h l zati technol gi k s alkalmaz sok n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Hálózati technológiák és alkalmazások PowerPoint Presentation
Download Presentation
Hálózati technológiák és alkalmazások

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 48

Hálózati technológiák és alkalmazások - PowerPoint PPT Presentation


  • 99 Views
  • Uploaded on

Hálózati technológiák és alkalmazások. Vida Rolland 2008.03.25. Konkurrencia-ellenes magatartás. Az incumbent szolgáltatónak több lehetősége is van a vetélytársak megfékezésére

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Hálózati technológiák és alkalmazások' - moral


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
konkurrencia ellenes magatart s
Konkurrencia-ellenes magatartás
  • Az incumbent szolgáltatónak több lehetősége is van a vetélytársak megfékezésére
    • felhasználhatja egy másik szektorban, pl. a vezetékes telefonszolgáltatásban létező monopolhelyzetét, az ott elért nyereségeit, a saját broadband szolgáltatásának finanszírozására, és az előfizetés árának csökkentésére
    • a szélessávú szolgáltatás közös, összevont értékesítése olyan más szolgáltatásokkal, melyek területén monopolhelyzetben áll
  • Wanadoo Interactive
    • France Telecom fiókvállalata
    • több éven keresztül az ADSL szolgáltatás viszonteladását alacsonyabb áron kínálta a szolgáltatás költségénél
      • hatalmas veszteséget halmozott fel, de megszerezte a DSL piac 72%-át
      • ezekkel az árakkal való lépéstartás olyan veszteséget vetített elő, mely távoltartotta, megfélemlítette a szektor potenciális befektetőit.
    • 2003-ban 10 millió eurós bírság az EU Bizottságtól a konkurrencia szabályainak megszegése miatt

2008.03.25

univerz lis szolg ltat s
Univerzális szolgáltatás
  • Számos országban szigorúan szabályozzák az univerzális szolgáltatási kötelezettséget a hagyományos távközlési szolgáltatásoknál
    • Universal Service Obligation, USO
    • a szolgáltató köteles egy univerzális alapszolgáltatást nyújtani egy egységes áron bárkinek aki azt igényli, függetlenül a szolgáltatás az előfizető felé való kiterjesztésének költségétől
  • Néhány helyen a broadband-re is érvényes
    • Ausztrália, Izland
  • A legtöbb országban ez nincs így, több ok miatt
    • viszonylag új szolgáltatás, hiánya nem generál egyelőre jelentős szociális és gazdasági hátrányokat
      • ez azért már változik
    • bevezetése nagymértékben megnövelné az infrastruktúra kiépítésének és a szolgáltatás üzemeltetésének a költségeit
    • csak erősítené a domináns szolgáltató helyzetét a konkurrenciával szemben
  • A témát nem kell lezártnak tekinteni, hanem visszatérni rá pár év múlva, ha a broadband igazán elterjed

2008.03.25

mi rt fiber
Miért „fiber”?
  • Ma már nem a webezés befolyásolja a hozzáférési technológiákat, inkább a multimédia
    • MPEG-1 – ISO/IEC szabvány
      • Moving Pictures Experts Group
      • 50:1 – 100:1 video tömörítés
      • 1.5 Mbps, VHS minőségű kép
    • MPEG-2
      • DVD minőségű kép
      • Nagyfelbontású, nagy színmélységű, teljes mozgású videó (pl. élő sportközvetítés) – 4-8 Mbps
      • HDTV – 14 Mbps
  • Az ADSL sávszélessége messze nem elegendő ehhez
    • Csak nagyon rövid helyi hurkok esetén

2008.03.25

mi rt fiber1
Miért „fiber”?
  • HFC (Hybrid Fiber Coax)
    • Az eredeti 300-550 MHz-es kábeleket 850 MHz-s koax kábelek váltják föl
      • Plusz 300 MHz → 50 db új 6 MHz-es csatorna
      • QAM-256-al 40 Mbps egy csatornán → 2 Gbps új sávszél
      • 500 ház egy kábelen → mindenkinek jut 4 Mbps downstream, ami elég egy MPEG-2 filmhez
    • Szépen hangzik, de...
      • Minden kábelt le kell cserélni 850 MHz-es koaxra
      • Új fejállomások, új fényvezető csomópontok (fiber node), kétirányú erősítők
      • A teljes kábelhálózati rendszert le kell cserélni
  • Akkor miért ne legyen minél több fényvezető szál benne?

