Viselkedéstudományi szempontok információ-technológiai rendszerek tervezésében

1. Viselkedéstudományi szempontok információ-technológiai rendszerek tervezésében (az innováció egy szükségszerű iránya) Izsó Lajos BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

2. A prezentáció célja: felvázolni az IKT (ICT) termékek fejlesztésének napjainkban tapasztalható főbb trendjeit, rámutatni a viselkedéstudományi (emberi tényezőkkel kapcsolatos) szempontoknak afontosságára, érvelni amellett, hogy innovatív megközelítésekre van szükség, és végül az IKT területét leszűkítve az Internet világára, néhány példát nyújtani az Internet-felhasználók valós igényeinek a megismerésére használható innovatív módszerekre. BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

3. Az innováció meghatározása Növekvő igény az IKT termékek (és szolgáltatások) megfelelő (felhasználói) minőségére, használhatóságára A magas használhatóság biztosításának feltétele: a felhasználók igényeinek/viselkedésének megfelelő mélységű ismerete A magas használhatóság biztosításának akadálya: a fejlesztők technokrata „csőlátása” Innovatív megközelítések az internet-felhasználók igényeinek megismerésére: Az INTERFACE módszer A szemmozgás-követés A web-bányászat A prezentáció vázlata BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

4. EC: Innovation Management and the Knowledge-driven Economy. Brussels, 2004: Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása. (Kurtán Lajos nyomán) Az innováció meghatározása BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

5. Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása. Az innováció meghatározása BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

6. Az innováció a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása. Az innováció meghatározása felhasználóról szóló a használhatóság növelése útján specifikus felhasználói csoportokra vagy egyénekre szabott marketing a tervező és a kereskedő felhasználóról alkotott képének pontosítása BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

7. Az „információs társadalom” térhódításával növekvő igény jelent meg az IKT termékek (és szolgáltatások) megfelelő (felhasználói) minőségére, a használhatóság (usability) emelésére Az EU innováció politikájában ez megjelenik: „people/citizens in the center”, „users first”, „user-centered design”, „user-friendly products” „high usability products” etc. Növekvő igény az IKT termékekmegfelelő minőségére, használhatóságára BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

8. Növekvő igény az IKT termékekmegfelelő minőségére, használhatóságára Nem elegendő, ha egy termék megjelenésében esztétikus, ötletes, eredeti …még használhatónak is kell lennie!

11. BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

12. A magas használhatóság biztosításának feltétele: a felhasználók igényeinek/ viselkedésének megfelelő mélységű ismerete. Ehhez ma már nem elég a tervező „természetes érzéke” vagy „józan köznapi logikája”. Új, kifinomult innovatív módszerekre van (lenne) szükség. A fejlesztők azonban általában ezen akarnak takarékoskodni. A magas használhatóság feltétele: a felhasználói igények megismerése BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

13. A minőség biztosításának akadálya gyakran a fejlesztők technokrata „csőlátása”. Nagyon sok függ a felhasználói felülettől (UI), hiszen a felhasználó ezen keresztül éri el a funkciókat, ezen keresztül valósul meg az információáramlás. Szolgáltatásait tekintve kitűnő szoftverek is megbukhatnak amiatt, hogy használatuk nem egyszerű. De ugyanez fordítva is igaz: egy szerényebb terméknek is komoly sikere lehet, ha a felhasználók első benyomásai jók, mert a kezelése könnyen elsajátítható. A magas használhatóság akadálya: a fejlesztők technokrata „csőlátása” BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

14. A számítógép és az ember interakciójának szempontjából eddig nagyjából két korszakra lehet osztani a számítástechnika történetét, és talán mostanában kezdődik a harmadik korszak. A hőskorszak bizonyos értelemben egészen az 1970-es évek végéig tartott: ez volt az abszolút gépcentrikus világ. Ezután következett a "programozók korszaka", vagy ha úgy tetszik, a "szoftverfejlesztők diktatúrája". A magas használhatóság akadálya: a fejlesztők technokrata „csőlátása” BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

