a m dia hat sa gyermekeinkre
Download
Skip this Video
Download Presentation
A média hatása gyermekeinkre

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 40

A média hatása gyermekeinkre - PowerPoint PPT Presentation


  • 67 Views
  • Uploaded on

A média hatása gyermekeinkre. Herczeg Csilla Zalaegerszeg, 2011. február 16. A szocializáció történeti változásai. Középkor – A világ megismerése személyes tapasztalás útján történik XIX. szd. – Iskoláztatás általánossá válása, döntő szerep az írásbeliségé.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A média hatása gyermekeinkre' - yon


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a m dia hat sa gyermekeinkre
A média hatása gyermekeinkre

Herczeg Csilla Zalaegerszeg, 2011. február 16.

a szocializ ci t rt neti v ltoz sai
A szocializáció történeti változásai
  • Középkor – A világ megismerése személyes tapasztalás útján történik
  • XIX. szd. – Iskoláztatás általánossá válása, döntő szerep az írásbeliségé.
  • Napjainkban - A médiumok, mindenekelőtt a televízió elterjedtsége jelentős mértékben átalakítja a szocializációs folyamatot.

A mára már hagyományosnak tekinthető médiumok (film, újság, televízió,

videó stb.) mellett a gyorsan elterjedő új technológiák is egyre jelentősebb

szerepet játszanak a gyerekek és a fiatalok mindennapjaiban.

slide3
Magyar Filmművészek Szövetségének Gyermek és Ifjúsági Szakosztálya

MEMORANDUM

(2002)

  • A televízió adós a magyar népmesék, mondák, a magyar irodalom klasszikusainak megjelenítésével, az átalakuló magyar társadalom, gyerekek, fiatalok életére gyakorolt hatásainak művészi ábrázolásával.
  • Az állami, társadalmi, illetve szakmai szervezetek ismerjék el a gyermek televíziózás és a gyermekfilm készítés fontosságát. Lássák be annak védtelenségét és tegyenek lépéseket a támogatására.
  • Az ORTT 2001-es felmérésére reagáltak
slide4
Az óvodás – kisiskolás gyerekekben az erőszakos rajzfilmek hatására növekedett a fizikai és verbális agresszió

NEM MINDEN AGRESSZIÓ EGYFORMA!

  • I.Kulturális kifejezési forma, művészi kifejezésű. Hangsúlyozza a történet tragikus jellegét.

(népmesék, mitológiai legendák, királydrámák)

  • II.„Vidám erőszak” – hidegvérű, gyors, látványos, de üres.
okozati sszef gg s
Okozati összefüggés

Tévében látott erőszak és az agresszív viselkedés

összefügg!

Ennek mértéke függ:

  • Gyermek társadalmi helyzetétől
  • Intelligenciájától
  • Szülői példától

(George Gerbner)

hogyan reag lnak a gyerekek az agresszi ra
Hogyan reagálnak a gyerekek az agresszióra?
  • Többség: Normális, elfogadható válaszreakció a külvilág ingereire. Toleránsabbá válnak az agresszióval szemben.
  • Fokozott félelemmel és visszahúzódással reagálnak.

(Aronson)

Az agresszió megértése csak fokozatosan

változik a gyermek fejlődésével!

az agresszi meg rt se
Az agresszió megértése
  • 3-7 éves: csak az agresszív cselekményre emlékszik
  • 10-14 éves: már az erőszak motivációjára, annak rövid és hosszú távú hatásaira is emlékszik.
  • Óvodások: képlékeny a normarendszerük, meggyőződésük, hogy amit a felnőttől látnak, az csakis jó lehet.
mi rt vesz lyes
Miért veszélyes??
  • 3 évesek – fizikai valóságként élik meg a képernyőn látottakat
  • 4 évesek – már kezdik érteni, hogy ezek csak képek
  • 9 éves kor előtt még nem képesek a komplex cselekményvonalat követni, nem értik a cselekmények és a következmények közötti összefüggéseket.
  • 9-10 éves korban érik el a „tévéérettséget”, ekkor a látottakat már összevetik a valósággal. Már különbséget tudnak tenni fikció és valóság között.
slide9
12 éves korukig…

244.000 erőszakos tettet

14.000 halottat látnak

A médiaerőszak mechanizmusa nem direkt

Az erőszak hatása függ:

