A konferencia értékelése napjainkban, kapcsolódó hiedelmek

1. Az eviani konferencia (1938. július 6-15.) korabeli dokumentumokban, cikkekben, tanulmányokban, könyvekben

2. A konferencia értékelése napjainkban, kapcsolódó hiedelmek • kudarc, látszatintézkedések születtek, hiányzott a tenni akarás • az érdektelenség, a háttérben húzódó érdekek teszik eleve lehetetlenné a sikert • utalások a felelős szervek, személyek antiszemitizmusára • a Harmadik Birodalom ajánlatot tett, hogy 250 dollár/fő áron engedi távozni a zsidókat • anticionista, antiszemita értékelés: Nyugatnak nem kellettek a zsidók, nyugati zsidóság, cionista szervezetek akadályozták a sikert

3. A menekültkérdéssel foglalkozó jelentős nemzetközi tényezők • Nansen-hivatal: politikai és szervezeti okokból 1938. végére fel kívánták számolni • németországi menekültek népszövetségi főbiztosa: 1938. végén megszűnt hivatala • Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, szintén a Népszövetséghez kötődött • az első kettő összevonásából, 1938. őszén létrejött a Menekültügyi Főbiztosság, átvette szerepüket • 1939. februárjában a Menekültügyi Főbiztosság és a Kormányközi Bizottság a Politikai Menekültekért vezetője egy személy lett (Sir Herbert Emerson)

4. Ki hívta össze, milyen céllal? • a konferenciát Franklin Delano Roosevelt kezdeményezte, öt pontban foglalta össze a célját • áttekinteni a németországi (beleértve Ausztriát) „politikai menekültek” kivándorlása megkönnyítésének lehetőségeit • áttekinteni az országok bevándorlással kapcsolatos törvényeit, politikáját • megállapodás a menekültek által használható okmányról • állandó szervezet létrehozása a folyamatos munka biztosítására • közös határozat az első négy pontban megfogalmazott problémákra tett ajánlásokkal

5. A helyszín: Évian-les-Bains • üdülőváros a Genfi-tó déli partján, Franciaországban • eredetileg Svájcban lett volna a konferencia helyszíne, azonban a svájci hatóságok kérésére elálltak ettől • okaként egyrészt a német rosszallástól, másrészt a svájci bevándorlási politika esetleges „megpiszkálásától” való félelmet említik • ebben a városban zajlottak később például az algériai háborút (1954-1962) lezáró tárgyalások • 2003-ban G8 csúcstalálkozót tartottak itt

6. Részvevők, a háttérben lévő problémák • a konferencián 32 ország küldöttsége vett részt • Észak- és Nyugat-Európa demokratikus berendezkedésű államai, az amerikai kontinens országai, Ausztrália és Új-Zéland • néhány ország, és a különböző szervezetek hivatalos megfigyelőt küldtek • nem vett részt a jelentősebb államok közül a Szovjetunió, Németország, Olaszország • a „befogadó országok” védeni kívánták munkaerőpiacukat a válság után • a menekültkérdés viszonylag új jelenség volt

7. Háttérben lévő problémák II. • féltek, hogy más országok felbátorodnak és elűzik valamely kisebbségüket • a végletekig keresték a kompromisszumot a Harmadik Birodalommal • Nagy-Britannia nem kívánta a palesztinai mandátumát bevonni az egyeztetésekbe • a „befogadó országok” féltek, hogy az újonnan érkezők nem olvadnak be, kisebbségi problémát teremtenek • egyes dél-amerikai országok jelentős német kisebbséggel rendelkeztek, gazdasági szálak kötötték őket Németországhoz

8. Magyar részvevők a konferencián • Békessy János, alias Hans Habe, író, újságíró • édesapja, Békessy Imre újságíró • Eppler Sándor, a Pesti Izraelita Hitközség főtitkára, a magyar kormány által kiküldött megfigyelő • héthársi Neumann Henrik, világhírű fülész, a bécsi zsidó hitközség képviseletében • Soos Géza, a Református Diákok Soli Deo Gloria Szövetségének alelnöke, később a náciellenes mozgalom tagja, embermentő, Evianban a kormány nem hivatalos megfigyelője • Sós Endre, író, újságíró

9. A jegyzőkönyv angol nyelvű verziójának felépítése • 57 oldal • 11-45. oldalon vannak a plenáris ülések jegyzőkönyvei • a 8. oldalon található a konferencia napirendjét tartalmazó öt pont • az elejét a tartalomjegyzék, az országok küldöttségeinek, a németországi menekültek népszövetségi főbiztosa és jelenlévő munkatársai, illetve a konferencia adminisztrációjának felsorolása teszi ki • 49-57. oldalon található a függelék, benne az albizottságok jelentései, a vonatkozó határozatok, a konferencia határozata, a költségek elosztása