2008.03.25

a sebess g fontos
A sebesség fontos!!

Becsült minimális idő a Braveheart letöltésére

2001 augusztus 17

Az MGM, Paramount Pictures, Warner Brothers és a Universal Studios bejelentenek egy közös tervet melyszerint letölthetővé tesznek filmeket kölcsönzés céljából az Interneten

2002 december 9

„Hollywood’s Latest Flop”, Fortune Magazine:

„A fájlok óriásiak. A 952 MB-os Braveheart letöltése otthoni DSL kapcsolaton keresztül majd 5 órába telt. Ugyanennyi idő alatt 20 utat megtehettünk volna a helyi video kölcsönzőig és vissza”

Technológia

Perc

Óra

Nap

Modem 56

2

kb/s

ISDN 128

20

kb/s

12

DSL 1 Mb/s

2.5

Cable 2.5

1

Mb/s

45

FTTH

0.4

2008.03.25

adat tvitel f nyvezet sz lon
Adatátvitel fényvezető szálon
  • Három fő komponens:
    • Fényforrás
      • LED (light emitting diode), félvezető lézer
    • Átviteli közeg
      • Rendkívül vékony üvegszál
    • Fényérzékelő (detektor)
      • Ha van fényimpulzus – logikai 1 bit
      • Ha nincs – logikai 0 bit
  • A villamos jeleket fényimpulzusokká kell alakítani és vissza
    • A detektor fény hatására elektromos impulzusokat állít elő
  • Az adatátviteli sebességet az átalakítás sebessége határozza meg
    • A gyakorlati sebesség egy szálon ma 10-50 Gbps

2008.03.25

adat tvitel f nyvezet sz lon1
Adatátvitel fényvezető szálon
  • Egy egyszerű üvegszál a gyakorlatban használhatatlan
    • A fény elszivárog
    • Ha a fény az egyik közegből átlép a másikba (pl. üvegből levegőbe) megtörik
      • A visszaverődés mértéke függ a közegek fizikai jellemzőitől (törésmutató) és a beesési szögtől
      • Ha a beesési szög nagyobb egy határértéknél, a fény visszaverődik az üvegbe

2008.03.25

f nyvezet sz lak
Fényvezető szálak
  • Többmódusú szál
    • A fényimpulzusok hosszanti irányban szétszóródnak a szálban
    • Egyszerre több, különböző szögben visszaverődő fénysugár halad
    • Minden sugárnak más a „módusa”
    • Olcsó megoldás, de csak kis távolságokra hatékony (500 m)
  • Egymódusú szál
    • Ha az üvegszál átmérője nagyon kicsi, a fény visszaverődés nélkül, egyenesen terjed
    • Jóval drágább a szál, és nagyobb kapacitású, jobb lézereket igényel
    • Nagyobb távolságok áthidalására sokkal jobb
      • 50 Gbps 100 km távolságba erősítés nélkül
      • A transzatlanti optikai kábeleknél nagyon fontos, hogy kevés erősítő legyen
    • A gerinchálózatban csak egymódúsú szálakat használnak

2008.03.25

f nyvezet sz l
Fényvezető szál
  • Core (mag)
    • Üvegszál, vezeti a fényjeleket
      • Többmódusú szálra kb 50 μm
        • emberi hajszál
      • Egymódúsú szálnál kb 8-10 μm
    • Műanyag is lehet
      • Olcsó, de sokkal erőssebb a csillapítása
  • Cladding (tükröző anyag)
    • Üveg
    • A magban tartja a fénysugarakat
      • Kissebb a törésmutatója
  • Coating
    • Műanyag, védi az üveget

2008.03.25

f nyvezet k belek
Fényvezető kábelek
  • Egy fényvezető kábelben akár 1000 fényvezető szál
    • 50.000 Gbps átviteli sebesség

2008.03.25

hull mhossz oszt s
Hullámhossz osztás
  • WDM – Wavelength Division Multiplexing
    • Több hullámhossz (szín) ugyanazon az üvegszálon
    • Kezdetben csak 2 szín
      • Ma már akár 160
      • 10 Gbit/s szálon elméletileg 1.6 Tbit/s

