1 / 19

A főnév-főnévi összetételek feldolgozásának dekompozíciós és integrációs folyamatai

A főnév-főnévi összetételek feldolgozásának dekompozíciós és integrációs folyamatai. Ladányi Enikő Kognitív tanulmányok MA II. évfolyam. A morfológiailag komplex alakok feldolgozási folyamatai. Egészleges vs. analitikus feldolgozás Dekompozíció → Kompozíció/Integráció. hinta.

merrill-parsons
Download Presentation

A főnév-főnévi összetételek feldolgozásának dekompozíciós és integrációs folyamatai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A főnév-főnévi összetételek feldolgozásának dekompozíciós és integrációs folyamatai Ladányi Enikő Kognitív tanulmányok MA II. évfolyam

  2. A morfológiailag komplex alakok feldolgozási folyamatai • Egészleges vs. analitikus feldolgozás • Dekompozíció → Kompozíció/Integráció hinta hinta hintaló hintaló hintaló ló

  3. Az összetett szavak morfológiai folyamatainak kísérleti vizsgálata • Dekompozíció • Morfológiai dekompozíció: minden esetben • Szemantikai dekompozíció: ritka, transzparens alakoknál • Ablakkilincs: ABLAK és KILINCS jelentések aktiválódása • Madártej: nem aktiválódnak a MADÁR és TEJ jelentések

  4. Az összetett szavak morfológiai folyamatainak kísérleti vizsgálata • Kompozíció/Integráció • Morfológiai kompozíció: minden esetben • Szemantikai kompozíció/integráció • Ritka transzparens alakoknál • Egyéb alakoknál jelentésreprezentáció • Integrációhoz szükséges információk a két szó jelentésén túl • Reláció • Világról való tudás

  5. Magyar nyelvű főnév-főnévi összetételek • Típusok • deverbális utótagú • Igéből képzett utótag • Pl.: ruhaszárító • nem deverbális utótagú • Képzetlen utótag • Pl.: burgonyatelep

  6. A főnév-főnévi összetételek a feldolgozási folyamatok szempontjából- teljes dekompozíció (ruha+szárít+ó és burgonya+telep) és szemantikai integráció esetén

  7. A kísérlet • 2 kísérlet • Lexikális döntési kísérlet • Priming feltétellel kiegészített lexikális döntési kísérlet • Az összetétel második tagja mint előfeszítő inger • A két típus összehasonlítása ismert és új összetételeknél • Ismert deverbális vs. nem deverbális • Új deverbális vs. nem deverbális

  8. Hipotézisek • Ismert deverbális vs. nem deverbális • I/1. hipotézis: Deverbális utótagú típusnál hosszabb reakcióidők a lexikális döntési kísérletben • II/1. hipotézis: Mindkét típusnál lesz priming hatás és nem lesz különbség a priming mértékében

  9. Hipotézisek • Új deverbális vs. nem deverbális alakok • I/2. hipotézis: Azonos reakcióidők a két típusra a lexikális döntési kísérletben. • II/2. hipotézis: Mindkét típusnál megjelenik priming hatás, de a deverbális utótagú főneveknél nagyobb.

  10. Módszerek – 1. kísérlet • Vizsgálati személyek • 22 BME-s hallgató (átlag életkor: 20.8 év) • Ingeranyag • Összesen 120 szó • Ismert alakok gyakorisága és új alakok alkotóelemeinek lemma gyakorisága egyeztetve

  11. Módszerek – 1. kísérlet • Eljárás • Instrukció • 120 szó randomizált sorrendben • Egy szó addig látható, amíg nincs válasz

  12. Módszerek – 2. kísérlet • Vizsgálati személyek • 20 BME-s hallgató (átlag életkor: 20 év) • Ingeranyag

  13. Módszerek – 2. kísérlet • Eljárás • Instrukció • Előfeszítő inger (100 ms) → célinger → 250 ms szünet • 120 pár randomizált sorrendben

  14. Eredmények • Személyek különböző feltételekre adott RI-átlagainak összehasonlítása párosított mintás t-próbával • 1. kísérlet • I/1. hipotézis nem igazolódott (n.sz) • I/2. hipotézis igazolódott (n.sz.) Az értelmezett alakok átlagos reakcióidejei

  15. Eredmények – 2. kísérlet • II/1. hipotézis nem igazolódott • II/2. hipotézis igazolódott • DEV: t(19)=0,183, p=0,857 NEMDEV: t(19)=3, 425, p=0,003 NEODEV: t(19)=3,022, p=0,007 NEONEMDEV: t(19)=2,545, p=0,020 ** * ** Az értelmezett alakok átlagos reakcióidejei

  16. Diszkusszió – ismert alakok • Nincs RI-különbség a két típus között • Teljes dekompozíció hiánya a deverbális típusnál • ruhaszárító: ruha + szárító zongoralecke: zongora + lecke • Priming hiánya a deverbális típusnál • Az igéhez nincs hozzáférés • Priming a nem deverbális típusnál • Morfológiai dekompozíció

  17. Diszkusszió – új alakok • Nincs különbség a lexikális döntési kísérletben a két típus között • Priming hatás mindkét típusnál • Teljes dekompozíció a deverbális típusnál is • Nagyobb priming hatás a deverbális típusnál • Relációk szerepe a szemantikai integrációban

  18. Konklúzió • Morfológiai dekompozíció • Mindig, de a deverbális utótag dekompozíciója csak új alakoknál • Szemantikai integráció • Csak az új alakoknál • Relációs szerkezet szerepe • Csak az új deverbális és nem deverbális alakok között mutatkozik feldolgozásbeli különbség

  19. Köszönöm a figyelmet!

More Related