Közigazgatási eszközök a szuburbanizáció hatásainak kezelésére a Pozsonyi agglomeráció területén

1. Közigazgatási eszközök a szuburbanizáció hatásainak kezelésére a Pozsonyi agglomeráció területén Somlyódyné Pfeil Edit AGGLONET záró konferencia Somorja, 2010. október 6.

2. Az előadás tartalma A projekt célja egy nemzetközi együttműködési hálózat létrehozása, hozzá az intézményesítés szervezeti kereteinek megtalálása. A jogszabályi keretek és közigazgatási eszközök összefoglalása, amelyek a szuburbán térségben jelentkező speciális problémák kezelésében irányadók: • A szlovák állampolgárok státusza • A közszolgáltatások igénybevételének következményei a lakhelyül szolgáló önkormányzatok működésével összefüggésben • Bizonyos adózási kérdések.

3. Nemzetközi kitekintés Az EU területén folyamatosan növekszik a határon átnyúló ingázás volumene (EB-vizsgálata, 2009.) Mobilitás • Kiingázás • Visszaingázás – amikor az ingázó egy szomszédos országból közelíti meg saját államának munkaerőpiacát → leginkább a lakáspiac fejlődése motiválja. Jó gyakorlatok? • A Dánia-Svédország közötti mobilitás a hátárrégióra vonatkozó együttműködés keretei között zajlik 1993 óta • Államközi megállapodás alapján Dánia Svédországnak kompenzációt fizet a közszolgáltatások igénybevételéért → az érintett önkormányzatoknál jelentkező veszteségek orvoslása még nem jutott nyugvópontra • Az adózás kérdésének rendezése mindenhol komplikált – a helyzet gyakran inkább hátrányos mint előnyös az ingázó munkavállalókra.

4. A kormányzati szerepvállalás fontossága A régi uniós tagállamok viszonyában a mobilitás hatásainak rendezése a központi és a regionális hatóságok bevonásával államközi szerződés formájában történik. Következtetés: • kormányzati szerepvállalás nélkül az önkormányzatokra nézve sem kerülhet nyugvópontra a mobilitás kezelése. • minden határrégió speciális, a megoldás csak érintett tagállamok nemzeti jogának keretei között képzelhető el. A problematika még mindig újnak nevezhető, de kezelése sürgető, hiszen a lakhely-változtatás különféle jogosultságok elvesztéséhez vezet az ingázó saját hazájában. Az EU egyelőre diagnosztizált…(Scientific Report on the mobility of Cross-Border Workers within the EU-27)

5. A betelepülő külföldi állampolgárok státusza Magyarországon A téma feldolgozásában irányadó • az Európai Unió joga, az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjainak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról II. Magyarország nemzeti joga. 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról és annak végrehajtási rendelete. Kiindulópont: A határ menti térségben letelepedő szlovák állampolgárok EGT-állampolgárok, hiszen az EU tagállamának polgárai.

6. Az Európai Unió joga • Az EK alapító szerződése, a Maastrichti Szerződés értelmében az uniós állampolgárság kiegészíti és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot (II. cím 9. cikk). • Az uniós polgárok jogosultak • a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni • választásra jogosultak és választhatók a lakhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain ugyanolyan feltételekkel mint az adott állam állampolgárai (II. cím 20. cikk).

7. A Magyar Köztársaság által biztosított jogok • A beutazástól számított három hónapot meg nem haladó tartózkodás joga az EGT-állampolgárt megilleti érvényes úti okmány vagy személyi azonosító igazolvány birtokában, mindaddig, amíg tartózkodása nem jelent indokolatlan terhet a MK szociális ellátórendszerére. • Az EGT- állampolgár három hónapot meghaladó tartózkodása esetén – legkésőbb a beutazástól számított 93. napon – köteles a tartózkodását személyes adatainak közlésével bejelenteni. Az igazolást a hatóság azonnal kiállítja. Illetékes a jövőbeli lakhely szerint illetékes Idegenrendészeti Hivatal regionális igazgatósága → a regisztrációs igazolás határozatlan ideig érvényes. • Állandó tartózkodási engedély megszerzésére az az EGT-állampolgár jogosult, aki keresőtevékenység céljából tartózkodik Magyarországon és öt éven át megszakítás nélkül tartózkodik itt → tartózkodási kártya igazolja.

8. Az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások – szociális ellátások 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról • A törvény hatálya kiterjed a letelepedettekre. • A törvény hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a MK területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Egyértelműen érzékelhető az EU irányelvének hatása a szociális biztonságról.

