Tartalom

1. A közszféra és a vállalkozások együttműködése a kormányzati munka hatékonyságának javítása érdekében2006. május 9.Joint-Venture Szövetség

2. Tartalom Miért nem csak az outsourcingról 3 Az e-kormányzati stratégiai alapelemei 9 Együttműködési lehetőségek és formák a programok megvalósításában 21

3. Állami szerepvállalás újragondolása • Szükség van-e az adott feladat elvégzésére? • Ha nem, meg kell szüntetni az ezzel foglalkozó szervezetet. • Kell-e vállalnia a kormánynak a feladattal járó felelősséget? • Ha nem – célszerű a magánosítás • A munkát a közszférának kell elvégeznie, vagy hatékonyabban végzi el a magánszféra? • Célszerű versenyeztetéssel kiválasztani a leghatékonyabb megoldást • Vajon megfelelően strukturált és összefogott-e a feladatot ellátó állami szervezet? • Világosan elhatárolt feladat-átruházás és beszámolási kötelezettség, hatékonyságnövelő technikák átvétele

4. Hogyan alakítható ki a szolgáltató állam Az állam anyagi és szellemi erőforrásai ma egyaránt elégtelenek az elfogadható szintű feladatellátáshoz, nélkülözhetetlen az áttekintés, a partnerségi formák kiválasztása

5. A magánosítás lehetséges megoldásai • Az állam szolgáltatási felelősségének megszüntetése a szolgáltatás eszközeinek magánkézbe adásával egyidejűleg valamely közszolgáltatás vonatkozásában • A szolgáltatási felelősség megtartása mellett a szolgáltatás eszközeinek, jogának eladása, koncesszióba adása • A szolgáltatási felelősség feladása a jogosultak körének korlátozása és/vagy a szolgáltatások fizetőssé tétele révén • A szolgltatási felelősség megtartása mellett a tényleges szolgáltatás-nyújtás magánkézbe adása polgárjogi szerződés alapján (outsourcing)

6. Gazdasági mérlegelés Itt látszik a magánszektorral való együttműködés terepe Ebben meghatározó az informatika, mint lehetséges terület, A kormányzatnak ez nem alapfeladata, se közvetlen szakértelme nincs, se a feladat jellege nem követeli meg az állam általi ellátást

7. Alapvető és kiegészítő szolgáltatások • Az alapvető szolgáltatásokat az állam biztosítja, kiszervezésük ésszerűtlen, káros a gazdaság egésze és a társadalom szempontjából • Maga a kategória időben változó, különböző közgazdasági iskolák mást sorolnak ide • A közérdek biztosítása nem csak közvetlen szolgáltatással, hanem a piac szabályozásával is lehetséges • A kiegészítő szolgáltatásokat a magánszéra is tudja biztosítani, de mégis az állam oldja meg • Oka: piaci tökéletlenség, kockázatcsökkentés

8. Állami és magánszolgáltatás közti határok • Három alapvető elemzési szempont: • Döntés • Megválaszthatja az igénybevevő a szolgáltatót, a szolgáltatás terjedelmét, vagy az állam dönt • Ellátás • A szolgáltató magántulajdonú vagy állami intézmény • Finanszírozás • Az állam fizet a szolgáltatásért, akár közvetlenül, állami támogatással, akár közvetve, különböző kedvezményekkel, adómentességgel

9. Az e-Kormányzat 2005 fő célkitűzése a magasabb minőségű és hatékonyabb kormányzat kiépítése modern info-kommunikációs technológiák alkalmazásával Az e-Kormányzati Stratégia átlátható politikai célrendszer és világos megvalósítási terv, melyet a Kormánynak az ügyfélközpontú szolgáltató állam kialakítása és a közigazgatási reform iránti elkötelezettsége támaszt alá. A célrendszer hét olyan kormányzati képesség kialakítását jelölte meg, melyek az új típusú kormányzás nélkülözhetetlen alapelemei. A kiépíteni kívánt képességek, újdonságuk folytán nagy kihívást jelentenek a hazai államigazgatás minden szervezete számára. Megvalósításuk a kormányzat részéről jelentős innovációs elkötelezettséget igényel, melyek eredményeként hatékonyabb, az EU pán-európai szolgáltatás rendszerébe illeszkedő nemzeti kormányzás jöhet létre. A stratégia alapvető céljai Online Hatékony Tudásalapú Ügyfél orientált Szociális Demokratikus EU kompatibilis