15. Később megjelent a személyi számítógép, amit egyre többnem informatikai képzettségű szakemberkezdett használni: elterjedtek a különféle szakmák számára tervezett szoftverek. Ezek fejlesztésében azoban gyakran egyfajta műszaki-technokrata csőlátás érvényesült. A fejlesztők nem igazán tudták beleélni magukat a végfelhasználó helyzetébe, hiszen egészen más képük van a számítógépről, és ezért a kezelőfelület kialakításában sem a későbbi felhasználók igényeiből indultak ki, hanem a sajátjukéból, vagy a magukban a felhasználókról kialakított -- rendszerint torz -- képből. A magas használhatóság akadálya: a fejlesztők technokrata „csőlátása” BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

16. Ennek a korszaknak a végét éljük most: a technológia olcsóbbá válásával és az internet terjedésével ténylegesen százmilliók kezdték használni a számítógépeket -- és ennek hatására talán lassan belépünk a felhasználó központú számítástechnika világába. Egy ilyen filozófia szerint készült szoftver kezelését kis erőfeszítéssel meg lehet tanulni, a feladatok megoldása nem csupán egyszerű, de a rendszer még bizonyos szabadságot is ad a felhasználónak, hogy a számára legkedvezőbb módon hajtsa végre azokat, illetve lehetőséget ad arra, hogy a felhasználó önmaga képére formálja a felületet. A magas használhatóság akadálya: a fejlesztők technokrata „csőlátása” BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

17. A fejlesztőnek mindenképpen el kell (kellene) mélyednie valamilyen szinten az IKT segítségével megtámogatni kívánt területen, hogy kiismerje a munkamódszereket, elsajátítsa a szakkifejezéseket. A valóban felhasználó központú fejlesztést úgy lehet megvalósítani, hogy a fejlesztés megfelelő pontján az igazi, hús-vér felhasználókat, vagy azok valamilyen reprezentatív képviselőit bevonják a munkába, mert az ő igényeiket, szokásaikat a legzseniálisabb fejlesztő sem tudja az íróasztal mellett kitalálni. Az igények alapján kell egy működő prototípust a kezükbe adni; ezután meg kell nézni, hogyan használják; majd az eredmények elemzése után megfelelően módosítani kell a terveken. A magas használhatóság akadálya: a fejlesztők technokrata „csőlátása” BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

18. A szoftver logikája meg kell feleljen a felhasználói gondolkodás logikájának. Hiába vannak beépítve a szoftverbe hasznos funkciók, ha azok nem arra a gondolati ívre vannak felfűzve, amit a felhasználók követnek. Ezt csak erősíti az informatikai fejlesztések öntörvénye, amely szerint akkor is megjelennek az egyre újabb verziókkal, ha nincs is markánsan artikulált felhasználói igény: van egyfajta fejlesztési kényszer, és olyan nagy a tempó, hogy a fejlesztők gyakran nem tudják kiérlelni a változtatásokat. Viszont a felhasználók nagy része ezt a tempót nem hogy nem igényli, de még követni sem képes. A magas használhatóság akadálya: a fejlesztők technokrata „csőlátása” BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

19. Innovatív megközelítések az internet-felhasználók igényeinek megismerésére Az egyik probléma A barátságtalan webhelyekkel folytatott harc többlet időt és energiát igényel! BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

20. Innovatív megközelítések az internet-felhasználók igényeinek megismerésére Egy másik probléma • A lapokra a felhasználók a tartalomért jönnek • Az eltúlzott mértékű kiegészítő grafikai, díszítő és reklámanyagok zsúfoltabbá és nehezebben áttekinthetővé teszik a lapot, megnehezítik a lényegi tartalom megtalálását és feldolgozását • Különös problémát jelenthetnek a ritmikusan mozgó, forgó figyelemfelhívó elemek „pinwheel” DEMO BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