  • a néző típusától
  • a tévénézés körülményeitől
  • a látott agresszió mértékétől
jutalmazott agresszi
Jutalmazott agresszió
  • Ha a filmben az erőszak sikerre visz, és negatív következmény nélkül marad, akkor a gyermek pozitívnak ítéli ezt a viselkedésformát és az életben is alkalmazza.
  • Ha a jófiúk „rosszalkodnak” és a filmben nem bűnhődnek, utánzásra késztetik a gyermeket.
  • Ha a környezet visszaigazolja az erőszak helyességét és a film azt mutatja, hogy az áldozat a megérdemelt büntetését kapta - akkor az erőszak igazolása növeli az agresszív hatást.
slide11
A tévéérettség 9-10 éves korban alakul ki.
  • 9 éves kor alatt a gyerekek gyakran nem képesek egész történetként megérteni a filmet, nem értik az összefüggéseket.
  • Az erőszakos cselekmények ilyenkor direkt hatnak.
  • Csak az életkoruknak megfelelő műsorokat nézzék!
  • A szülői példa fontos!
slide12
Az erőszak hatása műfaji típusonként eltér
  • Rajzfilmek:
  • klasszikus rajzfilmek
  • akció-rajzfilmek

Kétfajta szemlélet:

1. Nem jelentenek veszélyt, mert a gyerek komikusnak találja a rajzfilmekben az erőszakot.

2. Veszélyesek, mert bagatellizálják és elfogadhatóvá teszik az öncélú erőszakot. Kötekedés, káröröm.

slide13
Rajzfilm – a humor is lehet veszélyes

ha az erőszaknak nincsenek következményei!

magyar alkot sok helyett olcs sil ny k pi br zol s s erk lcsi tartalm akci rajzfilmek
Magyar alkotások helyett: olcsó, silány képi ábrázolású és erkölcsi tartalmú akció-rajzfilmek
  • Japán - anime (lélek)
  • Mangák - megfilmesített képregények
  • Szereplők: szörnyek, zombik, ördögszerű sárkányok, ijesztő figurák
  • Nincs határvonal a pozitív és a negatív hősök között.
  • Állandó tartalom: átok, mágia, támadás, kínzás, gyilkosság.
akci rajzfilmek vesz lyei
Akció – rajzfilmek veszélyei
  • Ismételgetett klisék, szándékosan érthetetlen kifejezések
  • Intenzív fény-

hangeffektusoktól folyamatos

a gyermek izgalmi szintje

  • A gyermekben felgyülemlett érzelmek, pl. a halálfélelem, nem oldódik a happy end-del
  • Az állandósult izgalmi szint szervi panaszokhoz vezet, csökken a koncentrációképesség, szorongás alakul ki.
m s m fajok
Más műfajok
  • Kalandfilmek: nem jelentenek veszélyt. Földrajzilag és időbelileg távol álló erőszakos cselekmények.
  • Krimik: Veszélyesek.Valósnak ható történetek. A tett következményei már nem mutatkoznak meg.
  • Akció és horror filmek: A gyerekek szempontjából leginkább káros műfaj. (Utánzás. Üldöztetéses szorongás)
  • Öngyilkosság: provokál vagy gátol – a hatása megjósolhatatlan. Különösen veszélyes a serdülő lányokra.

Fontos a műsorhely megválasztása!!!

slide17
I. Kategóriás műsorokat nem kell ellátni jelzéssel és bármikor leadhatók.
  • V. Kategória tartalmának leadása TILOS.
  • A további három kategória leadásakor közölni kell azok minősítését, emellett jelzés piktogram formájában a képernyő valamely sarkában a műsor teljes időtartama alatt meg kell jeleníteni.

Sokak szerint a jelzés piktogram „diszfunkcionális”.

  • MEGOLDÁS – technikai szűrő, v-chip beépítése a készülékbe
m diat rv ny
Médiatörvény

1996. évi. I. törvény

5. § (3) bekezdés

Nem szabad kiskorúaknak szánt műsorszámban erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képeket vagy hangokat közzétenni.

(4) bekezdés

A kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így különösen az erőszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot, csak 23.00 és 5.00 óra között lehet közzétenni.

(5) bekezdés

A kiskorúak személyiségfejlődésére súlyosan ártalmas műsorszám közzététele tilos.

2002 vi xx t rv ny
2002. évi XX. törvény
  • Műsorszámok besorolása:
  • I. Korhatár nélkül megtekinthető
  • II. 12 éven aluli nézőben félelmet kelthet,

nem érthet, félreérthet

  • III. 16 éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi

fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására alkalmasak, közvetett módon utalnak erőszakra, illetve szexualitásra, vagy meghatározó elemük az erőszakos módon megoldott konfliktus.

