1 / 54

Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás

Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás. 6. Előadás A szervezeti kultúra és a kormányzás kérdései. A vállalati válságok ( Enron, a World Com és a Parmalat) okai:. A későbbi elemzés szerint a legsúlyosabbnak, és a végső összeomlást előidézőnek a:

mostyn
Download Presentation

Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Vállalati kormányzás és felelős vállalatirányítás 6. Előadás A szervezeti kultúra és a kormányzás kérdései

  2. A vállalati válságok ( Enron, a World Com és a Parmalat) okai: A későbbi elemzés szerint a legsúlyosabbnak, és a végső összeomlást előidézőnek a: • Nem megfelelően működő igazgatóságot, • A felelőtlenségre ösztönző vállalati kultúrát, • A megfelelő etikai hiánya • A kockázatok alábecsülését, és • A „főnökök” minden áron való kiszolgálása. Mindezek olyan stratégiai hibákhoz vezet, mint túlzott bizalom a felvásárlási döntéseknél, rosszul felmért szinergia, és globalizáció helytelen megítélése, rosszul vezérelt vertikális integráció.

  3. Az általános tapasztalat A kultúra szerepe akkor kerül elő, amikor egy szervezet már hatékonyan működik mint gépezet, vagyis meg van szervezve, Ilyenkor válik világosság, hogy a szervezet integrációjához többre van szükség, mint pusztán szabályokra és bürokratikus ellenőrzésre, Kiderült, - miként a társadalmaknak – a szervezetnek is van kultúrája, amely tereli az emberek viselkedését, csak az a kérdés, megfelelő-e? Az, hogy megfelelő-e, attól függ, hatékonyan támogatja-e azt, amiben a vezetés/tulajdonos hisz, és amit el akar érni.

  4. A kultúra lehetséges rétegei: • Civilizációs és/vagy vallási szint, • Nemzeti szint, és /vagy etnikai szint, • Regionális és/vagy nyelvi hovatartozás szintje, • Nemektől függő szint (férfi/női szerepek), • A generációk szintje (életkor szerinti különbségek) • A társadalmi osztályok, rétegek szintje (vállalkozó, munkás, paraszt) • Szervezeti szint (üzleti, vagy foglalkozási csoport szerinti különbségek) • Egyedi szerveződési szint

  5. S. D. Huntington: Culture Matters (How Values Shape Human Progress) 2000 • Mi a kapcsolat a globális rendszerben érvényes és működő értékek, és azon kulturális beállítódás között, ami az emberek „mozgatja”? • Mi a kapcsolat a kultúra (értékek) és a fejlődés (illetve a haladás) között? • Mi a kapcsolat a kultúra (értékek, beállítódás) és a társadalmi intézmények között? • Hogyan történik a kultúra átadása, és miként történik a kultúra átvétele, és megváltoztatása? • Mérhetővé tehetők-e az értékek, és ennek alapján a követett kulturális normák? • Adható-e bármi tanács társadalmaknak, és közösségeknek átvegyenek-e, vagy ellenálljanak-e a kulturális értékek átvételének?

  6. A kultúra fontossá válásának tényezői • A vitatott kapcsolat a kulturális értékek és a haladás között, • Az „univerzális értékek” kérdése, és a „Nyugat” kulturális imperializmusa, • A geográfia és kultúra összefüggése, • A kultúra és az intézmények közötti kapcsolat, • A kulturális változás esélye, módja, és korlátai

  7. 1. A kulturális értékek és a haladás közötti kapcsolat Vannak tudományágak, amelyek jobbára kételkednek a kultúra és a haladás közvetlen kapcsolatában, A közgazdászok pl. feltételezik, hogy a megfelelő gazdaságpolitika bármely kultúrában a kívánatos eredményre vezet. Ugyanakkor sok példa van arra, hogy ugyanabban a gazdasági környezetben (társadalomban) a különböző kultúra különbözőképpen sikeres, Az antropológusok között viszont a kulturális relativizmus volt az uralkodó nézet, amely elutasítja más kultúrák megítélését. Eszerint bármely közösség kultúrája – definíció szerint – harmonikus, adaptív, és a konfliktus és a zavar csak más kultúrák befolyásának következményeképpen lép fel, Az elmúlt években megerősödött a kultúra és az intézmények közötti szoros kapcsolat elfogadása, és ezzel a kultúra és a társadalmi fejlődés szoros kapcsolatának ténye