10. A stratégia megvalósítása a kormányzati működés valamennyi területét érinti és átfogó kormányzati átalakulást kezdeményez A stratégia megvalósítása az EKK irányítása és koordinálása alapján történik. Az EKK az e-Kormányzat Stratégia céljaival összhangban ösztönzi és koordinálja az egyedi intézményi informatikai stratégiák fejlesztését, standardok és ajánlások kidolgozásával támogatja az intézményi fejlesztéseket. Ugyanakkor az egyedi hivatali eljárások-, valamint szolgáltatások kidolgozása alapvetően az érintett intézmények feladata. A stratégia megvalósítása a szabályozástól az infrastrukturális elemeken keresztül, az intézményrendszeri együttműködésig, a kormányzás több területén jelentős változásokat eredményez. A stratégia megvalósításának alapelemei Szabályozás és eljárások Infokommunikációs infrastruktúra Tartalom és szolgáltatások Kultúra és egyéni tudás Intézményrendszer és együttműködés

11. Távlati, regionális célok Jövőbeni feladatok • Az EU az évtized végére olyan átfogó, valamennyi tagországra kiterjedő pán-európai szolgáltatás rendszer kialakítását tervezi, melyben a nemzeti kormányok képesek a teljes körű egymás közti kommunikációra • Az EU integráció a stratégia egyik fontos átfogó programja, de jelentős hajtóerő is a hazai online szolgáltatások kialakításában. • Az Európai Interoperabilitási tervek szerint az EU állampolgárai minden országban közös európai ügyfélkapun léphetnek az egységes uniós szolgáltató felületre. • Ugyanakkor, a következő évek fontos feladata, hogy miközben aktív-, és a hazai online szolgáltatások kiépülése folytán egyre teljesebb körű szereplői leszünk a formálódó európai uniós e‑kormányzati keretrendszernek, az NFT programokon túl, szerezzünk tudást és tapasztalatot külső finanszírozás bevonására, a Közösségi Politikák megvalósulását támogató programokból, hazai e‑kormányzati fejlesztések megvalósítására. Tagország - A Tagország - B Közigazgatás Közigazgatás EU közigazgatás EU Állampolgár

12. Az e-kormányzat fő feladata az online kormányzás kiterjesztése a teljes intézményrendszerre • Az elmúlt három évben az EKK koordinálásában és kezdeményezése alapján megszületett az online kormányzás alapinfrastruktúrája, • A következő évek feladata a hatékony kormányzás kialakítása érdekében a program kiterjesztése a teljes kormányzati intézményrendszerre, • Szükségesnek tűnik az egyes intézmények részéről is egyedi e-kormányzati stratégiák és tervek meghatározása, melyek rögzítik a kialakítandó e-szolgáltatások: • körét és tartalmát, • a szükséges szabályozást, • az informatikai hátteret • az egyéni és szervezeti tudásmenedzsmentet és a • szükséges EU kooperációt szolgáltatás IT infrastruktúra szabályozás központi koordináció Kultúra tudás EU kooperáció hatékonyság

13. Az erőforrások hatékony felhasználása érdekében szükséges a program központi koordinálása Egységes standardok kialakítása Forrásmenedzsment Központi rendszerekhez való kapcsolódás biztosítása Tudásmenedzsment Intézményrendszeri együttműködés koordinálása • Az EU legtöbb tagországában az e-kormányzat kiterjesztése az államigazgatás egészére nézve, kiemelt, központi kormányzati feladat. • Az erőforrások hatékony felhasználásának érdekében általában központi koordináló szervezet jön létre a fenti folyamat vezetésére széleskörű feladatkörrel, pl.: • Standardok kialakítása • Forrásmenedzsment • Tudásmenedzsment • Intézményi koordináció • Egy hazai központi koordináló szervezet feladatainak és hatáskörének meghatározása az e-kormányzati stratégia kiterjesztésének első lépése.