2008.03.25

fiber vs r z rp r
Fiber vs. Réz érpár
  • Egy optikai szálpáron több mint 2.5 millió párhuzamos telefonhívás
  • Egy hasonló kapacitású sodrott érpár köteghez képest 1%-os súly és méret

2008.03.25

fiber vs r z rp r1
Fiber vs. Réz érpár
  • Optikai kábel
    • Fényjelekkel működik
    • Nem érzékeny az elektromágneses interferenciákra
    • Ismétlők kb. 30 km után
    • Kismértékű hőtágulás
    • Törékeny, viszonylag merev anyag
    • Kémiailag stabil

//

  • Réz érpár
    • Elektromos hullámok
    • Érzékeny az elektromágneses interferenciákra
    • Ismétlők 5 km után
    • Nagymértékű hőtágulás
    • Hajlítható anyag
    • Érzékeny a korrózióra és galvanikus reakciókra
    • Újrahasznosítható
      • Jó pénzért el lehetne adni a rezet

2008.03.25

slide17
FTTx
  • FTTx – Fiber To The x
    • FTTB – Fiber To The Building
    • FTTC – Fiber To The Curb
    • FTTD – Fiber To The Desk
    • FTTE – Fiber To The Enclosure
    • FTTH – Fiber To The Home
    • FTTN – Fiber To The Neighborhood
    • FTTO – Fiber To The Office
    • FTTP – Fiber To The Premises
    • FTTU – Fiber To The User

2008.03.25

slide18
FTTC
  • Fiber To The Curb
    • Üvegszál az elosztódobozig
  • Üvegszál a helyi központból minden lakókörzetig
    • A szál egy ONU-ban végződik
      • Optical Network Unit – optikai hálózategység
    • Több helyi rézhurok vagy koax csatlakozhat hozzá
      • Nagyon rövid hurkok, lehetséges szimetrikus nagysebességű kiterjesztés
        • Pl. VDSL – Dél-kelet Azsiában nagyon elterjedt
      • Alkalmas MPEG-2 átvitelre, videokonferenciázásra
      • Az FTTC maga szimetrikus átviteli sebességeket biztosít

2008.03.25

slide19
FTTH
  • Fiber To The Home
    • Üvegszál otthonra
  • Rendszerelemek
    • OAN: Optical Access Network
      • Optikai hozzáférési hálózat
    • ONU/ONT: Optical Network Unit/Terminal
      • Az előfizető otthonában
    • OLT:Optical Line Termination
      • végződtetés a szolgáltató hálózatában

OAN

CO/HE

//

OLT

ONU

2008.03.25

mi rt ftth
Miért FTTH?
  • Az FTTH előnyei
    • Hatalmas adatátviteli kapacitás
    • Könnyen feljavítható (upgrade)
    • Könnyen telepíthető
      • Földben és levegőben vezethető kábelek
    • Teljesen szimetrikus szolgáltatásokat biztosít
    • Alacsony üzemeltetési és karbantartási költségek
    • Nagyon nagy távolságok esetén is működik
    • Kis átmérőjű, könnyű kábelek
    • Nem zavarják elektromágneses interferenciák

2008.03.25

ftth architekt r k
FTTH architektúrák
  • PON – Passive Optical Networks
    • Több felhasználó (max. 32) megoszt egy fényvezető szálat
    • Optikai splitter-ek a jel szétválasztására és aggregálására
    • Áramellátás csak a végeknél szükséges
    • Osztott hálózat – Point to Multipoint (P2MP)
  • Active Node
    • Az előfizetőknek saját fényvezető száljuk
      • Point to Point (P2P)
    • Aktív, árammal táplált csomópontok a forgalom elosztására
      • Ethernet switch
    • Layer2/Layer3 switching/routing
  • Hybrid PON
    • Az előbbi két architektúra kombinált változata

2008.03.25

pon architekt ra

//

//

PON architektúra

Általában 10-20 km

//

OLT

//

ONU

//

//

//

Optikai splitter

//

2008.03.25

active node architekt ra

//

//

Active Node architektúra

70 km-ig

10 km-ig

//

OLT

//

ONU

//

//

Active Node (powered)

//

2008.03.25

hibrid architekt ra

//

//

Hibrid architektúra

70 km-ig

10 km-ig

//

//

OLT

Optikai splitter

//

ONU

//

Active Node (powered)