  • IV. Alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása.
  • V. A kiskorú fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására alkalmas, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, indokolatlan erőszakot tartalmaz
rekl m s a gyermek
Reklám és a gyermek
  • Az óvodások, kisiskolások a reklámipar legfontosabb célrétegei.
  • Játékaikat egyre inkább a média határozza meg.
rekl m kapaszkod a gyermekeknek
Reklám – kapaszkodó a gyermekeknek
  • Túlterhelt szülők időhiány a gyerekeknél hiányoznak a szociális kötődések
  • a REKLÁM számukra a biztonság, a valakihez tartozás érzését közvetíti.
  • Probléma:
  • A reklám felnőttként szólítja meg a gyereket
  • Csak a megszerzett javakat mutatja, a munkát nem.
  • Ez álvilágot teremt a gyermek fejében.
  • A FÜGGŐSÉG AZOKNÁL A GYERMEKEKNÉL ALAKULHAT KI? AKIKET A SZÜLŐK FIZIKAILAG ÉS LELKILEG ELHANYAGOLNAK!
a rekl m szocializ l er
A reklám szocializáló erő!

A gyerekek számára:

  • identitást kölcsönöz
  • ismereteket hordoz
  • kulcs a felnőtt világhoz

A gyermek háromszoros fogyasztó:

  • Költi a zsebpénzét
  • Költi a szülő pénzét
  • Kialakul nála a márkafüggőség
a rekl mipar c lja
A reklámipar célja
  • Fogyasztásra ösztönzés
  • Manipulálással az életfilozófiánk alakítása

MANIPULATÍV technikák:

  • Rövid verses, humoros szövegek – akaratlanul rögzülnek.
  • Az ismert ember hitelesebb.
  • Szakemberek ajánlása.
  • A film legizgalmasabb részét szakítják meg reklámmal – a magas vérnyomáskor jobban rögzül az üzenet
  • Erősebb hangerő – érinti a küszöb alatti ingert
gyerekekre gyakorolt hat s
Gyerekekre gyakorolt hatás
  • 1,5 év – felismerik a hang és a kép kapcsolatát
  • 2 év – a reklámokhoz, műsorokhoz tudja kötni a zenei szignálokat
  • 5 év – ugrásszerűen nő a felfogóképessége
  • 6 év alatt – még nem tudnak különbséget tenni a reklámok és műsorok között. A média kihasználja…
  • 7 év – már felismerik a reklámokat. Kialakul a realitás érzékük. Kétségbe vonják a reklámok igazságtartalmát.
  • 9 év – Tv-érettség. „Gondolkodva nézés”
  • 11-12 év – rájönnek, hogy a reklám irreális dolgokat közvetít. Szocializációjuk részévé válik, hogy: Az élet része a hazugság.
a v dekez s taktik i
A védekezés taktikái
  • Másik csatornára kapcsolunk
  • A gyermek tudatos fogyasztóvá nevelése
a gyermekeknek sz l rekl mok vesz lyei
A gyermekeknek szóló reklámok veszélyei
  • Hatékonyságának titka – az „egybemosási törekvés”.
  • Misztikus erővel ruházzák fel a termékeket.
  • A történetek beépülnek szerepjátékaikba, a szlogenek korlátozzák kifejezőképességüket.
  • A gyerekek vásárlóként vesznek részt a fogyasztási folyamatban. Döntésük erősen befolyásolható.
  • A reklám a gyereket, mint ügyfelet szólítja meg.
  • Összemossák a felnőtt- és gyermekvilág határait.
  • Fejlesztések – a gyermek érdekében tett erőfeszítés
  • A gyermek a technikai fejlődés résztvevőjévé válik – elektronikus játékok – nem tudja reálisan felmérni a saját képességeit
  • Nyereményjátékok – gyermek bevonása a fogyasztási folyamatba
  • A termékek tulajdonságait gyakran eltúlozzák, nem életszerű helyzetben mutatják be, nem adnak tájékoztatást az áráról.
slide27
Az áruk beépülnek a gyermekek képzeletvilágába, vágyaik közé.
  • Már most tudják, ha több pénzük lenne, többet vásárolnának.
2002 es t rv nym dos t sok
2002-es törvénymódosítások
  • A tv. tiltotta a dohányáru, fegyver, lőszer, robbanóanyag, kizárólag orvosi rendelvényre vehető gyógyszer, továbbá gyógyászati eljárás népszerűsítését a reklámokban.
  • - Az alkohol tartalmú italok reklámozása megengedett, de csak bizonyos feltételek mellett. (Szigorodtak a korlátozások)
  • A reklám nem mutathat kiskorút erőszakos helyzetben és nem buzdíthat erőszakra.
  • A televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére vagy szolgáltatások igénybe vételére.
  • Műsorszerkezeti követelmény: Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, mely 14 év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a 30 percet.
mit tehet nk
Mit tehetünk??
  • Nem szabad eltiltani a tv-től a gyereket!
  • Együtt televíziózás, folyamatos magyarázat
  • A reklámról gyermeknyelven való beszélgetés
  • Példával elöl járni, nem „vak” fogyasztóként vásárolni
  • Közösen, felelősen dönteni a vásárolt termékről.
  • Más elfoglaltság keresése, a gyermeki fantázia „kivirágoztatása”.
l lektani s fizikai hat sok
Lélektani és fizikai hatások
  • Kevesebb időt tölt a szabadban.
  • Kevesebbet játszik.
  • Kevesebbet sportol, mozog.
  • A mozgáshiány és a

tévézés közben való evés miatt

egyre több a gyomorpanaszos gyermek.