14. A központi koordináló szervezet milyen együttműködési keretek szerint vezeti az intézményrendszeri átalakulást Intézményi együttműködési modell kialakítása, „enterprise architecture” Szükséges szabályozás kialakítása Felelősség és hatáskör meghatározása Feladatmegosztás kialakítása Motiváció megteremtése • Az intézményrendszer és a központi koordináló szervezet között több sikeres együttműködési lehetőség van. • A hazai keretek kialakításánál érdemes figyelembe venni az EU releváns országainak példáját, de a működési modellt alapvetően a hazai adottsági és államigazgatási sajátosságok figyelembe vételével érdemes kialakítani. • A modellnek többek között tisztáznia kell az alábbi kérdéseket: • Felelősség- és hatáskör • Feladatmegosztás • Motiváció

15. A rendelkezésre álló erőforrások beazonosítása és allokációja • Az e-Kormányzat Stratégia átfogó programjainak végrehajtására fordított forrásokkal, az EKK igen jelentős eredményeket ért el, megvalósította az e-kormányzat központi infrastruktúráját. • Az elmúlt három évben, az EKK koordinációján kívül, egyedi kormányzati informatikai fejlesztésekre fordított teljes összeg meghaladja a 140 Mrd forintot. Az információs társadalom fejlesztésére, további 120 Mrd került elköltésre. • Az e-kormányzat területén a koordinált fejlesztések hatékonysága meghaladja a jelentős, de elaprózott források felhasználásával történt beruházások hatékonyságát • Szükséges a forrás portfolió feltárása és a központi koordinációra alapozott, hatékony felhasználás megtervezése NFT II. E-kormányzati fejlesztések Ágazati és egyedi intézményi informatikai fejlesztések Központi informatikai fejlesztések Közvetlen közösségi források „ppp” típusú együttműködések

16. Eredmények A Központi Rendszer részeként megvalósult az EKG, a Kormányzati Portál, az Ügyfélkapu és az Ügyfélvonal. Az EKG a régió legbiztonságosabb kormányzati hálózata. 2006-ban az összes kormányzati intézmény csatlakozik Biztosítja a TESTA és H-Sec-Net kapcsolatot Alap és emelet szintű szolgáltatásokat nyújt A Kormányzati Portál és az Ügyfélkapu biztosítja az egységes kormányzati online információ- és tranzakciós szolgáltatások elérését Az Ügyfélvonal (189) az esélyegyenlőséget biztosítva, telefonon keresztül is elérhetővé teszi az ügyleírásokat. Az ügyintézést teljessé tevő e-fizetés és az e‑aláírás bevezetése elől elhárultak a szabályozási akadályok. Az elért eredmények 2006 elejére Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) fejlesztése • EKG végpontok számának növelése • Biztonság, internet védelmi rendszer Egységes kormányzati online és elektronikus információszolgáltatás • Kormányzati Portál (www.magyarorszag.hu) • Központi államigazgatási portálok egységesítése • Ügyfélvonal Egységes kormányzati online tranzakciós szolgáltatások • Ügyfélkapu • E‑aláírás • E‑fizetés

17. A közeljövő feladatai EKG Központi Rendszer (KR) Portál Ügyfélkapu E-fizetés Ügyfélvonal • A 2006. év egyik legfontosabb feladata a kormányzati intézmények hatékony együttműködésének kialakítása annak érdekében, hogy a kormányzati portál magas színvonalú tartalommal töltődjön fel. • A következő év egyik fontos feladata a Központi Rendszer tartalmi bővítése és a teljes körű online szolgáltatáshoz az elektronikus fizetés infrastruktúrájának kiépítése • Annak érdekében, hogy a szolgáltatások fejlődésével a kialakított Központi Rendszer meg tudjon felelni a legmagasabb elektronikus szolgáltatási szintnek, tovább kell bővíteni egy átfogó fizetési szolgáltatással a meglevő központi infrastruktúrát.