//

//

//

Optikai splitter

2008.03.25

ethernet vagy atm
Ethernet vagy ATM?
  • Egy OLT-hez több PON köthető
    • Mindegyik olcsó passzív optikai filtereken keresztül jut el sok ONU-hoz
    • Nincs szükség aktív elektronikai eszközökre, és azok karbantartására
  • Két külön technológia vetélkedik egymással
    • APON – ATM-based PON
      • ITU-T G.983.x
      • Az első PON implementáció
    • EPON – Ethernet-based PON

2008.03.25

le s felt lt s
Le- és feltöltés
  • A le- és feltöltés nem egyformán működik
    • A letöltés broadcast
      • A splitter minden szálra kitesz minden csomagot
      • Az ONU csak azt a csomagot kezeli melyet neki címeztek (fejléc alapján)
    • A feltöltés TDMA-t használva történik
      • Az OLT időszeleteket oszt ki az ONU-knak
      • Szinkronizált csomagküldés
      • Az ONU kérhet plusz szeleteket, ha van küldenivalója

2008.03.25

slide27
APON
  • Segmentation and Reassembly (SAR)
    • Fix hosszúságú csomagok
      • 53 byte-os ATM cellák
    • Az adatok átmennek egy ATM Adaptation Layer-en (AAL) ahol 48 byte-os darabokra osztják őket
      • Plusz 5 byte a fejléc
    • A címzettnél az eredeti forgalmat újból összerakják
  • A SAR miatt az ATM kifejezetten alkalmas video, hang és adatátvitelre
    • A kis, fix hosszúságú cellákban jól lehet késleltetésre érzékeny forgalmat szállítani
    • A procedúra időigényes, az 5 byte-os fejléc pedig nem hatékony (10%-os overhead)
  • A fix hosszúságú cellák jól illeszkednek a PON TDMA alapú feltöltéséhez
    • Könnyű az időszeletek kezelése, nincsenek ütközések

2008.03.25

slide28
EPON
  • Az adatok az IEEE 802.3 (Ethernet) formátumot használják
    • Változó hosszúságú csomagok 64 és 1518 byte között
  • Hogyan oldjuk meg a TDMA alapú feltöltést?
    • Lehetne max. hosszúságú időszeleteket kiosztani
      • Bármilyen csomag belefér
      • Nem hatékony, sávszél pazarlás
    • Lehetne fix hosszúságú időszeleteket használni, melyekbe több csomagot be tud rakni az ONU
      • Javít a hatékonyságon, de még mindig nem ideális
      • Nehéz változó hosszúságú csomagokkal jól feltölteni egy fix hosszú időszeletet
    • Feloszthatjuk az Ethernet kereteket (frame) fix hosszúságú részekre
      • Egyszerűbb lesz a feltöltés
      • Az ár egy SAR funkció hozzáadása az EPON protocoll stack-hez

2008.03.25

epon downstream csomagok
EPON downstream csomagok
  • Fix időközönként küldött frame-ek, változó hosszúságú csomagokkal
  • Szinkronizációhoz szükséges információ minden frame előtt
  • Minden csomag fejléce megmondja ki a címzett
  • Hibaellenőrző információ a csomag végén

2008.03.25

epon upstream csomagok
EPON upstream csomagok
  • Az upstream forgalom frame-ekre osztva
  • Minden ONU-nak van egy saját időszelete, melyet változó hosszúságú csomagokkal tölthet fel

2008.03.25

hagyom nyos pon
Hagyományos PON
  • Az alalpötlet:
    • Mindenkinek nem éri meg külön szálat kihúzni az OLT-től
    • Elég egy szálat közel vinni a felhasználókhoz, majd passzív eszközökkel elosztani
  • Hátrányok
    • A splitterekben nincs inteligencia, nem tudod őket távolról vezérelni
      • Ha valami hiba van, nem könnyű egyenként megnézni minden splitter-t
    • Nem flexibilis
      • Ha egy 4-es splitter-en keresztül csatlakozol, egy 5-ik előfizetőnek új szálat kell kihúzni
      • Újratervezni a hálózatot, betenni egy nagyobb splitter-t, nem megsértve a max. 32-es szabályt
      • Egy splitter cseréjénél minden downstream előfizető szolgáltatása leáll
  • Megoldás: ne tervezd 32 ONU-sra a hálózatot, csak 16-osra vagy 24-esre
    • Van hely bővítésre
    • A maradék 16-nak többe fog kerülni a szolgáltatás

