1 / 21

NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András. Pest Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. A növényvédelmi állattan fogalma, feladatai A kártevő fogalma, a kártevők csoportosítása A kártevők szájszerv típusai

marcie
Download Presentation

NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. NÖVÉNYVÉDELEMKelemen András Pest Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága

  2. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • A növényvédelmi állattan fogalma, feladatai • A kártevő fogalma, a kártevők csoportosítása • A kártevők szájszerv típusai • A kárképek csoportosítása (Bei-Bienko-féle kárkép besorolási rendszer) HEFOP 3.3.1.

  3. FOGALMAK • A károsító fogalma: • Potenciális gazdasági jelentőséggel bíró kórokozó, gyomnövény vagy kártevő • A zárlati károsító fogalma: • Potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el, és amely ellen hatósági határozat alapján védekezést folytatnak. • A kártevő és kárkép fogalma: • A kártevők olyan, szinte kizárólag fitofág állatok, amelyek a termesztett szántóföldi, kertészeti, erdészeti növényeket, raktározott terményeket elsősorban táplálkozásukkal /ritkábban ivadékgondozásukkal/ károsítanak, azokon jellegzetes elváltozásokat ún. kárképeket okoznak. HEFOP 3.3.1.

  4. CSOPORTOSÍTÁS • A kártevők csoportosítása • 1. A kártevő időbeni megjelenése alapján: • Rendszeres, vagy állandó kártevő • Alkalmi, vagy időszakos kártevő • 2. A kártevő területi megoszlása szerint: • Helyi, vagy körzeti kártevő • Tájegységnyi kártevő • Országos kártevő • Kozmopolita kártevő • 3. A táplálék specializáció foka alapján: • Monofág vagy egytápnövényű kártevő • Oligofág vagy kevéstápnövényű kártevő • Polifág vagy soktápnövényű kártevő • Pantofág vagy mindenevő HEFOP 3.3.1.

  5. CSOPORTOSÍTÁS • A kártevők csoportosítása folyt. • 4. A megtámadott növényi szerv szerint: • Vegetatív részek kártevői: • Rizofág vagy gyökérkártevő • Xilofág vagy fásrész kártevő • Filofág vagy zöldrész kártevő • Generatív részek kártevői: • Antofág vagy virág kártevő • Fruktofág vagy termés kártevő • 5. A kártétel kialakulása alapján: • Közvetlen kártételt okozók • Közvetett kártételt okozók HEFOP 3.3.1.

  6. CSOPORTOSÍTÁS • A kártevők csoportosítása folyt. • 6. Növény fenológiai stádiumai alapján: • 7. A tápnövény közösségek szerint (katenáriumok) • 8. A kártevő jelentősége szerint • 9. Kártevő rendszertani (taxonómiai) besorolása alapján • A kártételt befolyásoló tényezők: • növények toleranciája, eltérő érzékenység • éghajlati módosító hatások • a kártevők szájszerv típusa HEFOP 3.3.1.

  7. A KÁRTEVŐK SZÁJSZERVEI • A Bei-Bienko által kidolgozott kárkép csoportosítás alapjai: • 1. A kártevő a táplálkozás előtt előkészíti-e a növényi részt? • 2. A növény mely részét károsítja a kártevő? • 3. Milyen a kártevő szájszerv típusa? • A rovarok szájszerveinek felépítése: • Rágó szájszerv: (pl.: csótányok, tojócsöves- tojókampós egyenesszárnyúak, bogarak, lepke lárvák, bársonylegyek és lószúnyogok lárvái, hártyásszárnyúak..) HEFOP 3.3.1.

  8. A KÁRTEVŐK SZÁJSZERVEI Szúró-szívó szájszerv: (pl.: poloskák, kabócák, tripszek, egyenlőszárnyúak, gubacsszúnyogok..) Garathorog: (pl.: kétszárnyúak nyű típusú lárvája) HEFOP 3.3.1.

  9. A KÁRTEVŐK SZÁJSZERVEI • Nyaló szájszerv: (pl.: házi méh) Pödörnyelv: (pl.: lepkék) Nyaló-szívó szájszerv: (pl.: légy alkatúak imágói) Vérszívásra módosult nyaló-szívó szájszerv (Tabanidae) HEFOP 3.3.1.

  10. A KÁRTEVŐK SZÁJSZERVEI Stylus (szájszurony): (Tylenchidae fonálféreg család) Radula: (házas és házatlan csigák kitines reszelőnyelve) HEFOP 3.3.1.