9. Következtetések • Következésképpen az uniós tagállam polgára jogosult a Szt. által szabályozott feltételekkel igénybe venni pénzbeli szociális ellátást, a természetben nyújtott szociális ellátásokat, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást – feltéve, hogy bejelentett lakhellyel rendelkezik. • A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. • Viszont a szociális ellátások finanszírozása az állandó lakosok után járó normatív állami hozzájárulást garantálja az önkormányzatok számára (Szt. 126. §) – hiány?

10. Közoktatás • Az EGT- állampolgárok noha esetünkben szlovák nemzetiségűek, s e népcsoport nemzeti kisebbségként elismert Magyarországon, mégsem alkalmazható rájuk a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény. • Irányadó 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról szóló törvény VII. fejezete – nemzetközi vonatkozású rendelkezések. • „A” variáns - Föltételezzük, hogy az anyaország állampolgárai számára szlovák nyelvű nevelési-oktatási intézményt létesít Magyarországon.

11. Külföldi intézmény alapításának kezdeményezése kormányzati szinten • MK területén külföldi nevelési-oktatási intézmény létesülhet • Államközi megállapodás keretében jön létre, amit az oktatásért felelős miniszter vesz nyilvántartásba, illetőleg adja meg a fenntartónak a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt. „B” variáns - Föltételezzük, hogy a betelepülő állampolgárok számára a lakhely önkormányzat vagy az együttműködést intézményesítő szervezet biztosítja az oktatást • A közoktatásról szóló törvény hatályának megállapítása körében nem rendelkezik az EGT-állampolgárokról. • A törvény a tanulói jogviszony keletkezésével összefüggésben állandó lakhelyhez vagy tartózkodási helyhez köti a gyermek felvételét – a szlovák állampolgárok tekintetében feladatellátási kötelezettség keletkezik. • A választójoggal rendelkező szlovák állampolgárok a lakóhelyüket adó önkormányzat részévé válnak → szolgáltatás-szervezési kötelezettség. • Problematikus a finanszírozás: normatíva – bekerülési költség.

12. Szlovák-magyar államközi egyezményAdójog – közteherviselés 1996. évi C. törvény a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Pozsonyban, 1994. augusztus 5-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről • Az egyezmény hatálya kiterjed a jövedelem- és vagyonadókra, a MK-ban • A magánszemélyek jövedelemadójára • A társasági adóra • A földadóra • Az építményadóra. • Az egyezmény hatálya azokra a személyekre terjed ki, akik egyik, vagy mindkét Szerződő Államban belföldi illetékességűek.

13. Az adóalany Az egyezmény szerint az „egyik szerződő államban belföldi illetőségű személy” kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint lakóhelye, állandó tartózkodási helye, üzletvezetési helye vagy bármilyen más hasonló ismérv alapján ebben az államban adóköteles. • Amennyiben a magánszemély mindkét államban belföldi illetékességű, jogállását az alábbiak szerint kell meghatározni (2. § 4. cikk): • abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, úgy abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak, ezt hívjuk „létérdekei központjának”, mondja a jogszabály. • Ha nem állapítható meg, hogy melyik államban van „létérdekei központja” vagy pedig egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelynek állampolgára.→ következésképpen a szlovák állampolgár ilyen esetben Szlovákiában fog adózni.

14. A kettős adóztatás kizárásának hatása Kifizetési jogcímenként szabályoz a törvény, ami meglehetősen komplikálttá teszi a jogalkalmazást és magát az adóztatást is. A lakhelyül szolgáló önkormányzat normatív állami támogatásban akkor részesül, ha magyar belföldi illetékességű személyként Magyarországon fizet SzJA-t a szlovák ingázó. A közszolgáltatások bekerülési költsége és a normatíva közötti különbség még mindig hiányként jelentkezhet.

15. Következtetések az együttműködés intézményesítésére Összességében az önkormányzatok autoritását meghaladó problémák jelentkezhetnek. A kooperáció formalizálásának lépései: • Az Ötv. 10.§ (1) bek. f) pontja, valamint az 1997. évi CXXXV. törvény 19.§-a alapján együttműködési megállapodást köthetnek külföldi önkormányzatokkal a szuburbanizációs települések → hálózat • Szükség szerint kormányközi tárgyalások kezdeményezése a problémák megoldásában történő állami szerepvállalás érdekében. • A továbblépés iránya: • Egy államközi megállapodás keretei között szorosabb intézményesítése a kooperációnak • EGTC létrehozása.

16. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! somlyodyne@rkk.hu