21. Innovatív megközelítések az internet-felhasználók igényeinek megismerésére Az empirikus módszerek széles spektruma: • kis számú felhasználó interakciójának részletes, „nagy mélységű” vizsgálata (pl. általunk kifejlesztett INTERFACE módszertan), • közbenső létszám, illetve mélységi skálájú módszerek (pl. fókusz-csoport elemzések, elektronikus kérdőívek, szuperponált eyetracking vizsgálatok, stb.), • (igen) nagy számú felhasználó interakciójának viszonylag felszínes, „kis mélységű” vizsgálata (pl. logfile elemzés adatbányászati módszerekkel: web-bányászat). BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

22. Néhány innovatív megközelítés IKT termékek felhasználói igényeinek mélyebb megismerésére: Az INTERFACE módszer (kissé részletesebben, futó demoval) Szemmozgás-követés (csak felvillantás) Web-bányászat (alapelvek és példa) Innovatív megközelítések az internet-felhasználók igényeinek megismerésére BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

23. Kis felhasználói létszám Az INTERFACE munkaállomás Az INTERFACE vizsgálóállomás kifejlesztése és alkalmazása Egy demonstrációs CD letölthető anyaga megtalálható a következő címen: http://erg.bme.hu/kutat/interface/interface_demo.zip (ZIP comprised: 392 Mbyte) :

24. Az INTERFACE munkaállomás INTegratedEvaluationand Research Facilitiesfor Assessing Computer-users'Efficiency A BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékén kifejlesztett INTERFACE szoftver-ergonómiai vizsgáló munkaállomás

25. Az INTERFACE munkaállomás

26. A kamera által rögzített kép A felhasználó által látott monitor tartalma A szívütések között eltelt idő Szívritmus-variabilitásból számított profilgörbe (alacsony értéke -> nagy mentális erőfeszítés) Kísérletvezetői megjegyzések Billentyű és egér BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

27. Az INTERFACE munkaállomás A szívperiódus-idő variabilitása (SzPV) - megfelelő módszertani körültekintés mellett - az aktuális szellemi erőfeszítés érvényes objektív mutatója lehet: kisebb SzPV nagyobb szellemi erőfeszítésnek felel meg

28. Az INTERFACE munkaállomás Az adatrögzítés technikája: • 3 normál, kereskedelmi ECG elektródot helyezünk fel a személyre, • amit összekötünk az adatgyűjtő ISAX modullal, • amelyen egy gomb lenyomásával elindíthatjuk az adatgyűjtést.

29. Az INTERFACE munkaállomás SzPV: az aktuális mentális erőfeszítés mértéke Mentális erőfeszítés: “mental arithmetics” Relaxálás Relaxálás SzP Sok cikk-cakk Nagy SzPV Sok cikk-cakk Nagy SzPV Sima görbe Kis SzPV SzPV KF komp.

30. Az INTERFACE munkaállomás Az időben nagy pontossággal regisztrált és és szinkronizáltan rögzített események: • A billentyűzet és az egér útján elvégzett akciók. • Az aktuális képernyőtartalom (amit a vizsgált személy monitorának képernyőjén éppen lát). • A felhasználó megfigyelhető viselkedése (arckifejezése, mimikája, gesztusai, mozdulatai jellege, esetleges feszült vagy ideges tünetei, illetve könnyed és erőfeszítés-mentes munkavégzése). • A felhasználó aktuális mentális erőfeszítését jellemző alkalmasan választott fiziológiai jellemzők (ISAX). BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

31. Az INTERFACE munkaállomás Az INTERFACE segítségével részletesebben vizsgált termékek: (1) A holland posta (Dutch PTT) által kifejlesztett egyik elektronikus levelező rendszer elemzése. (2) A Paksi Atomerőmű Rt. Szimulátor Központjának módszertani fejlesztése. (3) A MATÁV Rt. belföldi számítógépes tudakozó szoftvere. (4) A Sulinetprogram egyik CD-je: Csodálatos univerzum (5) Az általunk vezetett Leonardo da Vinci projekt keretében fejlesztett egyes oktatási multimédia anyagok vizsgálata. (6) Az ArchiCADegyes 3D manipulációs funkciói. (7) A MATÁV Rt. hibabejelentő és létesítő központjai. (8) A Nokia WAP alapú szoftvereinek vizsgálata. (9) Az Eurocontrol légiirányító szoftvere.

