A magyar nép őstörténete és vándorlása

1. Kr.e. 500 k. vált • magyar önálló néppé a • nyugat-szibériai sztyeppe északi peremén – termelőés lovas nomád életmód, sztyeppei vándorlás – török hatás • Kr.u.500 k. új • szállásterület: Magna • Hungária (Julianus barát) • Kr.u. 8. sz. szétválás • – egy részük helyben maradt • másik felük a kazár • birodalomba költözött – Levédia (kazár: kettős fejedelemség, rovásírás) • egy néptöredék a • Kaukázuson túlra (szavárd magyarok) • A 9. sz. első fele • elszakadtak a kazároktól • Etelköz: törzsszövetség, kabarok csatlakozása • honfoglalás (895-900) • Vitatott kérdések: • a nyelv eredete (finnugor, török) • az őshaza helye • életmód (nomád v. félnomád, letelepült) A magyar nép őstörténete és vándorlása Feltételezett magyar őshazák

2. Magyar külpolitika 1.Csatlakozás Európához • A honfoglalás után folytatódó kalandozó hadjáratok (zsákmányszerző) miatt a Magyar Nagyfejedelemség egész Európával hadban állt 955. (augsburgi), 970. (balkáni vereség) →ez az út nem járható tovább • Géza (972-997) - kalandozó hadjáratok lezárása, béke a szomszédokkal - a két nagyhatalom közül (Német és Bizánci Birodalom) a német befolyás mellett • 972. német papok és szerzetesek • 973.Quedlinburg – magyar-német szövetség • 996. István házassága a bajor herceglánnyal, Gizellával • István (1000-1038) is német segítségre támaszkodott • egyházszervezés, államszervezet kiépítése, német katonai támogatás (Koppány, Ajtony, Gyula) ellen • koronát a pápától kért (a német vagy bizánci politikai függés elkerülése) Mo. szuverén állam • A pápa Esztergomot a független érsekség rangjára emelte – önálló egyháztartomány • Békepolitika • A jeruzsálemi zarándokút megnyitása (Gellért) • II. Konrád támadásának visszaverése (1030) Halála után – válságos idők • Német Császárság – hűbéri függésbe - Orseolo Péter (1045), Salamon (1074) német vazallus, I. András visszaveri III. Henrik támadásait – 1051, 1052 • Pápai hűbér elismerése (VII. Gergely) - I. László Salamon ellenében mellé, 1083. Szt. István, Imre, Gellért szentté av. • bizánci segítséggel lett király I.András (↔ Péter), I. Géza (↔ Salamon) – bizánci korona – szimbolikus függés • Keleti nomád népek támadásai (besenyők, úzok, kunok) - I. Szent László visszaveri

3. Magyar külpolitika 2.Expanzió • Balkáni orientáció • I. László - Salamon halála (1087) után kilépett az invesztitúraháborúban a pápát támogató koalícióból - 1091. Horvátország (előtte pápai hűbér) • Kálmán ismét pápapárti – lemond az invesztitúra jogáról, • 1102(-1918) horvát-magyar perszonálunió • 1105. Közép-Dalmácia (velencei háborúk) • II. Béla – Bosznia (Ráma) • III. Béla – bizánci támogatással került trónra, de Mánuel halála után visszaszerezte a Bizánc által elfoglalt területeket • a hanyatló Bizánci Birodalom helyébe lépve növelni akarta a balkáni befolyást (címerébe felvette a bizánci kettős kereszt szimbólumot) • francia feleség – nyugati kapcsolatok • II. András alatt Halics központi kérdéssé – tucatnyi hadjárat, kudarc • 1217-18. az V. keresztes hadjáratban való résztvétel, fia, Béla számára eljegyzi a nikaiai császár lányát • kun kérdés – 1211. a Német Lovagrend behívása a térítésre, de miután függetlenedni akartak, kiűzte (1225) Kedvezőtlen változások • IV. Béla • 1241. tatárjárás – nem kap segítséget (III. Ince↔ II. Frigyes harca) • Bábenberg-örökség – 1261. a cseh királyság győzelme – II. Ottokár II. András külpolitikája • Az utolsó árpádházi királyok már csak védekező harcokat a belső széthúzás miatt • Utolsó jelentős vállalkozás 1278. morvamezei csata (IV.Kun László, Habsburg Rudolf↔ II. Ottokár)

