1 / 14

A robbanószerek és tűzfegyverek története

A robbanószerek és tűzfegyverek története. A robbanószer olyan anyag illetve anyagok keveréke, mely(ek) igen nagy mennyiségű kémiai energiát tárol(nak), és lebomlásuk nagyon rövid idő alatt képes lezajlani, mely nagy energialeadással jár (robbanás).

media
Download Presentation

A robbanószerek és tűzfegyverek története

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A robbanószerekés tűzfegyverek története

  2. A robbanószer olyan anyag illetve anyagok keveréke, mely(ek) igen nagy mennyiségű kémiai energiát tárol(nak), és lebomlásuk nagyon rövid idő alatt képes lezajlani, mely nagy energialeadással jár (robbanás). • A robbanás során, a hang- és fényjelenségek mellett, nagy hőmérséklet- és nyomáskülönbségek alakulnak • Táguló gázok

  3. Legősibb robbanóanyag a feketelőpor: • 73,9% kálium-nitrát 14,6% szén és 11,5% kén, • Szilárd halmazállapotú, fekete, szemcsés anyag • 1326. Bordeuxban kezdik el gyártani először Európában • Kíniak fedezték fel: Kr.u.800 első írásos emlék • Tüzojátékok,rakéták készítése • Katonai célú felhasználás Weindl Gáspár meghonosodott tiroli bányamester révén1627. február 8-án, a selmecbányai Felsőbiber aknában • 1886-ban fedezték fela szerves lőport,mely nitro-cellulóz alapú • Katonai igény

  4. A nitroglicerin: • először Ascanio Sobrero állított elő 1846-ban • Előállítás: glicerinből salétrom-,kénsav elegyből • színtelen, szagtalan, nehezen megszilárduló, viszkózus folyadék • Ütésre, melegítésre könnyedén berobban • Kezdetben a bányászatban alkalmazták,de veszélyessége miatt felhagytak vele

  5. Dinamit: • először Alfred Nobel készített 1866-ban • Brizáns robbanóanyag, vagyis nem annyira ég, mint hirtelen robban Porózus anyagba itatott nitroglicerin • 75% nitroglicerin, 0,5% szóda és 24,5% kovaföld keveréke • Russell S. Penniman ammónium-nitrátot kever a niroglicerinhez->85%-kal nő a hatása • Felhasználás ma: építőipar,bányászat • sokáig tárolt dinamit instabillá, ezáltal veszélyessé válik, hőre, ütésre könnyen robban. • 1875: nitroglicerin + cellulóz-> robbanó zselatin

  6. Lőgyapot (nitrocellulóz): • Először Christian Schönbein állította elő 1845-ben • Gyapotszálakat kezelt tömény kén- és salétromsavval • Lőgyapot pamuthoz hasonló anyag, mely koncentrált savakban kiválóan oldódik • Ma papírt vagy fűrészport alkalmaznak-> stabilabb • Robbanótestek gyártásához, és más robbanóanyagok előállításához alkalmazzák

  7. TNT: • 1863-ban Joseph Wilbrand német vegyész állította elő • Toluol + kénsav/salétromsav-> nyersközi termék + óleum/ salétromsav-> TNT • halványsárga színű, levegőn lassan barnuló, kristályos vegyület, mérgező. Vízben gyakorlatilag nem oldódik, azonban szerves oldószerek (aceton,) kiválóan oldják • Alacsony dörzs-és ütésérzékenység • Könnyen formázható és keverhető más anyagokkal • Katonai felhasználás

  8. A tűzfegyver olyanlőfegyver, amely a lövedék kilövéséhez szükséges energiát valamilyen hőfejlődéssel járó kémiai folyamat (égés, vagy robbanás) révén nyeri. A felszabaduló nagy nyomású gázok biztosítják a szükséges tolóerőt. • Először az arabok alkalmazták a VIII.sz.-ban alkalmaztak tűzfegyvereket • Albertus Magnus, Roger Bacon viszgálta a puskapor tulajdonságait-> katonai felhasználás

  9. Ágyúk: • 1247-től ->ostromok, várvédelem • A százéves háború alatt terjednek el • Huszita harcmodor • Magyarországon Luxemburgi Zsigmond császár alatt jelennek meg • Mátyás alatt a hadsereg szerves része • 1500-as évektől döntő fegyvernem • Nehezen mozgatható, alacsony hatásfokú fegyvernem • 1750-es évek • 1860-as évekig elöltöltősek ( puskapor, fojtás lövedék) • Robbanóanyag a puskapor: • Könnyenen felfedezhatő a löveg, sűrűn kell tisztítani, alacsony hatásfok • Vizes puskapor

  10. 1860-as években egyesített lövedék, huzagolás, pikrinsav/ lőgyapot-> nagyobb tűzgyorsaság, hatótávolság, rombolóerő • 1902-től robbanóanyag a TNT ( német hadsereg) • specializálódás

  11. Kézi csöves tűzfegyverek: • Gyalogságnál rendszeresített • 1399. tannenbergi puskaű • 1840-es évekig elöltöltősek • finomszemcséjű puskapor • Gömb alakú lövedék • Pontatlan, kis lőtáv-> nagyszámban, vonaltaktika ( II. Gusztáv Adolf) • Elsütőszerkezetek: kanócos-, dörzskerekes-, kovás-, csappantyús puska

  12. 1840-es évek: • Claude- Étienne Minié: egyesített lőszer • Huzagolás elterjedése • Gyútűs puska ( 1842 ) • Szerves lőpor • Megnövelt lőtáv, nagyobb tűzgyorsaság • ismétlőfegyverek • Bajonett • specializálódás

  13. Gépfegyverek: Olyan autómata fegyverek, melyek az elsütésnél felszabaduló energiát alkalmazzák az új lőszer betöltéséhez • 1883. Maxim-géppuska • Specializálódás

  14. Pisztolyok: • XVI. sz.-tól • Kis hatótáv, pontatlan • 1840-es években Samuel Colt kidolgozza az első forgótáras pisztolyt • Huzagolás, egyesített lőszer • Colt, Revolver • Kisméretű, könnyen kezelhető lőfegyverek

More Related