Az energetikai és a hírközlési piac kapcsolódási pontjai és szabályozási kihívásai

1. Az energetikai és a hírközlési piac kapcsolódási pontjai és szabályozási kihívásai Energetika 2010 konferencia 2010. május 6. dr. Rozgonyi Krisztina elnök, NHH

2. Tartalom • Bevezetés • Szabályozási koncepció az elektronikus hírközlési piacon • Az infokommunikációs piac fő trendjei • Lehetséges közös szabályozási kihívások

3. Bevezetés A hálózatos iparágak eleve hasonló szabályozási dilemmákat vetnek fel és megoldásokat igényelnek: piacmeghatározás és –elemzés JPE kijelölés unbundling fogyasztók védelme konvergencia stb. Miért éppen az NHH-elnök ad itt elő? Az energetikai és a hírközlési piac ettől függetlenül is mind gyakrabban kerül egymással kölcsönhatásba: • meglévő infrastruktúra hasznosítása • összehangolt infrastruktúra-fejlesztés • oszlopbérleti piac • új adatátviteli technológiák (PLC) • kisker. piacra belépés (MT) • fogyasztói tudatosság • stb. Mindez felvetheti a stratégia-alkotás és szabályozási megoldások összehangolásának igényét. Ezért az NHH és a MeH között (esetleg a GVH-val kiegészülve) indokolt lehet az eddiginél szorosabb kapcsolat kialakítása.

4. Fogyasztói érdek: ár, érték, választék. Penetráció/használat A hatékony verseny a fogyasztói jólét és elégedettség biztosítéka. Hatékony verseny A verseny csak fejlődő és stabil iparággal fenntartható és hatékony. Ágazati érdek A szabályozási koncepció az elektronikus hírközlési piacon Hatékony verseny, tudatos fogyasztó • a verseny élénküléséhez a jó szabályozás mellett jól tájékozott fogyasztókra is szükség van. • a tudatos fogyasztók számának növekedése további élénkítő hatást gyakorol a versenyre. • a fogyasztói tudatosság tehát közvetlenül (a megalapozottabb fogyasztói döntések támogatásával) és közvetve (a verseny további élénkítésével) is hozzájárulnak a fogyasztói jólét növeléséhez. Pénzügyi stabilitás Beruházások Innováció Az NHH – a szolgáltatói verseny további élénkítésén túl - közvetlenül is hozzá kíván járulni a fogyasztói tudatosság növekedéséhez, segítve a fogyasztói érdekek érvényesülését.

5. Az infokommunikációs piac főbb trendjei Szolgáltatások penetrációja (%) Ha az eddigi trend folytatódik, 2010 végére/ 2011 első felére több háztartásban lesz internet, mint vezetékes telefon. A DSL-t a kábelinternet után idén várhatóan a mobilinternet is megelőzi előfizetőszámban. Az összes részpiacon csökkennek a ház-tartások telekommuni-kációs kiadásai, a leginkább az internet-előfizetések fajlagos ára mérséklődik. • A vezetékes telefon penetráció továbbra is csökken; • A mobiltelefon ellátottság közelít a telítettségi ponthoz. (100 lakosra 120 előfizetés jut); • A televízió előfizetések száma lassan, de folyamatosan nő, miközben élénkül a platformok közötti verseny; • Lendületesen bővül az internet ellátottság. A kábeles előfizetések száma már meghaladja az xDSL-t • a leglendületesebb növekedés a mobilinternet előfizetések piacán mutatkozik.

6. Az infokommunikációs piac főbb trendjei Fogyasztói elégedettség Adott szolgáltatást igénybe vevők osztályzatainak átlaga Forrás: NHH/Ariosz nagyon elégedett egyáltalán nem elégedett A hírközlési szolgáltatókkal évek óta elégedettebbek a fogyasztók, mint a közmű- vagy pénzügyi szolgáltatókkal. Utóbbiakkal ellentétben a hírközlési szolgáltatásokkal való elégedettség még 2009-ben sem csökkent.

7. Az infokommunikációs piac főbb trendjei Bundling A konvergencia és a legtöbb részpiacot jellemző élénk verseny egyik, a fogyasztók számára előnyös fejleménye a bundling, az ún. triple play ajánlatok (szolgáltatás-csomagok) rohamos ütemű elterjedése. A csomagok várhatóan további elemekkel bővülnek, pl. mobil szolgáltatás, távfelügyelet, és akár az áramszolgáltatás vagy a smart metering is a részükké válhat. • a legalább 3 szolgáltatásra előfizető háztartásoknak 2008-ban csak negyede fizetett elő csomagban, tavaly az arány 68%-ra nőtt. • ahol internetet használnak, ott növekszik a csomagolt szolgáltatások aránya.