4. A magyar társadalom fejlődése 1. létszám: 870 k. 20.000 lovas harcos (kb. 20-25%-a a férfiaknak X5 (családtagok) 200-500 ezer • • törzsszövetség: élén Álmos (gyula: hadvezér) és Kurszán (kündü: szakrális fejedelem) állt (a kettős fejedelemség, 904-ben, Kurszán halálakor szűnt meg) • • törzsenként telepedtek le, a központi ter. a Megyer törzs szállása volt (bomló törzsi-nemzetségi sz.) • • A törzsfők (= úr > uruszág, egy-egy országrész urai voltak, megerősített földvárakban szálltak meg. • •A társadalmi berendezkedéssel kapcsolatban két változat: • kevésbé fejlett a társadalom: törzsi előkelők és szabad • harcosok alkotják a törzset. Ebben a változatban a fegyveres nomád pásztorok indultak zsákmányt szerezni Nyugat-Európába. • A másik elméletnél már magasabb szinten volt a • társadalmi szerveződés: a törzsfők és nemzetségfők( bő), a fegyveres kíséret és a szolgálatra kényszerített szabadok (ínek) alkották a törzset. a törzsfők és a katonai kíséret alkotta a kalandozó csapatokat. A cél itt nem csupán a zsákmányszerzés, hanem a kíséret eltartásához szükséges javak beszerzése. • + szolgáltatásokra kötelezett alávetett népek, • + hadifogoly rabszolgák az előkelők háztartásaiban

5. • király - hatalmát az ország területének kétharmadát kitevő földbirtokai alapozták meg (patrimoniális királyság = az államszervezet a királyi földbirtokon alapul). Ez a hadszervezet alapja is: - A királyi földbirtokon (várbirtokok) élő hadakozó elemek (várnép+ várjobbágyok) + kisbirtokos közszabadok A Szent István-kori társadalom • • előkelők: nagybirtokosok - betelepült lovagok, országos méltóságok pl. ispánok (comes) és egyházi előkelők • középréteg: vitézek (miles) –kisebb birtokkal rendelkeztek, földjeiket szolgák művelték – a király, illetve az előkelők mellett teljesítettek fegyveres szolgálatot. • • közrendű szabadok (vulgaris) szegény, saját földjén gazdálkodik, adózik(szabadok dénárja) a királynak • • személyileg szabadok a vendégek (hospes) – szabad költözési jog, • uradalmak kötött állapotú népessége – nincs földtulajdona, szolgálattal tartozik pl. várispánságok katonái és katonatisztjei (várjobbágyok) , udvarházak udvarnokai , a várjobbágyok kisebb birtokadományban is részesülhettek, s ezáltal lehetőségük nyílt a felemelkedésre is. • • szolgák, rabszolgák

6. Gazdasági élet (XI-XII.sz.) III. Béla jövedelmei Szent István jövedelmei Honfoglalás kora: legeltető állattartás, földművelés (köles) önellátó kézművesség (falvakban, házaknál) XI-XII.sz. önellátó gazdálkodás vadtaljváltó földművelés (túróeke, sarló) vásáros helyek – távolsági kereskedelem, városok

7. XII-XIII.sz. társadalomfejlődés • Nagymértékű birtokadományozások (III. Béla, II. András) • Főurak: bárók (nagybirtok, magánhadsereg= bandérium, méltóságok) • Középréteg: a szabad , földdel rendelkező, katonáskodó réteg (a XIII. századtól serviensek) magát csak a király alattvalójának vallotta, • Aranybulla 1222 • bárók követelései (egész vármegyék adományozásának, méltóságok halmozásának, az idegenek birtokszerzésének és hivatalviselésének tilalma) • a serviensekkiváltságai: • az adómentesség (cserébe védelmi kötelezettség • a szabad végrendelkezés joga, • a szállásadás alóli mentesség • csak a király bíráskodhatott felettük, • ellenállási záradéka a világi és egyházi előkelőknek jogot adott az ellenállásra, • 1232: Zala megyei szerviensek bíráskodási jogot nyertek saját ügyeikben (nemesi vármegye kezdete) Élükre a király nevezett ki főispánt. Ítélkezéssel az ún. szolgabírák foglalkoztak. • familiaritás = a kisebb földbirtokosok egy-egy nagyobb úr famíliájába szegődtek, védelmet keresve más nagyurakkal szemben. A familiárisok hűséggel, tanáccsal, katonai szolgálattal tartoztak uruknak, háború esetén az oldalán harcoltak, békeidőben igazgatták birtokait vagy bíráskodtak helyette. A familiárisok szolgálatait az úr különféle javadalmazásokkal “hálálta meg”: pénz, fegyverzet, ruházat, ellátás szolgált fizetségül, a leghűségesebbek pedig abban reménykedhettek, hogy uruk birtokadományt jár ki számukra a királynál. (nem hűbériség = nem jár földbirtok adománnyal, felbontható) • egységes jobbágyság (XIII.sz.-ra)

