Az Európai Unió agrárfejlesztési politikája (CAP CARPE)

1. Az Európai Unió agrárfejlesztési politikája (CAPCARPE)

2. Kialakulása • II. vh. után élelmiszerhiány, de a keresletet a családi gazdaságok nem tudták kielégíteni • 1957. Római Szerződés (39. cikkely): lefektetik a Közös agrárpolitika alapelveit • Mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése • Termelésből élők számára megfelelő életszínvonal biztosítása • Termékek piacainak stabilizálása • Élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása • Elfogadható árú termékek biztosítása a fogyasztók számára

3. 1958-ban elfogadják a működtetés alapelveit • Egységes piac A tagországok egységes piacot alkotnak és a belső szabad kereskedelmet semmilyen eszközzel nem akadályozzák • Közösségi preferencia a közösségi termékek elhelyezése elsőbbséget élvez egy harmadik ország termékével szemben • Pénzügyi szolidaritás  a közös politika költségeit megosztják egymás között. Közös pénzügyi alap létrehozása

4. 1962 létrehozzák a közös pénzügyi alapot Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF) Ágazati struktúrpolitika kialakítása Intervenciós politika

5. Eszközök (közös piaci rendtartások) • Külső védelem: küszöbár megállapítása világpiaci ár felett  „lefölözés” • Közvetlen kifizetések: kezdetekben a termelés fokozása céljából, később a piacok telítődése után csak bizonyos kultúrákra, adott termésszintig, majd bizonyos területekre és összmennyiségig (kvótáig) • Intervenciós felvásárlás: piaci zavarok kezelésére • Exporttámogatás: külső piacokon, akár az előállítás költsége alatti dömpingáron is értékesíthetnek a termelők

6. „A „köz” gazdasága szempontjából abszurd kör ezzel bezárul. Adóból származó közpénzekből termékfelesleget állíttatunk elő a gazdákkal, majd azt felvásároljuk tőlük, és végül ugyancsak közpénzekből a kereskedőknek nyújtott exporttámogatásokkal igyekszünk megszabadítani saját belső piacainkat ezektől a feleslegektől” (Ángyán József Az agrár- és vidékfejlesztés európai trendje és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (folyamat- és helyzetelemzés: 2007. szeptember))

7. Külső konfliktus: GATT/WTO • Belső támadások: a ráfordítás (költségvetés >50%-a) és az eredmények nem voltak arányosak • Vidék (kedvezőtlen demográfiai helyzet, elvándorlás) és a környezet problémái (iparszerű mg. következményei) nem oldódtak meg, inkább fokozódtak. • Támogatások elosztásának aránytalanságai

8. Első átfogó reform: McSharry 1992 Célja az ár és jövedelempolitika szétválasztása; csökkenő agrártámogatások, növekvő jövedelemkompenzáció Főbb intézkedései -gabonaárak -30% - fehérje- és olajnövények garantált árának eltörlése -marhahús intervenciós árának 10%-kal való csökkentése - jövedelemtámogatások növelése -kistermelők preferálása -termelés extenzifikálása (erdősítés, extenzív állattartás, területpihentetés)

9. 1990-es évek második felében a globális helyzet változása (EU versenyképességének csökkenése, USA-é növekedése, WTO konfliktusok, közelgő keleti bővítés) és a továbbra is fennálló belső konfliktusok újabb reformokat hívtak életre

10. AGENDA 2000 • versenyképesség növelése • EU nemzetközi kereskedelmi pozícióinak megerősítése • fogyasztók védelme • Az agrártársadalom megfelelő életszínvonalának biztosítása • környezetvédelmi szempontok integrálása a Közös Agrárpolitikába • Egy új vidékfejlesztési koncepció mint a CAP második pillére: fenntartható vidékfejlesztési koncepció kidolgozása. • A pénzelosztás decentralizációja

11. Allan Buckwell javaslata, CAPCARPE (Common Agricultural and Rural Policy for Europe) Azon a felismerésen alapul, hogy a mezőgazdaság szerepe nem merül ki az élelmiszerek előállításában. A minőségi termékek előállításán túl környezeti, társadalmi, foglalkoztatási feladatokat is magára kell vállalnia. Többfunkciós mezőgazdaság

13. A Közös Agrár- és Vidékfejlesztési Politika négy fontos elemre épül: • Az átmenettel kapcsolatos alkalmazkodás segítése, • A piac stabilitása, • A környezethez és kultúrtájhoz kötődő támogatások, • A vidékfejlesztési ösztönzők.

14. A CAP és a CARPE elemeiBuckwell Report, 1998 Forrás: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program

15. Megvalósulás • 2005 1698/2005/EK EU tanácsi vidékfejlesztési rendelet  egységes, önálló vidékfejlesztési agráralap EFARD (EMVA= Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) létrehozása, források 25%-ának (70 mrd euro) hozzárendelése a 2007-2013-as tervidőszakban (2000-2006-os tervidőszakban 4,3-4,37 %)

16. Közös Agrár és Vidékfejlesztési Politika (CARPE) 2007-2013 LEADER tengely (4. tengely) Agrártermelők és az erdészet versenyképessége (1. tengely) Környezetvédelem és a termőföld (2. tengely) Tevékenységek diverzifikálása és életminőség vidéken (3. tengely) Közös finanszírozási, programozási, monitoring és ellenőrzési jogszabályok Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

17. 1. versenyképességi tengely • Források min. 10% • közösség versenyképességének, társadalmi hatékonyság növelése • 2. kedvezőtlen adottságú területek és agrár-környezetgazdálkodási rendszerek támogatása • Források 25%-a • 3. Tevékenységek diverzifikálása, vidéki élet minőségének javítása • Források 10%-a • Alapvető szolgáltatások megteremtése, mikrovállalkozások segítése stb… • 4. helyi kezdeményezések (LEADER) • Források 5%-a • EU keretfeltételei alapján helyi, közösségi fejlesztések (10+25+10+5= 50% nemzeti mozgástér túl nagy)

18. Felhasznált irodalom • Ángyán József Az agrár- és vidékfejlesztés európai trendje és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (folyamat- és helyzetelemzés: 2007. szeptember) • Ángyán József Válaszúton a mezőgazdaság In. Gadó György Pál (szerk.):A természet romlása, a romlás természete Bp. , Föld Napja Alapítvány, 2000. p. 37-54 • Pásztor Judit A magyar mezőgazdaság integrációja az Európai Unióba Széchenyi István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet, 2004 • Bernek-Kondorosi-Nemerkényi-Szabó Az Európai Unió Cartographia, Budapest, 2004. Gutpintér Júlia Földrajz Bsc II.