1 / 21

Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai

Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai. dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney @ caesar.elte.hu. Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék. Hasonlóságok és különbségek a félperifériákon. 2. 2.

mulan
Download Presentation

Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

  2. Hasonlóságok és különbségek a félperifériákon 2 2

  3. Latin-Amerika fogalma, lehatárolása Angol- és Latin-Am. Latin-Amerika: Társadalomföldrajzi kategória (közös történelmi, nyelvi és kulturális örökség) Északi határa: Mexikó–USA határa (Rio Grande folyó) 20,5 mó km2 (V14%) 600 mó fő (V9%) Részei Dél-Amerika Közép-Amerika (Földhíd + Mexikó + Karib-térség) 3 3

  4. Hasonló történelmi múlt 3-as osztatú történelem Prekolumbián időszak Gyarmati korszak (XVI- sz-tól) Függetlenedés (XIX. sz-tól) Kuba speciális helyzete (1959-től) 4 4

  5. Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián civilizációk Legsűrűbben lakott terület: Mexikói-magasföld (mint ma) Városaik világviszonylatban óriásiak voltak Maja-tolték kultúra (Yucatán-félszigetre költöztek) Teotihuacan Azték Birodalom Központja: Tenochtitlán (Mexikóváros elődje) Inka Birodalom: Andok országai Hatásuk ma is meghatározó Mesztic többség, nyelv, vallás, konyha Kuba, Karib térség, Amazónia Kevésbé fejlett civilizációk Társadalomtörténet 1.Prekolumbián időszak 5 5

  6. Társadalomtörténet 2.Spanyol gyarmati uralom Korai gyarmatosítás Kuba: Kolumbusz Fontos „logisztikai központ” Új-Spanyolország Alkirályság 1519: Hernán Cortés Nem azonos a mai Mexikóval: Mexikó + USA déli államai + Földhíd egy része (Guatemalai Főkormányzóság) Panama: Kolumbia része Világ ezüstkivitelének 2/3-a Függetlenedés: 1821  Fontos terület: „spanyol korona ékköve” Perui Alkirályság Grenada Portugál területek 6 6

  7. Világgazdaság szerep a gyarmatosítás idején Merkantilizmus: Világkereskedelem „nagy háromszöge”: inkább csak kizsákmányolás: nemesfémek kirablása Világkereskedelem „kis háromszöge”: egyre több európai telepes (kreolok): afrikai rabszolgáért nemesfémek és gyarmatárú Európába Ipari kapitalizmus kora Alacsony fejlettségű társadalmi-gazdasági struktúra Spanyolok érdeke: gyarmati országaik iparcikkpiacainak (kialakuló ipar) vámvédelme Helyi földbirtokos oligarchia érdeke: terményeik akadálytalan növelése, jobb, minőségű, olcsóbb iparcikkek behozatala  szabadkereskedelmi politika  korai függetlenségi törekvések, szabadságharcok Az alig megindult eredeti tőkefelhalmozás megrekedt, mert a centrum országok az ipari fejlődéshez szükséges tőkét kivonták a térségből 7 7

  8. Korai függetlenedés 8 8

  9. Társadalomtörténet 3.Függetlenség, de USA-befolyás Függetlenedés: 1821 Mexikó Közép-amerikai Államok Szövetsége: 5 állam Panama (Kolumbia része), Belize (brit ter. 1981) Zűrzavaros időszak Mexikó: USA-háború, polgárháború, intervenció Katonai diktatúrák puccsal (Mexikó Porfirio Díaz, Kuba Fulgencio Batista, Chile Augusto Pinochet): USA-barát rezsimek, gazdasági liberalizmus, jó markogazdasági teljesítmény, de szociális érzéketlenség  társadalmi polarizáció Forradalom (Mexikó 1911, Kuba: 1959), USA-ellenes felkelések (Nicaragua, El Salvador, Honduras): baloldali rezsimek, földreform, államosítás Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA 1994) 9 9

  10. A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza

  11. Mexikó népességszámának hosszú távú alakulása Spanyol gyarmatból a legnépesebb spanyolul beszélő ország 11 11

  12. Népesedési folyamatok a XX. század közepéig I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig) Magas születési és halálozási ráta Felfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5-6 mió vagy 1 mió Indiánok fokozott pusztulása (harcok, járványok, agrárkrízis, kényszermunka) Közép-Am.: kisebb vérveszteség Dél-Amerikához képest I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig) Még mindig járványok, de már lassú népességnövekedés II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. közepéig) Demográfiai olló kinyílása, védőoltások Közép-Am.: kisebb ütemű Dél-Amerikához képest és elhúzódóbb (már 1820-tól) 12 12

  13. III) Népességrobbanás (kb. az 1970-es évek végéig) Latin-Amerika: 1970-es évek végéig a világ leggyorsabban népesedő térsége XIX. sz.: 5X, XX. sz.: 6X 2003: 530 millió (V8,4%) Tetőpont: 1950–1960-as évek Centruma Földhíd: 1940-1970 között több mint 2X (7  16,3 mó) Costa Rica: biológiai maximum Oka természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos) Egészségügyi állapotok javulása  halálozási ráta jelentős csökkenése (főleg csecsemőhalandóság)  születéskor várható élettartam növekedése Magas termékenységi arányszám Hivatalosan nem korlátozták Katolicizmus, Mexikó: nagy ország ideája, ritka benépesültség, nagy család, mint termelési egység 13 13

  14. Népességszám évi átlagos növekedési üteme a világ nagytérségeiben 1950-2000 Adatforrás: WUP 2004, www.library.uu.nlwesp/populstat/populhome.html 14 14

  15. IV) A népességrobbanásból való kilábalás Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé átmenet Migráció ma is alárendelt Születési ráta gyors csökkenése Ok: hagyományos értékrend lassú elmozdulása  főleg természetes szaporodás 28‰-ről 15 ‰ Lassan megy végbe, népességgyarapodása még mindig jelentős Demográfiai robbanás következményei ma: Fiatalos korszerkezet Alacsony nőtöbblet 15 15

  16. Emberfajták nagyfokú keveredése Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala Fehérek (kreolok): Argentína, Uruguay Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Kolumbia Feketék, mulattok: Jamaica, Haiti, Belize, Bahama, Kis-Antillák, Guyana Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak 16 16

  17. Népesség térbeli eloszlása Erőteljes térbeli koncentráció országon belül Őrzi a gyarmati időket Sűrűbben lakott Max: Antillák Trópusi magasföldek Meleg mérsékelt tengerparton Ritkábban lakott Amazonas-medence, hegyvidékek 17 17

  18. Gyors urbanizáció a XX. század második felében Felzárkózás a fejlett világhoz A városlakók arányának hosszú távú változása Mexikóban 1900–2030 Adatok forrása: INEGI 18 18

  19. A kontinensek városodottságának alakulása 1950-től napjainkigForrás: ENSZ 19 19

  20. Urbanizáció Indián előzmények Gyarmatosítók érdekei Közigazgatás, bányák, kikötők Szabályos városszerkezet XX. század megugrott a városodás (75%) Óriási szegregáció Netzalhualcoyótl, Favela Primate-city hatás 20 20

  21. A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja 2000-ben Forrás: ENSZ 21 21

More Related