8. Mátyás bevételei Királyi jövedelmek Károly Róbert idején

9. Városfejlődés a középkori Magyarországon 12-13.sz. IV. Béla – az első szabad királyi városok (nyugati típusú városok, királyi birtokon német hospesek betelepítésével) Károly Róbert • visegrádi királytalálkozó – Bécset megkerülő kereskedelmi útvonal • értékálló aranyforint • nemesfémbányászat felvirágoztatása Luxemburgi Zsigmond • egységes mértékrendszer • Buda árumegállító jogot kap – az ország gazdasági központja • városszövetségek – bányavárosok, erdélyi, szepességi szász városok, tárnoki városok • Az 1405-ös országgyűlésre a szabad királyi városokat (2-2 képviselő) – az összes 1 szavazattal kevés (30-35) a korabeli Angliában 200 k.,kis népesség, tőkeszegény, gyenge céhes ipar (14.sz.-tól) A központosított királyi hatalom nem tud rájuk támaszkodni (gyenge gazdasági erő, csekély politikai szerep) Tárnoki városok 7 db (Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Bártfa, Kassa és Eperjes + Pest Bányavárosok (Körmöc-, Selmec-, Besztercebánya) Személynöki városok (Székesfehérvár, Esztergom) Szász városok (?) (Brassó, Szeben) Mezővárosok – 800 (XV.xz.) - helyi piac, főleg mezőgazdasággal, a földbirtokosnak évi egy összegű adó, háziipar, nincs városfal

10. Társadalom, gazdaság 14-15.sz. Nagy Lajos és az 1351. évi törvények megerősítette az egyes társadalmi csoportok jogállását • kilenced bevezetése, jobbágyi terhek egységesek • az Aranybulla megújítása a nemesség alapvető szabadságjogait biztosította. módosítások az Aranybullához képest: - A szabad örökítési jog megszüntetése, az ősiség törvénye értelmében a birtok nemzetségen belül apáról fiúra szállt, a fiúágon kihalt nemzetségek birtokai pedig a háramlási jog révén a királyra szálltak vissza. • A nemességet erősítette az „egy és ugyanazon szabadság” kimondása (minden nemes egyenlő jogokkal rendelkezik). Egységes jobbágyság: Apró falvakban éltek, gazdálkodásuk és szolgáltatásaik alapja a telek volt, mely belső (ház és kert) és külső (szántó, rét és erdőrész) telekből állt. A szántót – a nyomáskényszernek megfelelően – minden évben máshol mérték ki. A jobbágy a telek alapján rótta le szolgáltatásait földesurának: cenzus=pénzadó két részletben kilenced = terményadó banalitások = évi háromszori ajándék munkajáradék = fuvarozás az egyháznak: tized a gabona és a bor után az államnak: kapuadó

12. Nagy Lajos külpolitikája Az Anjou-kor társadalmi változásai • Károly Róbert • kiskirályok leverése • 150 királyi vár - a váruradalmakat honor-birtokként csak használatra • Bárók = országos méltóságot viselők – saját zászlaja alatt katonaságot =bandérium • I. Lajos már idegen zsoldosokat is, magyarok is itáliai zsoldba (Toldi Miklós)

13. Törökellenes küzdelmek • Hadszervezeti reformok • 1397. telekkatonaság (a nagybirtokosok a vagyonuk arányában vonuljanak hadba (20 jobbágy után 1 íjászt) • déli végvárrendszer – Ozorai Pipó –átengedte a királyi jövedelmeket e célra • a déli egyházi méltóságok betöltetlenül, a birtokok jövedelmei is erre • idegen zsoldosok • vazallus államok • De 1410. német király (egyházszakadás) • 1419-től a huszita háborúk kötik le Luxemburgi Zsigmond • 1389. rigómezei csata után viharos török terjeszkedés • 1396. nikápolyi csatavesztés – I. Bajazid • 1402. Timur Lenk legyőzi Bajazidot – török válság

14. Törökellenes küzdelmek a XIV–XV. században Hunyadi serege: familiárisok + zsoldosok - nehézlovasság – a szpáhik inkább könnyűlovasok - könnyűlovasság, gyalogosok – a szekérvár védelmében, cseh páncélos gyalogosok, mozgékony harci szekereken tüzérség Mátyás Állandó zsoldossereg 15000 lovas, 10000 gyalogos http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=804efccc-078b-42a3-b3d4-cf6180c2c0a0&cid=ae0ca588-a371-486d-a040-97f6d9cf24a8

15. Nándorfehérvár

16. Székely és szász székek Erdélyben