1 / 24

Ponácz György Márk Széchenyi István Egyetem – Győr

MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG iii. VÁNDORGYŰLÉSE 2005. NOVEMBER 24-26. SOPRON. Az e-közigazgatásra vonatkozó ausztriai legjobb gyakorlat hasznosításának lehetőségei Magyarországon. Ponácz György Márk Széchenyi István Egyetem – Győr. Tel.: +36-20-3460742 Email: ponacz.mark@infoart.hu

Download Presentation

Ponácz György Márk Széchenyi István Egyetem – Győr

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG iii. VÁNDORGYŰLÉSE 2005. NOVEMBER 24-26. SOPRON Az e-közigazgatásra vonatkozó ausztriai legjobb gyakorlat hasznosításának lehetőségei Magyarországon Ponácz György Márk Széchenyi István Egyetem – Győr Tel.: +36-20-3460742 Email: ponacz.mark@infoart.hu Web: http://www.sze.hu/etk

  2. Internet hozzáférés Európában

  3. Kutatási koncepció A tanulmány vizsgálati szempontjai: -- technológiai változások hatása a közigazgatásra, -- e-közigazgatás ausztriai tapasztalatai és annak adaptációs lehetőségei. A tanulmány tartalmazza: -- az e-közigazgatási helyzet elemzését, -- a szabályozási intézményrendszer leírását, és -- javaslatokat a legjobb gyakorlat átvételére.

  4. A „posztmodern” gazdaságtan A posztmodern gazdaságot a következők vezérlik: 1. a gyártás új tényezői, -- úgymint az infokommunikációs technológiák és a magas szintű automatizáció valamint 2. a kompetitív előnyök új forrásai, -- úgymint az innováció, hosszú távú tanulás, know-how-k, személyre szabott szolgáltatások, stb. Folyamatos elmozdulás megy végbe a tudásgazdaság irányába.

  5. A hazai információs társadalom fejlesztésének egyes kérdései A hazai információs társadalom megfelelő kialakulásához szükséges, hogy a társadalom tömegesen befogadja az informatikai eszköztárat (Glatz F. 2000) Feltétel: a tudomány-és technológiapolitika összehangolt cselekvése. Az infokommunikációs technológiák fejlődése egyrészről állami beavatkozást, állami támogatásokat igényel, másrészről átformálja az állami szektor működési folyamatait is. Automatizmusok Állami beavatkozás Tudásgazdaság Megvalósítás Tudástársadalom

  6. e-Kormányzás Az e-kormányzás olyan kormányzást jelent, amely az infokommunikációs technológiákat alkalmazza a belső és a külső kapcsolatok átalakítása érdekében. Az infokommunikációs technológiák alkalmazása mellett az államnak továbbra is a közösség számára hasznos, legitim, transzparens és elszámoltatható kormányzást kell biztosítania. (ENSZ, 2003.) Kutatási eredmények: • egyetlen ország sem rendelkezik monopóliummal • viszonylag kevés helyen alkalmazzák az e-kormányzást • csökken az IT alkalmazása a politikai részvétel biztosításáben

  7. Az e-kormányzás egyes aspektusai • Hajtóerők: • bürokrácia csökkentése • új szolgáltatások bevezetése • tudásgazdaság bővítése • további gazdasági alkalmazások • demokratikus párbeszéd • közigazgatás tudásállománya nő • nyitottság és transzparencia • politikai fókuszba kerül az IT • Elvárások: • valós közösségi igények • back-office integrálása • adatbázisok felhasználása • Kihívás: • - hivatali munkakultúra megváltozása Változásmenedzsment eszközök szükségessége Stratégia Tervezés Implementáció Képzés HR PCM CM IT Vezetés Work-flow Elemzés Jövőkép-alkotás

  8. e-Közigazgatás tervezése Magyarországon 1995. Nemzeti Informatikai Stratégia 1999. Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS) -- demokratizálás és szolgáltató állam 2002. Magyar Információs Társadalom Stratégia készítése 2003. eKormányzat 2005 részstratégia: MeH EKK létrehozása Európai Unió: 1999. eEurope akcióterv, majd eEurope2002 és eEurope2005 -- széles társadalmi rétegek számára kívánja hozzáférhetővé tenni az elektronikus kormányzati, közigazgatási szolgáltatásokat, és -- ügyel az esélyegyenlőségre. eEurope2005: -- a 20 legkeresettebb szolgáltatásre vonatkozó indítvány z e-kormányzás olyan kormányzást jelent, amely az infokommunikációs technológiákat alkalmazza a belső és a külső kapcsolatok átalakítása érdekében. Az infokommunikációs technológiák alkalmazása mellett az államnak továbbra is a közösség számára hasznos, legitim, transzparens és elszámoltatható kormányzást kell biztosítania. (ENSZ, 2003.) Kutatási eredmények: • egyetlen ország sem rendelkezik monopóliummal • viszonylag kevés helyen alkalmazzák az e-kormányzást • csökken az IT alkalmazása a politikai részvétel biztosításáben .

  9. e-közigazgatási szolgáltatások benchmarkingja • Információs, tájékoztató jellegű szolgáltatások • Egyirányú interakció • Kétirányú interakció • Teljes online tranzakció -- A teljes ügyintézési folyamat online módon lebonyolítható, ideértve a fizetést és a kész dokumentumok, határozatok, engedélyek kézbesítését is. -- A kézbesítés bizonyos esetekben szintén tisztán elektronikus formában valósul meg, digitális aláírással hitelesített elektronikus ügyirat formájában.

