyás csökken, a párolgás nő • Tározók teltségi és vízminőségi állapota kockázatos • A téli félévi csapadék nő, de a párolgás még inkább • Felszín alatti vizek utánpótlódása csökken • Beszivárgási területeken kb. 10 mm/oC csökkenés • (nagy területeken tűnhet el a kicsi, 10-20 mm/év-es beszivárgás) VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ HATÁSOK A VÍZELLÁTÁSRA

14. BIZTONSÁGOS IVÓVÍZELLÁTÁS: BONN CHARTA Vízbázis Vízkezelés Elosztó hálózat Fogyasztói rendszer Vízellátás Biztonsági Terv Feladatok és felelősség Ismeretek megosztása Vízminőség ellenőrzés A CÉL: jó minőségű, biztonságos ivóvíz szolgáltatása, melyben a fogyasztók megbíznak Forrás: IWA, 2002

15. A MENNYISÉGET ÉRINTŐ HATÁSOK (1) Éghajlat- változás csökken átrendeződik szélsőségek Vízkészletek fizikai hatások Vízmű Fogyasztó víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) Elosztó hálózat vízkivétel vízminőség elszivárgás, csőtörések minőség- változás

16. A MENNYISÉGET ÉRINTŐ HATÁSOK (2) Migráció és az életszínvonal növekedése lokális növekedés Vízkészletek Vízmű Fogyasztó víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) Elosztó hálózat vízkivétel vízminőség elszivárgás, csőtörések minőség változás takarékosság megszűnik nő a veszteség Ivóvíz szabvány A hálózat romló állapota Árképzés

17. A MENNYISÉGET ÉRINTŐ HATÁSOK Migráció és az életszínvonal növekedése Éghajlat változás csökken átrendeződik lokális növekedés Vízkészletek szélsőségek fizikai hatások Vízmű Fogyasztó Víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) Elosztó hálózat vízkivétel vízminőség elszivárgás, csőtörések Minőség- változás takarékosság megszűnik nő a veszteség Ivóvíz szabvány A hálózat romló állapota Árképzés

18. A MINŐSÉGET ÉRINTŐ HATÁSOK Éghajlat- változás Szennye- zések a tározó érzékenyebb Vízkészletek fizikai hatások biológiai hatások Vízmű romlik Fogyasztó Víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) Elosztó hálózat vízkivétel víziminőség elszivárgás, csőtörések minőség- változás új technológia gyakoribb Ivóvíz szabvány A hálózat romló állapota

19. Vízkészletek és vízhasználatok /felszín alatti vizek/ Felszín alatti vízkészletek és vízkivételek jelenleg Jelenleg a közüzemi vízellátásra bőven elegendő (csak a Maros-hordalékkúp bizonytalan), Egyéb célokra: A Dunántúlon: ??? m3/év/fő Az Alföldön: 120 m3/év,fő (kb. 20 %-a szabad felszíni készletnek) Lokális jelentőségű, szélsőségek idején!

20. Vízkészletek és vízhasználatok /felszín alatti vizek/ Felszín alatti vízkészletek és vízkivételek Éghajlatváltozással ~ 2050 2050-ben az Alföldön már közüzemi célokra is csak szűkösen elegendő felszín alatti készlet.

21. TERMÉSZETES VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK

22. TERMÉSZETES VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK

23. Természetes vízminőségi problémával érintett vízművek Világoskék: nem igényel kezelést TERMÉSZETES VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK 1,6 millió embert érint Technológia fejlesztés Vízminőség-javító Program (2009-ig, de csúszás)

24. JÓ MINŐSÉGŰ IVÓVÍZ BIZTONSÁGOS SZOLGÁLTATÁSA Általános cél, (EU prioritás is) • Éghajlatváltozás • Javítandó minőség • Nagyobb biztonság • Új árképzés Kockázatok értékelése

25. INTÉZMÉNYRENDSZER (JELENLEG) KvVM (KÖVIZIG, KTVF) Vízmű- vállalatok Önkor- mányzatok Vízkészletek Vízmű Fogyasztó Víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) Elosztó hálózat vízkivétel vízminőség Minőség- változás csőtörések

26. INTÉZMÉNYRENDSZER (KÍVÁNATOS) KvVM (KÖVIZIG, KTVF) Vízi Közmű Felügyelet Önkor- mányzatok Vízmű- vállalatok Vízkészletek Vízmű Fogyasztó Víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) vízkivétel Elosztó hálózat vízminőség minőségváltozás csőtörések Vízi Közmű Törvény !!!

27. A BIZTONSÁGOS VÍZELLÁTÁS KOCKÁZATAI Kockázati tényezők Feltételek: A jelenlegi, jórészt lokális ellátórendszerekre épülő szolgáltatásból kiindulva Elszennyeződött víz technológiával nem tehető alkalmassá ivóvíz szolgáltatásra

28. MENNYISÉGI ÉS VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁKKAL ÉRINTETT TERÜLETEK Alföld: - mennyiségi kockázat - természetes vízminőség - kis vízművek (biztonságos üzemeltetés?) Kék: mennyiségi probléma Piros: természetes vízminőségi probléma

29. JAVASLATOK A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSÉRE • Egyes területeken új vízellátási stratégia: • Biztonságos készlettel • Biztonságos vízminőség A regionális rendszerek szerepe növekszik

30. JAVASLATOK A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSÉRE • Szennyezésekkel szembeni védelem • Megelőzés: védőterületek, felkészülés haváriákra • Veszélyes szennyezések felszámolása Védelmi, üzemelési tervek kidolgozása • Intézményi rendszer (jogi, finanszírozási és ellenőrzési háttér): • Vízi Közmű törvény • Felügyelet (technológia, üzemelés, árképzés) • Vízművek és önkormányzatok szerepe, viszonya

31. JAVASLATOK A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSÉRE • Szennyezésekkel szembeni védelem • Megelőzés: védőterületek kijelölése és bejegyzése • haváriákra való felkészülés • Veszélyes szennyezések felszámolása • Vízművek szerepének növelése! Védelmi, üzemelési tervek • Intézményi rendszer (jogi, finanszírozási és ellenőrzési háttér): • Vízi Közmű törvény • Felügyelet (technológia, üzemelés, árképzés) • Vízművek és önkormányzatok szerepe, viszonya Egyes területeken új vízellátási stratégia: biztonságos készlettel rendelkező vízbázisok (éghajlatváltozással), biztonságos vízminőség, A regionális rendszerek szerepe növekedni fog (új, de kezelhető kockázat: vízminőségi problémák a távvezetékben)

32. Köszönöm a figyelmet