  8. F. Fukuyama: A bizalom Alapjában a kultúra – intézmények - határozza meg az egyes társadalmak teljesítményét, és az ott élők életesélyeit, és élet-minőségét.

  9. Nem az én hibám – NÉH (No es nuesta culpa) • A columbiai bőr kézi-táska ára magas, a minősége alacsony ezért nem volt rá kereslet a New York-i boltokban. Vizsgálat indult az okok felderítésére. • Az exportáló gyártó: NÉH – a kereskedő magasan tartja az árakat • Kereskedő: NÉH – a kormány adókedvezményt ad a bőrgyárnak így azt nem kényszeríti a verseny az ár csökkentésére és a minőség javításra, • Helyi bőrgyár: NÉH – a vágóhídról alacsony minőséget kapunk, mert ők több pénzt kapnak ha húsnak adják el, és ezért nem vigyáznak a minőségre, • Helyi vágóhíd: NÉH – a helyi marhatenyésztőktől gyenge minőséget kapunk, mert ők összebélyegzik az egész bőrt, hogy elejét vegyék, hogy a bandák ellopják a marhákat, • Helyi marhatenyésztők: No es nuesta culpa. Es la culpa de la vaca (a tehén hibája): állandóan a fának dörgölődznek, mert összecsípik őket a bögölyök, és lyukacsos lesz a bőrük.

  10. 2. Az „univerzális értékek” kérdése, és a „Nyugat” kulturális imperializmusa A „haladás” gyanús szó, azok számára akik a kulturális relativizmust – vagyis azt, hogy minden kultúrának megvan a maga célja, értéke, etikája, amelyet hosszú generációk során fejlesztett tökélyre - vallják. Ebből az következik, hogy az egyik kultúrának nem szabad rákényszerítenie a sajátját másokra, így a „nyugatiaknak” nem szabadna kritizálni pl. nők megkövezését stb. Az ENSZ Emberi jogokról szóló deklarációjában azonban felsorol egy sor – alapvetően a Nyugat fejlődése során elért politikai kulturális vívmányt, amelyet ma mindenki elfogad és követésre méltónak ítél

  11. Az alapvető emberi jogok • Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz, a személyes biztonsághoz. Az ember léthez hozzátartozik a vélemény, és a nézete hirdetésének szabadsága. • Mindenkinek egyenlőnek kell lenni a törvény előtt, a szabadnak kell lenni bármiféle megkülönböztetéstől, és egyenlő védelmet kell élveznie, • Mindenkinek egyenlő jogai vannak, hogy részt vegyen a közösség kormányzásában, közvetlenül, vagy közvetve azáltal hogy képviselőt választ magának, • Mindenkinek joga van, hogy magának és családjának megfelelő életszínvonalat biztosítson, amely egészséget és jólétet nyújt számukra, • Mindenkinek joga van a képzéshez, és az oktatáshoz

  12. 3. A geográfia és kultúra összefüggése, J. Diamond (Háborúk, járványok, technikák) amelyben azzal érvel, hogy a különböző társadalmak közötti fejlettségbeli különbségek jórészt a földrajzi elhelyezkedésből következik, amelyből a gazdaság meghatározott módja adódik. Az egyes társadalmak gazdagságát vagy éppen szegénységét az éghajlat, a természeti források gazdagsága, és a mezőgazdasági vagy ipari termelés lehetőségei alapvetően meghatározzák, Ugyanakkor egy sor jellegzetes példa van arra, hogy egymás mellett élő társadalmak (Haiti és Costa Rica, Észak- és Dél-Korea) meghökkentően különböznek

