A MODERN NEVELÉSTUDOMÁNY GYÖKEREI

1. A MODERN NEVELÉSTUDOMÁNY GYÖKEREI

2. A 20. század elejére kibontakozó modern neveléstudomány két alapvető irányzata • NÉMET nyelvterületen kibontakozó, klasszikus filozófiai hagyományokhoz kötődő „szellemtudományos” irányzat 2. ANGOLSZÁSZ területeken megjelenő pragmatizmus, amely az empirikus kutatások megerősödését eredményezi

3. A 17-18. századi pedagógiai elmélkedések és gyakorlati neveléstanok után TEOLÓGIA NEVELÉSTUDOMÁNY FILOZÓFIA

4. 18. század végének filozófusai G.W.F.Hegel 1770-1831 J.F.Herbart 1776-1834 I. Kant 1724-1804 F.Schleiermacher 1768-1834

5. Immanuel Kant1724-1804 40 éves egyetemi pályafutás Oktatott: matematikát, fizikát, metafizikát, földrajzot, pedagógiát, antropológiát Forrásai: Rousseau és a német filantropisták „Az ember csak nevelés által válhat emberré, nem is más, mint amivé a nevelés teszi.” Az emberi élet célja: eljutni a moralitás fokára A nevelés célja: az embert egy erkölcsileg indifferens természeti lényből lényből erkölcsi lénnyé formálni Egyetemes érvényű erkölcsi törvényhez kell igazodnunk

6. Johann Friedrich Herbart1776-1841 A modern értelemben vett tudományos pedagógia atyja Egyetemi tanulmányok Jénában: jog, filozófia, természettudományok Magánnevelő 3 fiúgyermek mellett Egyetemi oktató Göttingenben, Königsbergben és újra Göttingenben

7. ETIKA PSZICHOLÓGIA

8. 19. századi nevelési ideál • Erkölcsös, fegyelmezett állampolgár, aki egyéni érdekeit, vágyait és érvényesülését képes alárendelni a nemzeti állam érdekeinek. • Az állam fő funkciója a nevelés, amely egyben megerősödést és egységet hoz. • A felnőtté válás nem pusztán spontán érési folyamat. • A felnőtté válás olyan művelődési folyamat, amelyben a felnőtt nevelőnek: AKTÍV, TERVSZERŰ, CÉLTUDATOS irányító szerepe van. • A célt az ifjúság elé állított ESZMÉNYEK és KÖVETELMÉNYEK segítségével érhetjük el. • Az oktatás a diákok FEGYELME nélkül elképzelhetetlen. • Figyelem, illedelmes magatartás, ‘önként’ tanulás.

9. A modern ipari kapitalizmusban megjelenő elidegenedés jellemzői • Az ember egy tömeg tagjának érzi magát, könnyen felcserélhető fogaskerék. • Saját munkája eredményétől idegenedik el, elvész a természetes érdeklődése munkája iránt. • A tudományos ismeretek felértékelődésével eltávolodik a vallástól, elveszti egzisztenciális kapaszkodóit. • A tudományban, gazdaságban, iparban lezajló átalakulást nem követi politikai átalakulás, az ember a politikai életben sem talál magára. (Az általános és demokratikus választójog még várat magára.) • A teljesség érzésének elvesztését első sorban a városlakók élik át. • IDEGENSÉG és IDEIGLENESSÉG érzése. Vágyakozás egy jobb világ, egy VALÓDI KÖZÖSSÉG, TELJESSÉG, HARMÓNIA iránt.

10. Reformmozgalmak • Életmód és testkultúra • Természet és környezetvédelem • Természetgyógyászat • Öltözködési reformok • Alkoholellenes reformkörök • Kertművelő telepek • Spiritiszta, okkultista csoportok • Reformpedagógiai irányzatok

11. Maria Montessori1870-1952 • 1896. orvosi diploma • 1907. Casa dei Bambini • 1913. Ferencesrendi Mária Misszionárius Nővérek • 1929. Nemzetközi Montessori Szövetség

12. Gyermeki aktivitás és szabadság • A szabadság természetes határa a közérdek • Megfelelően berendezett tevékenységi tér • Speciális képességfejlesztő eszközök