10. A plenáris ülések jegyzőkönyvei • hat plenáris ülést tartottak • nyitó ülésszak július 6-án, záró július 15-én, a fontosabb jelentéseket és határozatokat július 14-én fogadták el • formalitások: konferencia elnökének, tisztviselőinek megválasztása; albizottságok kiküldése; jelentések, határozatok elfogadása stb. • küldöttek beszédei, melyben beszámoltak országaik álláspontjáról - erre írásban is lehetőség volt, illetve mindkét módon

11. A küldöttek beszédeinek általános sémája, fontosabb felmerülő kérdések • kötelező udvariaskodások • menekültkérdés megoldásának fontossága • saját országuk addig tett erőfeszítései • kifogások, mentegetőzések, hogy akkor miért nem tudtak nagyobb szerepet vállalni • támogatták egy nemzetközi szervezet létrehozását • óvtak a szervezetek felesleges megsokszorozásától • „kibocsátó” országok felelőssége, bevonása a megoldásba • bevándorlás korlátozásának indoklása gazdasági okokkal • faji, nemzetiségi, kisebbségi kérdés

12. Néhány érdekesebb beszéd • Yepes professzor (Kolumbia): az alapprobléma, hogy egy ország ezt teheti polgáraival; a megoldás a nagy területeket birtokló gyarmatbirodalmak feladata lenne • Sir Neill Malcolm, a németországi menekültek népszövetségi főbiztosa: a beszédek erős kritikája, civil szervezetek támogatására buzdít • White alezredes (Ausztrália): az antiszemitizmusra szokták példaként felhozni • Myron C. Taylor (Egyesült Államok), Henry Bérenger (Franciaország): elégedettség, egy folyamat kezdete a konferencia

13. Az Egyesült Államok külügyi dokumentumai és tartalmuk • 147 oldalnyi anyag digitalizálva az interneten • 19 oldal a konferencia előkészítése és lezajlása, a többi a Kormányközi Bizottság működése 1938. végéig • részvevők listája, helyszín, időpont gyorsan kialakult • olasz, szovjet, román válasz tanulsága, közel-keleti kérdés felbukkanása • a dokumentumok szerint külön szervezetet hoztak létre a kérdés kapcsán • Németországgal és a Népszövetséggel való együttműködés kérdése • kötélhúzás Németországgal • december 28-i összefoglaló

14. Németország külügyi dokumentumai és tartalmuk • 47 oldalnyi anyag nyomtatásban • a konferenciával kétoldalnyi anyag foglalkozik • a németországi zsidóság ügyeként, így belügyként kezelték • svájci-német egyeztetések a Svájcba érkező zsidó menekültekről, az útlevelükbe teendő külön jelzésről • lista a németországi zsidóellenes intézkedések ügyében fellépő külföldi képviseletekről • kötélhúzás a Kormányközi Bizottsággal

15. Az Ujság cikkei a konferenciáról (1938. július-augusztus) • tudósítói: Hans Habe, Békessy Imre, Sós Endre • pozitív hangvétel • főleg a Hans Habe által jegyzett cikkek számoltak be nagy sikerekről, eredményekről • aktuális probléma a zsidóságot sújtotta, de nemcsak ennek a megoldása a feladat • foglalkoztak a lehetséges célországokkal, felmerült többször Palesztina kérdése • érdekesebb cikkek: Békessy Imre interjúja Golda Meirrel, illetve írása héthársi Neumann Henrikről

16. A The Times cikkei a konferenciáról (1938. június-szeptember) • kritikusabbak, de végül szintén pozitív • nem lehetett elvárni a konferenciától, hogy egy csapásra megoldja a problémát, de elindult valami • említett nehézségek mellett utaltak a konferencia előkészítésének hiányára • utaltak a beszédek sematizmusára • többet foglalkoztak az albizottságokkal • probléma zsidó jellege, kapcsolata Palesztinához jobban előtérben • megoldandó feladat fontossága, általánosabb jellege, például „nem-árja keresztények” • több olvasói levél

17. Dorothy Thompson írása a Foreign Affairs 1938. áprilisi számában • befolyásos újságíró • Anschluss (1938. március 11-15.) után született írása, nagyjából Roosevelt elnök felhívásával egy időben, gondolatmenete sokban hasonlított hozzá • zavaros nemzetközi helyzet • az érintett faji és politikai kisebbségek felsorolása • következő menekülthullámot ő is Spanyolországból várta • ki- és bevándorlás problémái • a megoldás egy nemzetközi szervezet • új, faji alapú antiszemitizmus leírása • probléma megoldása, de legalábbis enyhítése erkölcsi kötelesség