  13. 4. A kultúra és az intézmények közötti kapcsolat, A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a gazdasági fejlődés és a demokrácia alapvetően a társadalmi intézményekkel van kapcsolatban. A jólétet, és a gazdaság versenyképességét támogató legfontosabb társadalmi intézmények: • Magántulajdon, és annak biztonsága, • Jogbiztonság, • A piac és a piaci intézmények, • A demokratikus politikai intézmények, • Adófizetési morál, és a civil kötelességek teljesítésére való hajlandóság, • A hatékonyan működő állam, és korrupció alacsony szintje • A szabálykövetés magas szintje az adott országban, • A konfliktus-kezelésre rendelkezésre álló intézmények. Ezen intézmények „mögött” konkrét kulturális értékek vannak: együttműködési készség, bizalom, szabálykövetés, altruista büntetési hajlandóság, a TFT egyéni stratégia dominanciája

  14. 5. A kulturális változás esélye, módja, és korlátai • A kultúrát nem úgy váltja az ember, mint a ruhát. A kultúra megváltoztatása konfliktusos, és nehéz. A kultúra-váltás folyamán alapvetően megváltoznak az emberek kapcsolatai a családban, a házasságban, a kis közösségben, a gazdaságban. • Aki kultúrát vált az úgy érzi hirtelen két közösség közzé került egy légüres térbe, amelyben nehéz létezni. Az egyik még nem fogadta be, a másik meg már „kivetette”, • Mindezt még inkább megnehezíti, hogy szerte a világon, a nagyobb és kisebb közösségekben szinte minden változóban van. A generációk közötti viszonyok, a kis közösségen belüli viszonyok, a bevándorlók új viszonyai stb.

  15. A kultúrák leírásánál használt legfontosabb tényezők 1. A vallás (a modernekben segíti a gazdagodást, az „ellenállóknál” gúzsba köti az egyéni kezdeményezést), 2. Az emberekben való bizalom (a modernekben mindenkire kiterjed, az „ellenállókban” csak a családra terjed ki), 3. A morális alapértékek (három szintje: altruizmus, társadalmi felelősség, jog-érzék), a modernekben egymásra épülnek 4. A gazdagság két koncepciója (a modernekben arra helyeződik a hangsúly ami megszerezhető, az „ellenállókban” arra ami van), 5. A versenyről alkotott nézet (modernek elvárják, és ösztönzik, az „ellenállók” elutasítják, és korlátozzák), 6. A „jövőről” vallott nézetek (csak a most élők a fontosak, vagy – modernek - a jövőbeli generációkra is tekintettel kell lenni), 7. A munka értéke (a modernek a munkát értéket alkotó, és fontos dolognak tartják, az „ellenállók” alacsonyrendűnek, és kényszernek) 8. Az „eretnekségről” vallott nézetek (az örökül kapott igazságok továbbgondolhatók-e, vagy szó szerint ragaszkodni kell azokhoz), 9. Az oktatás jellege („agymosás” vagy „újragondolás”) 10. A hasznosság figyelembe vétele (a „hasznosság” gyanús, vagy – modernek – lényeges mérlegelési szempont)

