Rövid történeti áttekintés

1. Kuncz Eszter:A nevelési tanácsadók tevékenysége a közoktatásban a törvénymódosítások után, és szerepük a beilleszkedési és tanulási zavar ellátásában Református Pedagógiai Intézet 2009. október 9.

2. Rövid történeti áttekintés Ranschburg Pál (1899): Laufenauer Elmeklinika Psychophysikai Laboratórium: 1906-tól a GyógypedagógiaiPszichológiai Magyar Királyi Laboratórium nevet vette fel. 1922. dr. Szondi Lipót, dr. Kaufman Irén, Schnell János Cél: a normálistól eltérő és a normális értelmi és erkölcsi fejlődés kutatása, a pályaválasztás tehetséges gyerekek kiválasztása Szondi :1927-től a Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani laboratórium vezetése

3. Schnell János (1929): Gyógypedagógiai Pszichológiai Laboratórium keretei között - Állami Gyógypedagógiai, Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó Állomás; • 1934: Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a gyógypedagógia szakterületétől különválasztotta, és Magyar Királyi Gyermeklélektani Intézet néven szervezte át az állomást, ahol Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó működött. A tanácsadó felépítése: • diagnosztikai osztály (felvétel, orv., pszich.,és megfigyelő) • terápiás osztály (tanácsadás, orv., pszich., tan., beszéd- és mozgásterápiás) • szociális gondozási osztály • szülők iskolája • I.sz. Gyermekklinika : Liebermann Lucy (1937-től)

4. A II. világháború után a kultuszminiszter által előírt feladat lett az egész ország területén gyermeklélektani állomások létrehozása. • Megkezdődik a nevelési tanácsadók szervezése társadalmi szervezetek keretei között. • 1949-50-ben világnézeti szemléletváltozás: a pszichológia háttérbe szorul; a fejlődés megtorpan;

5. 1950-es évek vége: a gyakorlati pszichológia ismét fejlődésnek indul; • az oktatásügy és az egészségügy egyaránt célként tűzi ki a személyiségfejlődésükben megzavart gyerekek pszichológiai és pedagógiai ellátását; • Az egészségügy keretein belül elkezdődik a fővárosban a gyermek-ideggondozói hálózat kiépítése, ezzel párhuzamosan a művelődésügy ifjúságvédelmi felügyelői hálózatot hoz létre. • Az ifjúságvédelmi felügyelők kezdeményezik a kerületekben nevelési tanácsadók létesítését.

6. 1960. 11 fővárosi kerületben működik NT. -szakmai háttér fejlődése és a jogszabályi keretek kialakulása • 1968. A Fővárosi Tanács VB valamennyi fővárosi kerületben engedélyezi NT-létesítését, a fővárosi nevelési tanácsadók megalakulása éve. Horányi Annabella, Schödl Lívia szerepe • a nevelési tanácsadás módszertani alapelvei (I. sz. Gyermekklinika, Popper Péter )

7. 1993. évi LXXIX Törvény a közoktatásról: Pedagógiai szakszolgálat - iskolai tevékenységet segítő intézmények egysége:-gyp. tanácsadás, korai fejl., gondozás - fejlesztő felkészítés - TKVSZRB tevékenység - nevelési tanácsadás - logopédiai ellátás - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás - konduktív pedagógiai ellátás - gyógytestnevelés Folyamatos jogszabályi változások szabályozzák újra és újra a nevelési tanácsadó feladatait, tevékenységének jellegét, szervezeti felépítését.

8. A NT. működését szabályozzák: • 1993. évi LXXIX tv. a közoktatásról; (35.§ /4/ bek.); • 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról; • 11/1994. évi MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről;

9. A nevelési tanácsadás feladata (a 2007. évi Ktv. módosítás előtt) Tv.: „A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi.”

10. Ktv. módosítás után (4) A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztő foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az e körbe tartozó tanulók részére az e törvény 52. §-a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott időkeret terhére kell az iskolai fejlesztő foglalkozást biztosítani. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások - e bekezdésben előírt - szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért.

11. BTM (nehézség) megállapítása • szakvélemény készítése • fejlesztő foglalkoztatás(szülő, pedagógus bevonása) • szakvélemény készítése az iskolakezdéshez • segítség az intézményi neveléshez, oktatáshoz - pedagógiai, pszichológiai támogatás - fejlesztés - terápiás gondozás - a pedagógus nevelő és oktató munkájának támogatása - segíti a családdal való kapcsolattartást - elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait - ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását - segíti az SNI/b tanulók ellátását (A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások - e bekezdésben előírt – szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért.)

12. Fő különbségek: zavar nehézség rehabilitációs célú foglalkoztatás fejlesztő foglalkoztatás Új feladatok: - iskolapszichológiai szolgáltatás lehetősége - ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását - SNI/b-s tanulók ellátásának segítése

13. Vizsgálatkérés menete: 14/1994. MKM rendelet 12.§ (3) alapján: Óvoda, iskola NT TKVSZRB Szülő bármikor kérheti (12.§ /2/)

14. Szakvélemény készítés(diagnosztika) • Szűrővizsgálatok (középső csoportos szűrés) • Iskolaérettségi vizsgálatok • Vizsgálatok a szülő/intézmény kérésére • Kontrollvizsgálatok (14/1994. MKM rend. 23.§ /5/ bek.)