18. Politikai- és Társadalomtudományok Amerikai Akadémiájának évkönyve • az 1939. májusi szám a menekültkérdéssel foglalkozott • a szám szerkesztője előszavában alapját a kisebbségi probléma megjelenésében látta • az aktuális krízist átmenetinek tartotta • nem „zsidóprobléma”, folyamatosan létező, nagyobb léptékű kérdés • fontosnak tartotta egy szervezeti háttér megteremtését a probléma megoldásához • Eric Estorick tanulmánya a konferenciáról és a Kormányközi Bizottság addigi működéséről, pl. a Schacht- vagy Rublee-tervről

19. Archibald Grenfell Price tanulmánya a Foreign Affairs 1940. júliusi számában • ausztrál geográfus, történész • némileg bizarr írás: milyen esélyei vannak a fehér embernek, köztük a leginkább érintett zsidóknak a túlélésre a trópusokon • a menekülteknek ilyen módon való letelepítésének ötletét a „befogadó országok” félelmeire vetítette vissza • egészségügyi, logisztikai, gazdasági szempontból nem tartotta kivitelezhetőnek • felemeli szavát a „teljesen tudománytalan faji doktrínák, az intolerancia és az embertelenség” ellen • „érdekes” nyelvezet

20. Sós Endre: Emberdömping. Az eviani konferencia és a zsidó kivándorlók világproblémája • egy előadás anyaga volt • foglalkozott az emigráció kérdésével, a zsidók üldöztetéseivel a történelemben, a konferenciával, a zsidó és nem zsidó szervezetekkel • pozitív, dicséri Roosevelt elnököt, kiemelte a zsidósággal kapcsolatos elismerő álláspontokat • röviden foglalkozott a lehetséges úticélokkal • legfrissebb fejlemények • óva intett a kivándorlástól, kivéve, ha Palesztinába ment volna valaki, vagy az I. zsidótörvény miatt kényszerült volna erre • remény, hogy nem érdeke az országnak

21. Békessy Imre: Az uj népvándorlás. Délamerika • rövid előszó, utána tíz lehetséges dél-amerikai célország hosszabb ismertetése • konferenciát pozitívan értékelte • az 1939. februárjáig lezajlott eseményekről írt röviden • a „II. eviani konferenciát” is pozitívan értékelte • egyes országok földrajzi, gazdasági, társadalmi viszonyainak, történelmének, politikai szervezetének ismertetése • gyakorlati információk • a könyv végén a szerző megadta elérhetőségeit

22. A konferencia eredményei • az öt pontban megfogalmazottakat teljesítették • 1938. augusztus 3-án Londonban összeült a Kormányközi Bizottság a Politikai Menekültekért • 1938. végén pozitívan ítélték meg a történteket, remény a nemzetiszocialistákkal való tárgyalások kapcsán • az 1939. februári változtatások előremutatóak • a kérdés reflektorfénybe került, az egyes országoknak el kell számolniuk bevándorlási politikájukkal

23. Kérdésessé váló megállapítások • a 250 dollár/fő ajánlatra nincs semmilyen utalás • cionista szervezetek nem akadályozhatták a munkát, hiszen küldöttei csak a kormányoknak voltak, a különböző szervezetekkel egy albizottság foglalkozott • az illetékes szervezetek, illetve tagjaik antiszemitizmusa nem bizonyítható egyértelműen, a faji, nemzetiségi kérdés láthatóan igen fontos része a időszaknak • faji kérdés, menekültkérdés nemcsak zsidó-nem zsidó viszonylatban jelent meg

24. Kutatási irányok a témával kapcsolatban • menekültkérdés általában • menekültekkel foglalkozó fontosabb szervezetek, személyek • az eviani konferencia helye a két világháború közti menekültügyi konferenciák sorában, szerepe a második világháború utáni fejlődésben • az Egyesült Államoknak és a Népszövetségnek a kérdésben mutatott együttműködésének vizsgálata • a faji kérdés szerepe a korabeli közgondolkodásban

25. Idézetek • „Valódi megoldás… a teljesen tudománytalan faji doktrínák, az intolerancia és embertelenség, melyek a problémát létrehozták, gyökerestül való kiirtása.” Sir Archibald Grenfell Price • „…Magyarországnak nem érdeke, hogy 540.000 becsületes és dolgos polgára… kivándoroljon.” Sós Endre • „nincs olyan európai nemzet, amely, bármifajta politikai, faji, vagy felekezeti elfogultság sugallja is törvényeit és rendelkezéseit, ragaszkodnék ahhoz, hogy a nemzetből, a társadalomból és a megélhetés jogából kirekesztettek öregjeikkel és gyerekeikkel együtt a szeme láttára pusztuljanak el.” Zsolt Béla