  16. A kultúrák leírásánál használt legfontosabb tényezők 11. A „kisebb” erények tisztelete (a fejletteknél magasra értékelik az olyanokat mint pontosság, jól elvégzettmunka, takarékosság), 12. Az idő fókusza (múlt, jelen, vagy jövő), 13. A racionalitás hangsúlya (a fejletteknél alapvetően fontos, korábban a grandiozitás a hangsúlyos), 14. A tekintélyek szerepe és alapja (a modern társadalmakban a törvény szabályozza, a „ellenállóknál” a hagyomány, és a vezér) 15. A „világnézet” (a modernekben a világ megváltoztatható, és érdemes változtatni, az „ellenállóknál” felesleges, és káros) 16. Az életről alkotott nézet (a modernekben én alkotom a életemet, az „ellenállóknál” az élet megtörténik velem), 17. Az élet képe (a modernekben az alkotás tere, és magában hordozza jutalmát, az „ellenállóknál” az élet „siralomvölgy”, és csak a túlvilág az érdekes), 18. Az utópia-modell (a modernekben egy állandóan fejlődő, jobbá váló világ, a „ellenállóknál” a beavatkozás csak ront a helyzeten, 19. Az optimizmus természete (a modernekben alapja a saját tett és alkotás, a z ellenállóknál” a szerencse – lásd a mesék üzenete) 20. A demokrácia víziója (a moderneknél a hangsúly a megosztott, és mindenkit megillető hatalmon van, az ellenállóknál a hangsúly a hagyományon, és a tekintélyek abszolút hatalmán van.

  17. Miért jelenik meg a kultúra az üzleti szervezetek világában? Mi integrálja a szervezete? • Egy kisvállalkozás esetén): a hatalom. • Egy nagyobb vállalkozásnál): hatalom + az információ (a terv és a célok). • Egy nagyméretű vállalat, Rt esetén: hatalom + terv + kultúra (bármit jelentsen is) A 80-as években válik fontossá ennek az elemzése. Ráébrednek a kutatók, de az üzletei irányítói, hogy van valami ami a hatalmon, és a terveken túlmenően is összetartja és teljesítményre ösztönzi a szervezeteket. Kiderül, hogy éppen úgy mint a társadalomban, az üzlet világában is a kultúra meghatározó teljesítmény-tényező. (Vagyis a szervezetek világában is a „culturematters”)

  18. A szervezeti kultúra meghatározásai • „A kultúra, az a mód, ahogyan a dolgokat a szervezetben intézik/teszik” • „A kultúra, a szervezet tagjai által közösen elfogadott hiedelmek és elvárások mintája”. • A kultúra, a szervezet tagjai által közösen elfogadott, és az újonnan belépőknek továbbadott a viselkedést befolyásoló értékek, feltételezések, és gondolkodásmód együttes • A kultúra, a munkával, a fogyasztókkal, az üzleti partnerekkel, az emberekhez és környezethez való viszonnyal kapcsolatos feltételezések, normák, értékek rendszere, és ezek belső összefüggése, mintája.

  19. A szervezeti kultúra lényege A vállalati kultúra az adott szervezet által elfogadott alapvető értékek/feltételezések együttese, amelyet • a környezethez való alkalmazkodás, valamint a csoporton belüli konfliktusok és problémák megoldása közben alakítottak ki, • elég hatékonyan működik ahhoz, hogy követésre méltónak ítélje a csoport, és • minden új csoporttagnak, mint a gondolkodás és a viselkedés elfogadható és helyes módját adják át.

  20. A szervezeti kultúra szerepe A szervezeti kultúra egy tanulási folyamat eredménye, amely • Részben rejtett és nem racionális, részben formális, és előírt, • A környező társadalom, az életkor, és a szervezeti pozíció által befolyásolt, • Hatékony módja a szervezeti viselkedés befolyásolásának, • A stabilitás érzését nyújtja, és meghatározza a várakozásokat

  21. A szervezeti kultúra szintjei A szintek elválasztják egymástól a kultúra „kézzel foghatóságuk”, és tudatosságuk szerint különböző elemeit. • 1. Szint: Kulturális jelentéssel rendelkező, közvetlenül “tapintható”, tárgyi elemek, • 2. Szint: Tudatosan formált viselkedési minták, szabályok, tanítható, de nem „megfogható” elemek, általánosan elfogadott és tudatosult értékek, • 3. Szint: Közös feltételezések, megkérdőjelezhetetlen hiedelmek, érzelmi töltetű, és nem racionális vélekedések, • 4. szint: Nem tudatosult paradigmák.

