1 / 12

Petőcz András: Könyörgés

Petőcz András: Könyörgés. 30/B. Hogyan elemezhetünk egy ilyen rövid művet?. Életrajzi háttér: 1959-ben született, a nyolcvanas évek egyik formabontó irodalmi vezére

mary
Download Presentation

Petőcz András: Könyörgés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Petőcz András: Könyörgés 30/B

  2. Hogyan elemezhetünk egy ilyen rövid művet? • Életrajzi háttér: 1959-ben született, a nyolcvanas évek egyik formabontó irodalmi vezére • Irodalomtörténeti háttér: a neo-avantgárd képviselője, formai kísérletezése az avantgárd ízlésre vall, nem pedig a posztmodernre, amelynek korában alkotott • Motivikus háttere: vallási jellegű témája rokonítja a középkori himnuszokkal és a vallási megtérők úgynevezett konvertita irodalmával (pl.: Paul Verlaine) • Eredetisége: több változatban is elkészült, van fehér-fekete és fekete-fehér változata is

  3. Formai jegyek • Műfaja: nem annyira képvers, mint inkább vizuális költemény (nem csak sajátosan elrendezett betűkből áll, hanem grafikus, nem nyelvi elemeket is tartalmaz, pl. a nyíl) • Műfaja: tartalma alapján leginkább a himnuszokkal rokon, bár nem szólít meg istenséges. Távoli rokona rövidsége miatt a haikunak és az epigrammának is. • Stílusa: az avantgárd, vagyis a második modernség jegyeit viseli: áthágja a hagyományos formákat, meg akarja döbbenteni a közönséget, a formanyelv megújítása fontosabb, mint a tartalom cizelláltsága

  4. Tartalmi jegyek • A meg nem nevezett erőhatás (nyíl) és a megszólalót jelképező betűsor (letérdelek) feltűnő aránytalanságban áll • Az ember apró porszem, eltörpül a hatalmas erő mellett (alatt) • Rímről, ritmusról nem beszélhetünk (bár az egyetlen szó jambikusnak látszik) – a közlés prózai, egyszerűségében őszinteséget, póztalanságot sugall • Az egyetlen szóhoz gazdag, sokrétű jelentésmező kapcsolható: alázat, belenyugvás, hit, bizalom, lemondás stb.

  5. Képi világ • A hatalmas, tagolatlan sötét felület a világ kietlenségeként, a kozmosz ürességeként értelmezhető • A letérdelőt jelző betűsor alul van, a hierarchia mélyén, és jobb oldalon, ami passzivitásként értelmezhető (az európai írások balról jobbra haladnak, ez a dinamika iránya) • A betűsor megtörése nemcsak a fogalmilag kijelentett letérdelést jelzi, hanem a fej maghajtását is • A beszélő körülhatárolt, az Erő (nyíl) a kép világán kívülről jön, túlmutat rajta, transzcendens

  6. Gino Severini: Kígyótánc, 1914

  7. Tommaso Marinetti: A Marne-i csata után, 1915

  8. Kathy Ernst: Almost there

  9. Gary Barwin

More Related