8. Az infokommunikációs piac főbb trendjei Konvergencia • Példátlan átalakulás zajlik a média és a hírközlés világában: napról napra születnek új technológiák, üzleti modellek, cégek, zseniális ötletek. • Az átviteli technológiák fejlődésének (a vezetékes és a kábeles sávszélesség ugrásszerű bővülése, a mobil szélessáv megjelenése, a digitalizáció a kábeles és a földfelszíni platformon, az NGA-hálózatok kiépítése, stb.) köszönhetően a legkülönfélébb audiovizuális tartalmak váltak gyorsan hozzáférhetővé emberek milliárdjai számára. • Korábban, az analóg műsorterjesztés értékláncában a frekvencia, illetve az átviteli kapacitások jelentették a „szűk keresztmetszetet”. Ez a helyzet az elmúlt években a digitalizációval alapvetően megváltozott. Ma már a tartalmak továbbításának szinte alig van műszaki akadálya. A hírközlési értéklánc két végpontja - a tartalom és a fogyasztó - felértékelődik. Az értéklánc szereplői erős pozíciók kialakítására törekszenek a végpontokon: vertikálisan integrált vállalkozások jönnek létre.

9. Lehetséges közös szabályozási kihívások Kapcsolódási pontok Fogyasztói tudatosság Infrastruktúra hasznosítás Kiskereskedelem Elosztói engedélyes Rendszer-irányító Termelő Fogyasztók Kereskedő Nagykereskedő A két ágazat közötti együttműködési kísérleteket a kölcsönös gyanakvás jellemzi. Az eltérő piacméret, üzleti modellek és megtérülési elvárások mellett ezt a kulturális/attitűdbeli különbségek és az eltérő stratégiai törekvések indokolhatják. egyre gyakoribb a kapcsolatfelvétel

10. Lehetséges közös szabályozási kihívások • Infrastruktúra hasznosítás • energetikai cégek alapinfrastruktúrájának távközlési célú hasznosítása - pl. oszlopbérleti piac, árkok, csövek megosztása. • energetikai cégek meglévő távközlési infrastruktúrájának hasznosítása – pl. optikai gerinchálózattal rendelkező energetikai cég (pl. MVM) belépése a gerinc- és/vagy körzethálózati piacra. • energetikai cégek részt vesznek alternatív vagy állami távközlési hálózatok kialakításában/építésében – pl. NDK koncepció. • új infrastrukturális fejlesztések összehangolása költségcsökkentési céllal – pl. a földmunkák közös elvégeztetése, megosztott finanszírozás, stb. A távközlési piac szereplői méretüktől függően eltérően ítélik meg az energetikai cégek távközlési szerepvállalását. Sokak által osztott sérelem ugyanakkor a nem szabályozott oszlopbérleti piac árainak kiszámíthatatlan emelkedése.

11. Lehetséges közös szabályozási kihívások • Kiskereskedelem • távközlési cégek (pl. MT) belépése viszontértékesítőként a kiskereskedelmi energiaszolgáltatói piacra – építve a kiterjedt értékesítési hálózatra és a retail tapasztalatokra. • logikailag fordítva is elképzelhető: az energiaszolgáltatók is megjelenhetnek alternatív távközlési szolgáltatóként. • új, innovatív technológiai megoldások (pl. PLC) új szolgáltatásokat és üzleti modelleket eredményezhetnek, melyek új típusú (akár szabályozási) kihívásokat generálhatnak. • smart metering – az energetikai és az infokommunikációs szektor metszéspontjában. Szabályozási oldalról a kiskereskedelmi piacon való megjelenés, illetve az azzal feltehetően együtt járó bundling pl. árazási kérdéseket vethet fel, illetve lehetőséget adhat a más piacon megszerzett pozíció (akár erőfölény) átvitelére. A PLC esetében a technológia-semleges szabályozás miatt érdekes kérdés lehet a hozzáférési kötelezettség értelmezhetősége. A smart metering főként szabványosítási és üzleti modellbeli kérdéseket vet fel.

12. Lehetséges közös szabályozási kihívások • Fogyasztói tudatosság: • Tudatos fogyasztóvá válás támogatása • Átlátható piaci viszonyok teremtése • Elégedetlen fogyasztók panaszainak kezelése A fogyasztóvédelem, illetve a fogyasztói tudatosság terén elsősorban egymás tapasztalatainak átvétele, esetleg közös tudatosságnövelő akciók szervezése lehet a hatósági együttműködés tartalma. Az ajánlatok (és a számlák) átláthatóságának növelése szintén közösen vállalható cél lehet.

13. Köszönöm a figyelmet!