15. A NT-ra vonatkozó Ktv. paragrafusok: 30.§ (7): a BTM és az SNI/b gyermek fejlesztő foglalkozásra jogosult. (Ehhez tartozik: 52.§ (6)- SNI/b,{SZB komp.!} (7)-BTM időkeret! Fejlesztő foglalkoztatás: NT, óvoda, iskola, kollégium Ellátást biztosító személy: pedagógus (ált.? fejl.? szaktanár?) óvónő gyógypedagógus

16. Jogosultságok, ellátási formák SNI „A” „B” mf./vis. zav. nemorg. ok BTM (NT hagyományos feladata) fogyatékosságok mf./vis. zav. org. ok gyógyped. nev., okt. NT „keretében” Kontroll: SZB feladata! rehabilitációs célú foglalkozás fejlesztő foglalkozás

17. Ktv. 47.§ (óvoda), 48.§ (iskola), nevelési-, 49.§ (kollégium) pedagógiai programja: tartalmazza a felzárkóztatást segítő tevékenység elveit „a fejl. fogl. megtartására minden pedagógus jogosult lehet, akinél az érintett körbe tartozó gyermek, tanuló felkészítése folyik.” (Iskolaszolga, XVIII. sz. 1-2.) Konzekvencia: szakvéleményben pontosan meg kell jelölni a szakembert! Fejlesztő foglalkoztatás:

18. Szakvélemény készítése az iskolakezdéshez Iskolaérettségi vizsgálat: Célja annak megállapítása: - a gyermek elérte-e az iskola megkezdéséhez szükséges pszichés, mentális, szociális, szomatikus fejlettséget; - milyen segítséggel tudja tanulmányait eredményesen megkezdeni;

19. Pedagógiai, pszichológiai támogatása gyermeknek (szülő bevonásával) családi konzultáció; serdülőkonzultáció; együttműködés a társ-szakmákkal;

20. Fejlesztés Egyéni fejlesztési terv alapján Munkanapló/forgalmi napló vezetése Számtalan területen: - komplex - grafomotoros - mozgásfejlesztő - stb. (törvényellenes a tanóráról „kivitt” fejlesztés!)

21. Terápiás gondozás pszichoanalitikusan orientált gyermek-pszichoterápiák; dinamikus rövid pszichoterápiák; krízisintervenció; pszichoterápiás konzultáció; pszichodráma; családterápia; családi konzultáció; szülő-gyerek terápiák, szenzoros integrációs terápia és egyébmozgásterápiák; alapozó terápia; komplex, intenzív kiscsoportos fejlesztés; egyéni képességfejlesztés;

22. A pedagógus nevelő és oktató munkájának támogatása Konzultációs lehetőség biztosítása Esetmegbeszélő csoportok Szakvélemény értelmezés Előadások tartása Esetkonferenciák szervezése

23. Iskolapszichológia Prevenció A gyermekek intézményi ellátása (nem terápia!) (hospitálás, tanácsadás, pályaváltasztási tan. adás) Tanári konzultáció Mentálhigiénés foglalkozások csoportban Szülőknek tanácsadás Részvétel a vizsgálatokban, ellenőrzésben Szülői értekezleten részvétel

24. EllenőrzésA szakvélemény javaslatának meg kell jelölnie(14/1994. MKM rend.23.§ /1/ alapján): a foglalkozás típusát: felzárkóztatás, fejlesztő foglalkozás (szakmai kompetenciák) a foglalkozás szervezési formáját (egyéni, kiscsoportos) a foglalkozás heti időkeretét Kt.52.§ (7) és (11) c. tantárgyi értékelés, minősítés alóli mentesítésre vonatkozó megállapításokat; fejlesztési, korrekciós területeket (esetenként magántanulói jogviszonyt) egyéb tennivalókat

25. Ellenőrzés A szakvélemény javaslatában foglaltak összevetése az alábbiakkal: - tárgyi, személyi feltételek - a fejl. fogl. szervezésének módja, gyakorisága - a fejlesztés tartalma - dokumentációs rendszer

26. Ellenőrzés(14/1994. MKM rend.22.§ /8/ alapján): „Feltárja a gyermek, tanuló fejlődését segítő, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságokat. …szükség szerint tájékoztatást nyújt az intézmény érintett vezetőinek… közreműködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, felhívja a fenntartó figyelmét, ha azintézkedés megtétele azt indokolja.”

27. SNI/b tanulók ellátásának segítése (Nem tisztázott!) Ellátható oly módon, mint a BTM gyerek: fejlesztő foglalkoztatásra jogosultak! Vita: gyógypedagógusi vagy „más” pedagógusi kompetencia „Támogassa a pedagógus nevelő és oktató munkáját, és segítséget nyújtson a családdal való kapcsolattartáshoz.” (Iskolaszolga) Ellenőrzés az ő ellátásukra is kiterjed!

28. SNI/b gyermekek ellátásának segítése: Esetmegbeszélés Időszakos konzultáció Segítségnyújtás a fejlesztési terv kidolgozásában Speciális részellátás biztosítása

29. A NT segítségét kérhetik: Szülő (önkéntes) KTV. 13.§ (8) bekezdés Óvoda Iskola Kollégium A szülő egyetértésével

30. A szülő joga, kötelessége és kötelezettsége • Ktv 13.§ (8) A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy az e bekezdésben meghatározott kötelezettségének tegyen eleget.

31. Köszönöm a figyelmet! Kuncz Eszter Ferencvárosi Nevelési Tanácsadó kilenc@fernevtan.hu