2008.03.25

passive star pon
Passive Star PON
  • A splitterek egy dobozban csoportosítva
    • Egyszerűbb a hibaelhárítás
  • Továbbra is fa struktúra
    • Ha a splitter és a CO közötti szál meghibásodik, nincs backup
    • A splitterek passzivak, nem tudnak átváltani egy új útvonalra hiba esetén

2008.03.25

active star
Active Star
  • Hátrány az aktív (árammal ellátott) node szükségessége
  • Sok szempontból előnyös intelligens eszközöket használni a hálózat szélén
    • Az aktív node IGMP proxy-ként működhet
      • Multicast forgalom támogatása
        • A video csak egyszer jön át a CO és az aktív node közötti szálon
        • Az aktív node az IGMP csomagok alapján tudja kinek küldje tovább
      • Gyorsabb váltás a csatornák között
      • Hatékony erőforráskihasználás
    • Hibatűrő megoldás
      • Az aktív node-ok gyűrűbe kötve
      • Ethernet Protection Switching Rings (EPSR)
      • 50 ms alatti váltás hiba esetén
        • Video esetén pillanatnyi kockás kép
        • Egy telefon kapcsolat nem szakad meg
    • Könnyen menedzselhető, könnyű hibaelhárítás

2008.03.25

slide36
BPON
  • Broadband PON
    • ATM-et használ
    • Egy jobb APON megoldás
      • Nagyobb átviteli sebesség
      • DBA – Dynamic Bandwidth Assignment
        • Dinamikus sávszélesség kiosztás
      • Biztonsági javítások
    • Mai APON/BPON rendszerek 3 operációs mód
      • 155 Mbps downstream, 155 Mbps upstream
      • 622 Mbps downstream, 155 Mbps upstream
      • 622 Mbps downstream, 622 Mbps upstream

2008.03.25

slide37
GPON
  • Gigabit PON
    • ITU-T G.984 szabvány
    • Több downstream/upstream változat
      • Legelterjedtebb az 2.48 Gbps dowsntream és 1.244 Gbps upstream
    • Generic Framing Protocol-ra (GFP) épül

2008.03.25

adat tviteli sebess gek sszehasonl t sa
Adatátviteli sebességek összehasonlítása
  • PON megoldásoknál kisebb sebességek
    • Osztott rész az OLT és az első splitter között
    • Valamivel jobb a helyzet ha nem telített a splitter
      • Nem 32-be, hanem csak 16-ba vagy 24-be kell osztani
  • Active Node-nál mindenkinek saját fényvezető szála
    • Magánfelhasználóknak általában 100 Mbps mindkét irányban
    • Üzleti előfizetőknek akár 1 Gbps

2008.03.25

sz less v a vil gban q2 2005
Szélessáv a világban (Q2 2005)
  • Európa
  • 44.4 M előfizető
  • Sok DSL, az LLU miatt
  • 600 k FTTH előfizető
  • Észak Amerika
  • 45.3 M előfizető
  • A KTV vezet, de a DSL feljövőben
  • 350 k FTTH előfizető
  • Ázsia* / Ausztrália
  • 72 M előfizető
  • Sok DSL és FTTB+LAN
  • 3.600 k FTTH előfizető
  • *Oroszország és a Közel Kelet nélkül
  • Közép és Latin Amerika
  • 5.1 M előfizető
  • Leginkább DSL
  • Kísérleti FTTH rendszerek

Forrás: RHK, Corning, Point Topic, Render Vanderslice (2005 június)

2008.03.25

ftth el rejelz s
FTTH előrejelzés
  • Az FTTH még gyerekcipőben jár
    • Kezdeti, növekedési fázis
  • A nagy Telco cégek közül kevesen vezették be
  • A közeljövőben továbbra is Ázsia vezeti majd a versenyt

2008.03.25

fttx szolg ltat s
FTTx szolgáltatás
  • Két szolgáltatási modell
    • Saját hálózat
      • Az FTTx szolgáltatások nagy része
      • A hálózat tulajdonosa egyenesen a felhasználóknak adja el a szolgáltatást
      • Hagyományos telefon és kábeltévé szolgáltatási modell
    • Nyílt hozzáférés
      • Több országban törvényi szabályozás miatt
      • A hálózat tulajdonosa átadja az infrastruktúrát több viszonteladó szolgáltatónak, ők szerződnek a felhasználókkal