  22. A Ch. HANDY FÉLE KULTÚRA TÍPUSOK

  23. Hofstede-féle kultúra-modellek Szimbólumok Örökölt és tanult Hősök Rítusok Személyiség Értékek Tanult Kultúra Örökölt Emberi természet A mentális programozás szintjei A kultúra „hagyma” modellje

  24. A Hofstede dimenziók változása 1954 (Inkes-Lewinson) • A tekintélyhez való viszony, • Az énkép (egyén és társadalom, maszkulinitás - feminitás) • A konfliktus-kezelés módja 1974 (Hofstede) • A társadalmi egyenlőtlenség • Egyén és csoport kapcsolata • Férfi és női szerepfelfogás • Bizonytalanság-kerülés (kockázatvállalási hajlandóság) 1994 (Hofstede) • A társadalmi egyenlőtlenség • Egyén és csoport kapcsolata • Férfi és női szerepfelfogás • Bizonytalanság-kerülés (kockázatvállalási hajlandóság) • Jövő felé fordulás mértéke (hosszútáv-rövidtáv orientáció)

  25. A Hofstede féle kultúra tipológia: Az üzleti viselkedés és a nemzeti kultúrák összefüggése • Individualista beállítódás szemben a kollektivista jelleg • Mire helyezi a társadalom a fő hangsúlyt, az egyéni vagy a közösségi értékekre? • Alacsony hatalmi távolság szemben a nagy hatalmi távolsággal • Milyen mértékben fogadja el az adott társadalom a hatalom egyenlőtlen elosztását a szervezetekben? • Teljesítmény-orientáltság szemben a gondoskodó beállítódással (férfi/női jelleg) • Milyen mértékben tekintik fontosnak a szervezetben a meleg emberi kapcsolatokat, a gondoskodást? • Bizonytalanság tűrés szemben kockázat-kerüléssel • Milyen mértékben ösztönzi a társadalom a kockázatvállalást és tűri a bizonytalanságot? • Rövid-távú orientáció szemben a távlati gondolkodással • Mennyire hangsúlyozza az adott társadalom hosszú távú lemondás és kitartást, vagy ellenkezőleg a jelenben átélt személyes örömök szerepét.

  26. A Hofstede-féle értékelemek

  27. Nemzetek kulturális értékeinek összehasonlítása

  28. A hatalmi távolság A hatalmi távolság azt fejezi ki, hogy egy adott ország intézményeinek (család, és iskola) és szervezeteinek (üzleti, és állami cégek) dolgozói, különösen a kevesebb hatalommal rendelkező tagjai, milyen mértékben fogadják el, és milyen mértékben várják el a hatalom egyenlőtlen elosztását. A hatalmi távolság kiszámítását három kérdésre adott válasz teszi lehetővé: • Milyen gyakori az ellenvélemény, ha azt alacsonyabb beosztású fogalmazza meg? • Milyen döntéshozatali stílus – autokratikus-paternalista-konzultatív-résztvevő - a gyakoribb? • Milyen döntéshozatali stílust részesítenek előnyben a beosztottak?

  29. Individualizmus-kollektivizmus Az individualizmus olyan társadalmak jellegzetessége, amelyekben az egyének közötti kötelékek lazák: mindenkitől elvárják, hogy gondoskodjon magáról, és közvetlen családjáról. A kollektivizmus olyan társadalmakat jellemez, amelyekben az emberek születésüktől fogva erős, összetartó zárt csoportba illeszkednek, ami feltétlen hűségükért cserébe egész életük során védelmet nyújt számukra. Az individualista ország: a diáktól elvárják, hogy egyénileg megnyilvánuljon az osztály előtt. A kollektivista ország: a diákok csak a csoport jóváhagyásával szólalhatnak meg hangosan az osztályban. „Ha egy nő/férfi rendelkezne az össze Ön által fontosnak tartott tulajdonsággal, de Ön nem lenne bele szerelmes, házasságot kötne-e vele? USA: 4% igen, 86% nem. Pakisztán: 50% igen, 39% nem.