  11. KÁRKÉPISMERET A Bei-Bienko szerinti kárkép felosztás HEFOP 3.3.1.

  12. I. ELŐKÉSZÍTÉS NÉLKÜL A. Leveleken megjelenő 1. Részleges rágás 1.a. Lyuggatás (rágó sz., radula) pl.: csigák, vetési bagolylepke 1.b. Hámozás (rágó sz.) pl.: vetésfehérítők, lucernaböde 1.c. Csipkézés (rágó sz.) pl.: csipkéző bogarak 1.d. Karéjozás (rágó sz.) pl.: kukoricabarkó, cserebogarak 1.e. Vázasítás (rágó sz.) pl.: repcedarázs, köszméte araszoló KÁRKÉPISMERET HEFOP 3.3.1.

  13. KÁRKÉPISMERET 2. Tarrágás (rágó sz., radula) pl.:burgonyabogár, gyapjaslepke 3. Aknázás (rágó sz.) pl.: lombosfa fehérmoly 4. Szívogatás(szúró-szívó sz.) pl.:poloskák, fekete répalevéltetű 5. Zsugorodás (szúró-szívó sz., garathorog) pl.: almapirosító levéltetű, fritlégy 6. Sodródás (szúró-szívó sz., garathorog, rágó sz.) pl.: sodrómolyok HEFOP 3.3.1.

  14. B. Száron, hajtáson, törzsön 1. Járatok (rágó sz.) pl.: repceszár ormányos, cincérek. 2. Vezérhajtás elhalás (garathorog) pl.: csíkoshátú búzalégy, fritlégy 3. Lágyszárú növény szártorzulása (szúró-szívó sz., garathorog) pl.: mezei poloskák, fritlégy C. Gyökéren, más földalatti részen 1. Gyökerek felszíni rágása (rágó sz.) pl.: pajorok, drótrérgek, amerikai kukorica bogár 2. Föld alatti részen üregek, járatok (rágó sz.) pl.: vincellér bogár, lucernacincér KÁRKÉPISMERET HEFOP 3.3.1.

  15. KÁRKÉPISMERET D. Generatív részeken, terméseken 1. Rügyek, bimbók odvasítása (rágó sz.) pl.: bimbólikasztó bogár, kendermag bogár 2. Kinyílt virágok károsítása (rágó sz.) pl.: virágbogarak, repcefénybogár 3. Húsos termésekben járatok (rágó sz.) pl.: almamoly, körtemoly 4. Becők, tokok károsítása (rágó sz., szúró-szívó sz.) pl.: napraforgómoly, máktokormányos HEFOP 3.3.1.

  16. KÁRKÉPISMERET 5. Gabonák fehérkalászúsága (szúró-szívó sz.) pl.:osztrák-, mór- és szipolypoloska 6. Szemterméseken okozott kártétel (rágó sz.) pl.: mezei gabonamoly, szipolycserebogár 7. Magvak belsejének odvasítása (rágó sz.) pl.: lucerna magdarázs, borsó-, babzsizsik 8. Magvak kívülről való károsítása (rágó sz., szúró-szívó sz.) pl.: akácmoly, borsómoly HEFOP 3.3.1.

  17. KÁRKÉPISMERET • II. ELŐKÉSZÍTVE FOGYASZTÁS ELŐTT • Fizikai előkészítés • 1. Nyári és téli hernyófészek • (rágó sz.) • pl.: amerikai fehér medvelepke, • pókhálós molyok, galagonya lepke, • aranyfarú lepke • 2. Levélszivarok készítése • (rágó sz.) pl.: eszelények • B. Élettani előkészítés • 1. Gubacsok (rágó sz.) • pl.: gubacsdarazsak,- szúnyogok. • 2. Daganatok, tumorok • (szúró-szívó sz.) • pl.: vértetű, fonálféreg HEFOP 3.3.1.

  18. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • A károsító, a zárlati károsító, a kártevő, a kártétel fogalma • A kártevők csoportosítása • A kártevők szájszervének típusai • A kárképek Bei-Bienko-féle csoportosítása HEFOP 3.3.1.

  19. ELŐADÁS ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a károsító, a zárlati károsító és a kártevő fogalmát! • Csoportosítsa a kártevőket! • Ismertesse a kártevők szájszerv típusait (példákkal)! • Ismertesse az előkészítés nélkül leveleken megjelenő kárképeket (példákkal)! • Ismertesse az élettani előkészítéses kárképeket (példákkal)! HEFOP 3.3.1.

  20. ELŐADÁS FELHASZNÁLT FORRÁSAI Szakirodalom: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. (1998): A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Glits M., Horváth J., Kuroli G., Petróczi I. (1997): Növényvédelem. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Egyéb források: http://www.inra.fr/internet/Produits/HYPPZ/glossary.htm További ismeretszerzést szolgáló források: http://ceris.purdue.edu/napis/pests/ HEFOP 3.3.1.

  21. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!KÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME • Rovarökológiai alapismeretek • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: autökológia, abiotikus és biotikus környezeti tényezők, gradáció, szünokológia Az előadás anyagát készítette: Dr. Marczali Zsolt egyetemi adjunktus HEFOP 3.3.1.

More Related