18. A végrehajtási szabályok kialakítása Jövőbeni feladatok • A szabályozás területén az egyik fontos feladat az EKG szabályozásának lezárása, az eddig elért eredmények és a kialakított szolgáltatások egységes jogszabályi feltételrendszerének rendezése. • Az e‑aláírással kapcsolatos szabályozási feladatok jelentős részben elkészültek. Az e‑aláírás területén az alkalmazási oldal szabályozása jelent elsősorban ágazati feladatokat a következő időszakban. Az ágazati feladatok között kiemelkedik az elektronikus dokumentum- formátumok elkészítésének és gondozásának kérdésköre. • Az e‑fizetés terén a következő elemek szabályozása szükséges: • Online ügyintézések illetéke, díja • Közigazgatáson belüli elszámolás • Fizetési módok „A Magyar Köztársaság közigazgatását, kormányzati tevékenységét, közszolgálatait és igazságszolgáltatását korszerű elveken alapuló, hatékony … működésnek kell jellemeznie.”

19. Az új típusú szolgáltatások kialakítása és üzemeltetése nagy kihívást jelent az államigazgatási intézmények számára • A szolgáltató állam filozófiájának bevezetése nagy kihívást jelent a teljes kormányzat számára. A hagyományos ügyközpontú kormányzást felváltja az ügyfeleket kiszolgáló elektronikus szolgáltató rendszer. • Az elektronikus kormányzás önmagában csak szükséges, de nem elégséges feltétele a közigazgatás átalakításának • Nem a jelenlegi folyamatokat kell elektronizálni, hanem előbb magukat a folyamatokat kell felülvizsgálni, és csak azokhoz szabad elektronikus támogatást nyújtani • Az adatvédelmi követelmények maradéktalan kielégítése lényegileg más megközelítést kíván úgy, hogy az állampolgárok adatszolgáltatási kötelezettsége egyértelműen csökkenjen, egy adatot csak egyszer kelljen szolfáltatnia • Az online kormányzás kialakítása során szükség van az új technológiák elsajátítására is, de legfőképp a stratégiai-, kommunikációs- és együttműködési képességek fejlesztése vezethet eredményre. Annak érdekében, hogy az államigazgatási apparátus megszerezze az átalakulásához szükséges tudást és motivációt, külön program indítására volt szükség.

20. A hatékony, tudásalapú szolgáltató állam kiépülése az államigazgatás vezetőinek elkötelezettségén, a hivatalnoki állomány motiváltságán és az intézmények hatékony együttműködésén múlik Jövőbeni feladatok • Az e-kormányzat kiépítése ugyan összetett és jelentős befektetéssel járó feladat, de az egész EU-ra kiterjedő, a szolgáltató állam kiépülését célzó átalakulási folyamat nem fordítható vissza, • Az elektronikus szolgáltató állam koncepcióját és gyakorlatát az elmúlt években elsősorban a terület EU koordinációjáért és a kormányzati informatika koordinálásáért felelős EKK fejlesztette, • A jövőben hagyományos kormányzati attitűddel és képességekkel sem a hivatalnokok, sem a döntéshozók és a szervezetek nem lesznek képesek megfelelni a kormányzati átalakulási folyamat követelményeinek, • Az előrelépés érdekében szükséges az intézményi stratégiák kiegészítése, szervezet- fejlesztési tervekkel. Elkötelezett vezetés Motivált hivatalnokok Együttműködő Intézmények

21. A megvalósult projektek, a külső szereplők bevonásának formái • Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat • Egységes Digitális Rádiórendszer • Kormányzati Portál • Ügyfélkapu (ügyfélazonosítás) • Üzenet alapú elektronikus ügyintézés • Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ

22. Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat Erősségek Nagy sebességű, megbízható hálózat Már több mint 100 intézmény több mint 600 telephelye kapcsolódik Gyengeségek Nincs állami forrás a technikai színvonal fenntartására Nincs lehetőség a megtakarítást jelentő integrált szolgáltatások biztosítására Megoldás: Külső üzemeltető bevonása, aki értéknövelt szolgáltatásból fedezi ezt