  30. Férfi/női szerepek, önérvényesítés és versengés Egy társadalmat akkor nevezünk maszkulinnak, amikor a nemek érzelmi szerepei világosan elkülönülnek: a férfiaktól elvárják, hogy magabiztosak, kemények legyenek, és anyagi siker érdekében fáradozzanak, a nők pedig szerények és gyöngédek legyenek, és az élet minőségével törődjenek. Egy társadalmat akkor nevezünk femininnek, amikor a nemek érzelmi szerepei között átfedések van: a férfiakkal és a nőkkel szemben is elvárás az, hogy szerények, gyengédek legyenek, és az élet minőségével törődjenek, de épp így, hogy versengők legyenek, és fáradozzanak a család eltartása érdekében.

  31. Bizonytalanság-kerülés és kockázat-vállalási hajlandóság A bizonytalanság-kerülés úgy határozható meg, mint annak a mértéke, hogy egy adott kultúra tagjai mennyire tekintik fenyegetésnek a kétes vagy ismeretlen helyzeteket. Ezt az érzést fejezi ki többek között az idegesség, a stressz és a kiszámíthatóság iránti igény, az írott és íratlan szabályok szükségessége. Az erős bizonytalanság-kerülés krédója: „Ami különböző, az veszélyes”. A gyenge bizonytalanság-kerülés krédója: „ Ami különböző, az érdekes.” Az erős bizonytalanság kerülés többnyire alacsony kockázatvállalási hajlandóságot eredményez, míg a gyenge bizonytalanság-kerülés többnyire magasabb kockázatvállalási hajlandóságot

  32. Jövő-orientáció mértéke (hosszú táv, vagy rövid táv) A hosszútáv orientáció az olyan erények – elsősorban, a kitartás és a takarékosság – ápolása, amelyek majd a jövőben hozzák meg a gyümölcsüket. Az ezzel ellentétes beállítódás, a rövidtáv orientáció viszonyt az olyan erények ápolása, amely a múlttal és a jelennel kapcsolatosak – elsősorban a hagyomány tisztelete, az „arc” megőrzése, és a társadalmi kötelezettség teljesítése. A hosszú távú orientáció olyan társadalmak sajátja, amelyek nemkívánatosnak tartják a nagy társadalmi és gazdasági különbségetek. A rövid távú orientációra a „meritokrácia” jellemző, vagyis, elfogadják, hogy az emberek képességeik szerint különbözzenek.

  33. A különböző értékek hozzájárulása a versenyelőnyhöz

  34. A kultúra és az értékek Minden kultúrában vannak a társadalmi életet meghatározó szabályok, normák, és értékek, amelyeket a társadalom minden tagjának meg kell tanulnia (és gyakorolnia kell), ahhoz, hogy a társadalom teljes-jogú tagjának fogadják el. Ezt a tanulási folyamatot enkulturációnak nevezik. Szabályok: viselkedési utasítások (parancsok és tilalmak), mit kell, és mit nem szabad tenni. Normák lehetnek: a, statisztikailag leggyakrabban előforduló viselkedési-minták, b, bizonyos csoporton, vagy bizonyos kontextuson belül az elvárt, vagy előírt viselkedési minták, amelyeket erkölcsileg értékelnek (milyen viselkedés a helyes, vagy helytelen) Értékek: a szabályok és a normák mögötti okokat jelölik, miért éppen ez a viselkedés a helytálló, illetve miért helytelen egy adott viselkedés