2008.03.25

ny lt hozz f r s open access
Nyílt hozzáférés (Open Access)
  • A tulajdonos egyenlő feltételek mellett adja át a hálózatát különböző szolgáltatóknak (Telco, ISP, video szolgáltató, stb)
    • Saját maga nem lép be a versenybe
  • Általában önkormányzati, városi hálózatok
    • A hálózati infrastruktúra közszolgáltatásnak számit
      • Úgy mint a víz, az áram vagy az úthálózat

2008.03.25

open access p ld k
Open Access példák
  • Sok önkormányzati Open Access hálózat Nyugat Európában és főként Skandináviában
    • Az európai FTTH hálózat 90%-a Skandináviában és Hollandiában
    • Stokab (Stockholm) – az első önkormányzati FTTx hálózat (1996)
    • Vasterbotten – vidéki régió, kétszer akkora mint Hollandia, 260.000 lakos
      • 15 önkormányzat összekötve egy FTTx hálózaton
    • Svédországban 289 önkormányzat, több mint 200-nak saját hálózata
    • CityNet, Amsterdam – 450.000 házat bekötő hálózat, 2010-re várható
    • Több önkormányzati hálózat Dániában
  • Franciaországban és Angliában új törvényjavasalatok a nyílt hozzáférésű hálózatok támogatására vagy kötelezővé tételére
  • Néhány önkormányzati hálózat az USA-ban
    • Utopia (Utah)

2008.03.25

ftth eur p ban
FTTH Európában
  • Sok országban jogilag szabályozva
    • Nemzeti szélessávú stratégiák
  • Miért nem építenek saját optikai hálózatot az „incumbent” szolgáltatók?
    • Így is uralják a piacot, nincsenek rákényszerítve
    • A rövid előfizetői hurkok miatt viszonylag magas xDSL sebességek
    • Skandináviában olcsóbb az önkormányzatok hálózatait bérelni, mint sajátot építeni
    • A videoátvitel még nem annyira követelmény mint az USA-ban
  • A helyi önkormányzatoknak az FTTH egy fontos eleme a regionális fejlesztésnek
    • Vonzóvá teszi a régiót, megéri befektetni

2008.03.25

fttx saj t h l zaton
FTTx saját hálózaton
  • Versenyhelyzetes piacok
    • Minden szolgáltatónak saját hálózata, mellyel lefedik ugyanazt a területet
    • Leginkább jellemző az USA-ban és Japanbán
      • 9 japán szolgáltatónak van saját hálózata
    • Európában is van rá példa (Hollandia)
    • Nagyobb sebességek, kisebb üzemeltetési költségek (OpEx)
      • Nagyobb tőkeberuházás (CapEx)

2008.03.25

ftth jap nban
FTTH Japánban
  • A világ legnagyobb FTTH bázisa
    • 3.4 M FTTH előfizető, több mint a 3.1 M kábeles (2005 június)
    • Q1 2005 – több új FTTH előfizető (420k) mint ADSL (350)
  • NTT a legnagyobb FTTH hálózattal
    • 2010-ig 47 miliárd $ befektetés 30 M előfizető bekötésére
    • Versenytársak – KDDI/Tepco, USEN

2008.03.25

ftth zsi ban
FTTH Ázsiában
  • Korea szélessávú fejlődésének második fázisában
    • Az ADSL és kábeles megoldások elérték a maximális kapacitásukat
      • Az egyetlen ország a világon ahol a DSL előfizetők száma csökken
    • Fokozatos áttérés FTTH megoldásokra
      • Nagyobb sebességre mindig van kereslet
        • Világviszonylatban elsők a hálózati játékokban
  • Kína
    • Ázsia legnagyobb szélessávú közössége
      • 100 M internetező, 30.8 M szélessávon (Q2 2005)
      • 5 M új szélessávú előfizető Q2 2005-ben
        • Világviszonylatban a leggyorsabb fejlődés
      • 4 M FTTB+LAN előfizető
    • FTTH tesztelés alatt
      • Akadályok az FTTH előtt:
        • Kis átlagfizetések
        • Alacsony árak már most: ~$30 havidíj Triple Play szolgáltatásért

2008.03.25