32. Az INTERFACE munkaállomás • A MATÁV Rt. belföldi számítógépes tudakozó (IBM Magyarország CDAS) szolgáltatása szoftverének ergonómiai vizsgálata. • CDAS = Computerized Directory Assistance Services BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

33. Az INTERFACE munkaállomás 18 21 24 10 15 13 6 32 41 8 4 3

34. Az INTERFACE munkaállomás

35. Az INTERFACE munkaállomás

36. Az INTERFACE munkaállomás

37. Az INTERFACE munkaállomás Összegzés: A vizsgálatok egyrészt kimutatták az új rendszer kétségtelen előnyeit a régivel szemben, másrészt számos szoftver-ergonómiai hiányosságot is találtak, amelyek javítására megtettük javaslatainkat. Az INTERFACE segítségével olyan problémákat is fel tudtunk tárni, amelyek más módszerekkel nem lettek volna azonosíthatók.

38. Az INTERFACE munkaállomás • A Graphisoft ArchiCAD 6.5 építészeti tervezőprogramjának egyes 3D funkciói BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

39. Szerkesztő mód Navigációs módok Az Archicad 6.5 3D palettája Az INTERFACE munkaállomás

40. Erősen koncentrál Fal nyújtása Navigációs mód Kattintások Kis SZPV A kísérletvezető megjegyzései Az INTERFACE munkaállomás

41. Fal nyújtása Navigációs mód Kis SZPV: nagy mentális erőfeszítés Az INTERFACE munkaállomás

42. Az INTERFACE munkaállomás • A Matáv Rt.hibabejelentő és létesítő központjaiban alkalmazott WFMS szoftver („Terepre” kihelyezett vizsgálóállomás)

43. 1. hívás 2. hívás 3. hívás 4. hívás 5. hívás 6. hívás 7. hívás BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

44. Az INTERFACE munkaállomás • A Nokia WAP alapú szoftverei BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

45. BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

46. Az INTERFACE munkaállomás A teljesebb kép kialakításához szükséges egyrészt a tevékenység sikerességének a figyelembe vétele, másrészt a HPV (MFP komponens) mellett magának az RR intervallumoknak a bevonása is az események értelmezésébe. A leggyakrabban megfigyelt hangulat, illetve érzelem az interakció sikertelenségét kísérő frusztráció, illetve az interakció sikerével együttjáró átmeneti öröm (gyakorlatilag mindig egy rövid relaxációs szakasszal, egy „pillanatnyi megpihenéssel”). Ezeknek az állapotoknak a HPV és az RR sajátos pszichofiziológiai mintázatai felelnek meg. BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

47. Az INTERFACE munkaállomás Két ide kapcsolódó illusztráció egy friss kutatásunkból BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

48. learning start finding the chapter on motion pictures she sees the title „AVI”, but doesn’t click entering the topic and smiling at the movie Némi erőfeszítés után a felhasználó egy humoros kis video-jelenettel találkozik. A HPV profilban markáns „relaxáció” jelenik meg. BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

49. A felhasználó mintegy hét percig igen frusztrált, nem találja a keresett objektumot, végül feladja. BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu

50. Amint feladta, hirtelen felfedezi a gördítősávot és megtalálja a keresett objektumot, nevetni kezd. A HPV profilban markáns „relaxáció” jelenik meg. Finding out the solution: laughing Searching starts Motion (trouble) After 7 minutes, when she arrives at this page for the third time, she gives up Finding the graphic card Turning back, searching again BME APPI Ergonómia és Pszichológia Tanszék www.erg.bme.hu