  10. Az e-kormányzás külső és belső erőtere és kapcsolati rendszere

  11. Az eKormányzat 2005 átfogó programjai 1. „alapinfrastruktúra kiépítése” 2. „e-szabályozás bővítése” 3. „e-hatékonyság építés” 4. „e-szolgáltatások” 5. „e-kultúra fejlesztés” 6. „EU integráció”

  12. Az e-kormányzás intézményrendszere I. MeH Elektronikus Kormányzat Központ -- saját hatáskörben valósít meg immanens e-kormányzati feladatokat, -- koordinálja más szereplők e-kormányzattal kapcsolatos feladatvégzését, illetve -- orientálja a közigazgatás szereplő által önállóan végzett e-kormányzati feladatokat

  13. Az e-kormányzás intézményrendszere II. Kormányzati Egyeztető Tárcaközi Bizottság -- iratkezelés egységességéhez szükséges jogszabályok kidolgozása, -- a nyílt forráskódú szoftverek felhasználási lehetőségeinek a megvitatása, -- nyílt forráskódra építő Szoftver Kompetencia Központ kialakítása, -- az elektronikus fizetés lehetőségeinek feltárása (SEMOPS -projekt), -- az államigazgatási szolgáltatások szempontjából legfontosabbnak ítélt 46 kormányzati intézmény honlapjának a tartalmi-formai egységesítése, -- a kormányzati portál tartalmának fejlesztése, -- az elektronikus dokumentumok archiválásának szabályozása, -- a digitális aláírás bevezetésével kapcsolatos szabványosítási törekvések koordinálása, valamint az -- eKormányzat 2005 stratégia megvalósításának nyomon követése és javaslatok megtétele

  14. Az e-kormányzás intézményrendszere III. Elektronikus Kormányzat Operatív Bizottság -- szolgáltató államhoz kapcsolódó reformfolyamatok felgyorsítása érdekében jött létre 2003-ban -- később felruházták a központi közigazgatás informatikai korszerűsítésének és a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésének koordinációs feladataival -- fő feladata az Európai Bizottság közleményében ajánlott, az elektronikus kormányzás keretében a polgárok és vállalkozások számára nyújtandó húsz szolgáltatás megvalósításának támogatása, illetve -- a nagy ügyfélforgalmú államigazgatási szervek elekronizálással kapcsolatos törekvéseinek összehangolása -- tagjai olyan szervezetek, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a lakossággal és a vállalkozásokkal, és nagy ügyfélforgalmat bonyolítanak

  15. Az e-kormányzás támogatási rendszere 1. Hazai támogatások 2. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai -- „e-közigazgatás fejlesztése” intézkedés keretében 2 komponens: 2. a) a helyi önkormányzatok átfogó, integrált információs rendszereinek fejlesztése, az elektronikus ügyintézés bevezetése, az ügyintézés elektronizáltsági szintjének emelése, 2. b) a helyi önkormányzatok tulajdonában vagy kezelésében lévő adatvagyon kihasználására irányuló fejlesztések támogatása 2005 augusztusáig: -- az első komponens (e-közigazgatási szolgáltatások) keretében 29 önkormányzat és területfejlesztési társulás nyert százmillió forintos nagyságrendű támogatást -- a második komponens (az adatvagyon másodlagos hasznosítása) keretében 16 nyertest hirdettek ki egyenként legalább ötvenmillió forintos támogatással.

  16. Az e-kormányzás szerepe a regionális növekedésben A növekedés általánosan elfogadott mérőszáma a nemzeti termék volumenének változása. Ez az alábbi tényezőktől függ: -- lakosság számától, -- technikai haladástól, -- régiószintű technikai fogadóképesség, -- régió térszerkezete, -- gazdasági ágazatainak szerkezete, -- infrastruktúra, -- környezet állapota, -- politikai intézményrendszer, -- a régió társadalmának szerkezete.

  17. Ausztriai helyzet elemzése • A jogalkotás 2002 óta teljesen elektronikus Ezen belül elektronikus folyamatok a következők: layout, workflow, (egyszeres) regisztráció, változatkezelés, szakértői vélemények nyilvánosságra hozatala, jogilag hiteles elektronikus kiadás. • 2004-ig valamennyi minisztériumban bevezették az ELAK rendszert az ELAKimBUND-projekt keretében. (12 minisztérium, 7.500 felhasználó) • Ezzel párhuzamosan fut az e-Recht-System. (Harmonizáció szükséges) • Rokon rendszerek: Németországban a DOMEA, Svájcban a GEVER.

  18. Az e-kormányzás kapcsolatrendszere

  19. E-kormányzat testületei

  20. Történelem... 2003-2005. _

  21. Az ausztriai elektronikus ügykezelés tanulságai • Politikai támogatottság • Koordinált projektfolyamatok, központosítás • Az érintettek folyamatos tájékoztatása, bevonása a folyamatokba • Szervezeti alapok, kézikönyvek és üzemeltetői modell kidolgozása • Infrastruktúra telepítésének dimenzionálása • Technológia-semleges, nyitott (nemzetközileg elismert) szabványok és előre definiált interfészek alkalmazása

  22. Köszönöm a figyelmüket!

More Related