23. Az EKG új üzemeltetési modellje • Nemzetbiztonsági beszerzés alapján kiválasztott üzemeltető T-Com Hungary Rt. 2009. december 31-ig • biztosítja a a hálózati összeköttetést • Az alapszolgáltatások díjtalanok maradnak • Szolgáltatási szint szerződéssel biztosítja a csatlakozók hozzáférését • Jelentős beruházási forrásokat biztosít a hálózat és szolgáltatásai fejlesztéséhez • Az értéknövelt szolgáltatásokra nemzetbiztonsági beszerzés alapján keretszerződést alakítottunk ki • Ebből az intézmények közvetlenül vehetnek igénybe szolgáltatást – leegyszerűsödik a csatlakozás • Értéknövelt szolgáltatásokkal bővül a szolgáltatás-kínálat • Megvalósulhat az IP telefónia – külön díj nélküli kommunikáció a kormányzaton belül • A rendszer szakmai felügyeletét az EKK megbízásából az erre a célra tiszta állami tulajdonná fejlesztett Kopint –Datorg zRt. látja el • Még komoly értetlenség érzékelhető az államigazgatáson belül a megoldás iránt

24. A Központi Rendszer és a Közmű • Jogi szabályozás • ajánlások • műszaki követelmények • eljárásrend • portál építési irányelvek • best practice, stb. EKK Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ Kormányzati intézmények ügyfélszolgálatai • tájékoztatás • Magyarorszag.hu (internetes portál) • ügyelérés, • ügyindítás Törvényben rögzített azonosító szolgáltatás és ügyintézések elérése Kormányzati Portál Önkormányzatok számára ügyfélazonosítás Azonosító, hitelesítő és fizető infrastruktúra (e- és m-) E- és m-fizetés Ügyfélkapu Vállalkozások számára ügyfélazonosítás Központi kormányzati szolgáltató rendszerek, központi adatbázisok, címtár, levelező rendszer Kormányzati Portál szolgáltatások és ügyintézések azonosítás nélkül Kormányzati intézményi (hatósági) szolgáltató rendszerek elérése, ügyintézések Kormányzati Portálon elérhető szolgáltatások és ügyintézések ügyfélkapus azonosítással Kormányzati intézményi back-office rendszerek Kormányzati háttérrendszereknek nyújtott szolgáltatások Gerinchálózat (EKG), Internet hozzáférés, emeltszintű szolgáltatások, EU kapcsolat – TESTA hálózat EKG

25. Egységes központi infrastruktúra • Ki kell választani az egységesen ellátható funkciókat • Ezeket nem szabad minden igazgatási szervnek önállóan kiépítenie, csak egyszer kell egy kellő teherbírású infrastruktúrát megvalósítani, azon megfelelő szervezéssel valamennyi adatszolgáltatás megvalósulhat • Az egységes infrastruktúra növeli az ügyfelek kényelmét és jelentős részben pótolni képes az egyéni azonosítás (elektronikus aláírás) hiányzó eszközrendszerét • Az egységes infrastruktúra mellé megfelelő támogatás biztosítható (help-desk, oktatóanyagok) • Az üzemeltetés itt is kiadható – kivéve a hatósági jellegű döntéseket és az érzékeny adatok kezelését • Erre a célra az okmányirodák bázisán kell egy egységes hatósági ügyfélszolgálati rendszert létrehozni

26. Ügyfélkapu regisztráció 2006. május 8-án 90 454

27. Kormányzati Portál használata

28. Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ • Nyílt közbeszerzési eljáráson választottuk ki a call center szolgáltatást ellátó és a tudásbázist kiépítő vállalkozást (Sykes Közép-Európa Kft. és a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. ) 3 éves szolgáltatási szintet meghatározó szerződéssel • 7nap 24 órás szolgáltatás magyarul + 3 idegen nyelven telefonon, zöld számon, e-mailben, faxon • szigorú minőségi követelmények – a reagálás idejére és a panaszarányra • Önmagát fejlesztő tudásbázis kaialakítása

29. Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer Európai Uniós közbeszerzés alapján megnyerte a T-Com vezette konzorcium és a telepítést és üzemeltetést az általuk létrehozott Pro-M Zrt. Végzi 7 éves szerződéssel, utána teljes egészében állami tulajdonba kerül.

30. Köszönöm a figyelmet!Dr. Baja Ferenckormánymegbízott, politikai államtitkárMiniszterelnöki HivatalElektronikuskormányzat-központ