  35. Inglehart: az értékrendszer-mátrix két alapvető összetevője 1. A hagyományos tekintélyek szemben a szekuláris-racionális értékkel. Ennek a dimenziónak az egyik vége a hagyományos tekintélyeknek (uralkodónak, apának, vallási és a közösségi elől-járónak való engedelmességet, a közösség által elvárt viselkedés betartását, a családi kötelezettségek előre sorolását fejezik ki. A másik vége a racionális hatalom elfogadását, az egyéni teljesítmény fontosságát, a közösségen és a családon belüli egyenlő jogokat hangsúlyozza. 2. Túlélési értékek, szemben a jóléttel, és önmegvalósítás, önkifejezés értékeivel Ennek a dimenzió egyik vége a túlélés alapvető fontosságát érzékelteti, a motivációkban mindent annak való alávetést hangsúlyozza. A másik vége a jólét szerepét, az állandó hiány megszűntét, a kemény munkával szemben a kényelmes élet fontosságát, a kényszerű alkalmazkodás helyett az egyén önkifejezési jogának előtérbe helyezését.

  36. Inglehart eredeti értékváltozói A világi-racionális vallási tradicionális értékek: • Mennyire tartja fontosnak életében a vallást? • Mennyire büszke saját nemzetiségére? • Mennyire tartaná jónak, ha növekedne a tekintélyek tisztelete? • Mennyire tartja elfogadhatatlannak a válást? • Az engedelmességre, vagy a önállóságra nevelés a fontosabb a gyereknevelésben? A túlélés önkifejezés értékei: • Mennyire lehet bízni az emberekben? • Mennyire érzi, hogy sorsát önmaga befolyásolhatja? • Mennyire tartja megengedhetőnek a homoszexualitást? • Írt-e már alá petíciót? • Mennyire tartja fontosnak a szólásszabadság védelmét és a kormánydöntésekbe való beleszólást?

  37. Az érték-térkép 1980-ben Tradícionális - szekuláris, racionális értékdimenzió Túlélés – jólét és önmegvalósítás értékdimenzió

  38. Az értékváltozás tendenciája a 20. században Tradícionális - szekuláris, racionális értékdimenzió Túlélés – jólét és önmegvalósítás értékdimenzió

  39. Világ értékek és a vallás illetve a civilizációs összefüggések „Ortodox szláv civilizáció”

  40. A 2000-et követő magyar felmérés módosított érték-kategóriái 1. A kritikák ellenére a magyar kutatók a felmérésben úgy gondolták a tradicionális/racionális tengely megfelelően értelmezhető, és ezt megtartották, 2. A túlélés/jólét tengelyt azonban némileg módosították: jobban értelmezhetőnek látták, ha a zárt/nyitott gondolkodás megkülönböztetését használják, 3. Az értelmezéseknél nem egyszerűen országok egymásmellé állítását tették, hanem a világban, és Európán belül azonosítható „civilizációkba” illesztették be az eredményeket, 4. Ezért nem az a fontos, mennyi a szám, hanem az adott ország milyen országok közelében található, illetve a közelében található országok, hol helyezkednek el a értéktérképen, és milyen jellegű az elmozdulás

  41. Példák a kultúra tartalmára 1. Szint: Tárgyi elemek Nyakkendő és sötét öltönyt kell hordani A vezetőknek külön parkolóhelyet tartanak fenn, Az igazgatói titkársághoz pihenőszoba és ebédlő tartozik 2. Szint: Viselkedési szabályok Időben kell a munkahelyre érkezni, A fogyasztó kérésére azonnal válaszolni kell, Ha nem fejezted be a munkát, azt otthon is folytatni kell 3. Szint: Értékek és feltételezések Az emberek elvárják, hogy tiszteljék és megbecsüljék őket, Ebben a szervezetben nem az számít mit tettél, hanem hogy kik az ismerőseid 4. Szint: Paradigmák: Az embereket csak a pénz érdekli, Az emberek hajlandók önként is keményen dolgozni, ha értelmét látják

  42. A vállalati kultúra három összefüggése különösen fontos a stratégia szempontjából. • iránya (milyen mértékben támogatja az adott kultúra a célok elérését), • átható volta (mennyire fogja át a szervezeti viszonyokat), • erőssége (mennyire fogadják el a szervezet munkatársai).