  • A tv és számítógép előtt töltött idő nagyobb súlygyarapodáshoz vezet, mint az egészségtelen étkezés.
  • Neurotikus tünetek – „tévékór”.
  • Napi alvásigénye nem lesz meg, ezért feszült lesz.
a m dia egyfajta k b t szer vezet kes drog a n p piuma
„A média egyfajta kábítószer. Vezetékes drog. A nép ópiuma.”

Veszélyek:

  • Gátlás, elfojtás, félelem, sematikus gondolkodásmód
  • Túl sok információt közöl – a gyermek ezeket nem tudja feldolgozni
  • Hamar elveszi a gyermekkort, a naivitást.
  • A rajzfilmek, klippek felfokozott tempójúak, nincs idő a kontrollra, így tudati ellenőrzés nélkül hatnak.
  • A média sematizál, és uniformizál.
  • A gyermekekben gyakran összemosódik a média által vetített világ és a saját élete. A két világ kontrolálatlanul összekeveredik.
a telev zi el nyei
A televízió előnyei
  • Erkölcsi ismeretek, szokások, normák kialakítása
  • Ösztönzi a gyermekeket a sportra, az egészséges életre
  • A tévé hat a gyermek értelmi fejlődésére, a vizuális kultúrájára, megismeri a távoli országokat
  • Javítja a koncentrációt, az emlékezetet.
  • Vetélkedők, kvízműsorok fejlesztik a tárgyi tudást
  • Anyanyelvünk megismertetése, megszerettetése
slide33
Több fogalmat ismernek a tévéző gyerekek és ezeket tudatosan használják.
  • Fejleszti a nyelvi kultúrát.
  • Az érzelmi nevelés fontos eszköze.
  • A gyermekműsorok feladata lenne, hogy megszerettesse a gyermekekkel a munkát. Pozitívan alakítsa viselkedésüket, magatartásukat, jellemüket.
internet vesz lyei
Internet veszélyei
  • Személytelensége sok veszélyt rejt,a bűnözők kedvelt helye lett
  • Meg kell tanítanunk a gyerekeket a háló helyes használatára
  • Gyakran olyan képeket töltenek fel, ami az intimitás határát súrolják
  • Kihasználják a gyermeki naivitást a bűnözők
  • Videomegosztó oldalakra tesznek fel verekedést
  • Egy jó hecc akár bűncselekmény is lehet
  • Becsületsértés /facebook/
slide35
A zaklatás, rágalmazás, személyes adatokkal való visszaélés 2 évig terjedő szabadságvesztést is vonhat maga után
  • Védelem:
  • www.biztonsagosbongeszes.org
  • http://www.egyszervolt.hu/hellohalo
facebook k ros hat sai
Facebook káros hatásai
  • Kommunikációs

képesség romlik

  • Házi feladatok

minősége értékelhetetlen

  • Gyengíti a személyes kapcsolatokat
  • Növeli a stresszt / alváshiány /
  • Rövidebb ideig képesek koncentrálni a tananyagra
  • Kevesebbet mozognak
internet f gg s g jelei
Internet függőség jelei
  • Az Internetfüggő mindig több időt tölt el a gép előtt,mint azt elhatározta
  • Ha nem jut fel a hálóra ingerültté, levertté, depresszióssá válik
  • Az ebédet is már a monitor előtt eszi meg
  • Elveszíti könnyen az időérzékét, az órák csak perceknek tűnnek
  • Környezetét, családját,

barátait teljesen elhanyagolja

  • Hazudik a családjának a

géphasználatot illetően

t rsas gi oldalak haszn lata chatel s
Társasági oldalak használata - chatelés
  • Figyelemfelhívó képet ne tegyél fel magadról
  • Ne válaszolj személyes kérdésekre
  • Azonnal zárd be a chatelést, ha durván beszélnek veled, vagy fenyegetnek
  • Ne higgy el mindent,

amit a világhálón olvasol,

kérd ki a felnőttek tanácsát!

slide39
„Elköteleztük magunkat a jövőre nézve annak a hipotézisnek, hogy jobban felvértezzük gyermekeinket, ha mindent tudnak, amit mi tudunk. Erőszakról, politikai tévedésekről, atomháborúról, szexről, kábítószerekről, betegségekről, és így tovább.

De mi van akkor, ha tévedünk?”

/Neil Postman/

ad