  43. A kultúra és a stratégia kapcsolata • A problémák felismerése kultúra-függő. A nyílt, és együttműködő szervezet hamarabb ismeri fel a problémákat, mint hierarchikus és merev szervezet. • A stratégiában megfogalmazott célok a kialakult kultúra szűrőin keresztül jutnak el az egyénhez. • Ha a megvalósítandó új stratégia nem illeszkedik a meglevő kultúrához, végrehajtása akadályokba ütközhet, esetenként lehetetlenné válhat. • A kultúra - ha illeszkedik a stratégiához, és segíti a környezeti kihívásokra adott választ - egyike lehet a vállalat stratégiai előnyeinek. Ám, ha „ütközik” a meglevő kultúra és az új stratégia, nélkülözhetetlen az összhang megteremtése, akár a létező kultúra megváltoztatása útján.

  44. A kulturális „háló” modell

  45. Kulturálisan eltérő csoportok vezetése

  46. A kultúra váltás során elemzendő kérdések (1): • Milyen hasonlattal és milyen képpel írják le az emberek a szervezetet? • Milyen fizikai benyomást tesznek az alkalmazott tárgyi rendszerek? • Milyen történeteket és legendákat mesélnek az emberek, és ezek milyen üzenetet hordoznak? • Mi az informális társalgás stílusa és tipikus témája? • Milyen fajta (hivatalos és nem hivatalos) hiedelmek és értékek a meghatározók? • Mik a meghatározó normák, a “tedd”-ek és “ne tedd”-ek? • Mik a legfontosabb ceremóniák és rituálék? Mi ezek valóságos szerepe? • Milyen nyelvet használnak a mindennapi társalgásban, milyen zsargont, alkalmaznak?

  47. A kultúra váltás során elemzendő kérdések (2): • Milyen tulajdonságok szimbolizálják a szervezet legbefolyásosabb személyeit? • Az un. szubkultúrák (ha léteznek) konfliktusban vannak-e a szervezet alapkultúrájával? • Hogyan büntetnek, és hogyan dicsérnek az adott szervezetben? • Hogyan oszlik el a hatalom a szervezetben? • Lapos vagy magas a szervezeti hierarchia? • Formálisan vagy inkább informálisan szabályozottak a kapcsolatok? • Milyen szimbólumokat használnak a szervezetben? • Milyen hatással vannak ezek a szubkultúrák a szervezet egészére, mi a funkciójuk?

  48. A 21. század legfontosabb tapasztalatai • Egy adott – nemzeti, vagy szervezeti - kultúrán belül is nagy különbség van a teljesítmény-orientált, és a kudarcra vezető kultúra között, • Az egyik legfontosabb: a szervezet történelmi fejlődése során kialakított, a szervezeti sikert megalapozó viselkedési modell, • A másik legfontosabb: a szervezet vezetése által tudatosan vagy öntudatlanul kialakított, és folytonosan megerősített karriert megalapozó viselkedés

  49. A HATÉKONY ÜZLETI KULTÚRA HÁROM MEGHATÁROZÓ VISELKEDÉSI NORMA-CSOPORTJA • Egyéni teljesítményre vonatkozó normák: hogyan kell viselkednem, amikor magam vagyok és senki sem lát? • Együttműködő viselkedés normái: hogyan kell viselkednem, amikor másokkal működöm együtt? • Innovativitásra vonatkozó norma: miként kell viszonyulnom az újhoz, a szokatlanhoz és a váratlanhoz?

  50. TELJESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ NORMÁK • Teljesítményre irányultság: mindig a legjobbat, de mindenképpen másoknál többet kell nyújtanom, kezdeményeznem kell, tökéletesítenem kell magam, • Becsületesség: becsületesnek és átláthatónak lenni mások szemszögéből, őszintének lenni magammal, és szembe nézni a valósággal, • Meritokrácia: Önmagamat és másokat is teljesítmény szerint értékelni, tetteik és azok eredményei/következményei (és nem a szavak) alapján megítélni az embereket.

More Related