1 / 21

Probléma vagy lehetőség?

Probléma vagy lehetőség?. értékelő-tervező tanácskozás Tarcal, 2011. augusztus 30. Miért vagyunk itt?. Kiindulási pont: A tarcali iskolát csoportosan hagyják el a szülők Az iskola csaknem elvesztette társadalmi támogatottságát Mi történt? Az iskola mondott csődöt?

maeko
Download Presentation

Probléma vagy lehetőség?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Probléma vagy lehetőség? értékelő-tervező tanácskozás Tarcal, 2011. augusztus 30

  2. Miért vagyunk itt? Kiindulási pont: • A tarcali iskolát csoportosan hagyják el a szülők • Az iskola csaknem elvesztette társadalmi támogatottságát Mi történt? • Az iskola mondott csődöt? • A nevelés/oktatás megítélése inkább a helyi társdalom állapotát tükrözi? Hogyan tovább? • Hagyjuk elsüllyedni a helyi nevelést/oktatást? • Várjuk a csodát, illetve az államot, hogy mindent megold? • Keressünk megoldásokat és erősítsük az iskolát, illetve a nevelést?

  3. Párbeszéd • A problémák közös feltárása • Az erősségeink megismerése • A jövőkép és a célok meghatározása • Megoldási javaslatok megfogalmazása • A konkrét lépések, intézkedések meghatározása

  4. A problématerületek: • Kommunikációs hiányosságok és gátak • Az iskola, illetve a települési közösségének problémái • Az oktatási szolgáltatások minőségével kapcsolatos problémák • A fegyelemmel, a gyermekek és szülők biztonságérzetével kapcsolatos problémák

  5. Kommunikációs problémákA szülök egymás közötti viszonyában jelentkező gondok: • „Sodródnunk kell az előttünk döntőkkel” (a gyermeküket máshová írató szülők egy része csak alkalmazkodik, elszenvedi a folyamatot) • az átíratási hullám mögött olyan „véleményformálók” állnak, akik nem vállalják a nyilvánosságot, ugyanakkor, akiktől indirekt módon tartanak a többiek • vitatható valóságtartalmú információk, olykor rémhírek és rágalmak keringenek a szülők között; • Nincs kapcsolat a cigánygyerekek szüleivel • Nincs szülői összefogás:

  6. Kommunikációs problémákAz iskola és a szülők viszonyában jelentkező gondok:: • Nincsenek nyíltan megfogalmazva a problémák • Akadozik a kommunikáció • A szülők gyakran érdektelenek a neveléssel kapcsolatban • szülők időnként kikerülik a pedagógusokat a problémák megfogalmazásakor • Nincs működő honlap • Vitatható valóságtartalmú információk, olykor rágalmak keringenek; • A „véleményformálók” elérhetetlenek; • A szülők, akik visszahoznák a gyerekeiket, nem látnak garanciát arra, hogy nem éri őket retorzió • A tanárok nem adják meg a tiszteletet a szülőknek • A szülők nem tudnak a lehetőségekről és eredményekről • Nincs kommunikáció a roma gyerekek szüleivel

  7. Kommunikációs problémák Az iskola belső kommunikációja: • nem egységes a tantestület; • Nincs bizalom a tanárok között • Keverednek az ügyek, érdekek A szülők és az önkormányzat, illetve az intézmény és a fenntartó közötti kommunikáció •  Nincs kialakult rendszere az Önkormányzattal történő kapcsolattartásnak

  8. Az iskola közösségének problémái • Nincs szülői összefogás • Nincs nyíltan megfogalmazva a probléma • Nincs fogadókészség a szülői megkeresésekre • 30-50% a roma gyerekek aránya • Nőni fog a roma gyerekek aránya, ha egyre több gyereket visznek másik iskolába • A jó képességűek elvitele • Féltik a szülők a gyerekeket a rossz roma viselkedésmintáktól • Nincs közösségi élet az iskolában • Gyengék gyermekek közötti kapcsolatok

  9. A település közösségének problémái • „Csak a hülyék maradnak” gondolkodás • Nincs szülői összefogás • Nincs nyíltan megfogalmazva a probléma • A közösség kihátrált az iskola és a helyi nevelés fontossága mögül • Társadalmi megítélése romlik az iskolának és ez visszahat a szülői döntésekre • A jó képességűek elvitele • a közösségi élet nem a gyermekek más településeken történő beiskolázása ellenében hat

  10. A nevelési/oktatási szolgáltatásokkal kapcsolatosan jelzett problémák • Pedagógusok miatt vittek el gyerekeket • A szülők nem tudnak a lehetőségekről • A szülőket nem vonják be a tervezésbe • A szülők nem ismerik az iskolában elindult változások indokait és eredményeit • A tanárok közül sem mindenki áll a változások mögött, pl. a régi metódusokat próbálja az új helyzetekre húzni. • Kevés idő telt el a változások elindítása óta • Alsóban gyenge a tanórán kívüli foglalkozások kínálata • Nincs német nyelvoktatás (alsóban) • Fél évet kell várni egy szakértői vizsgálat eredményére

  11. A fegyelemmel, az iskola biztonságával kapcsolatban jelzett problémák • Ki fegyelmezze a gyerekeket? • „Nincs fegyelem” vs. „minden rendben van” • Az udvari ügyelet nem garantálja a biztonságot a szülők szerint • Előfordult, hogy kislányokat zaklattak • A nemi szerepekre történő felkészítés minimális, helytelen minták érvényesülnek • Nincsenek iskolai közösség, az osztály közösségek gyengék • A cigányokat azért nem lehet kezelni, mert nincs fegyelem • A rongálásoknak sincs következménye • a tanórákon nem jelentkezik, de az iskola kapuin kívül érezhető az agresszió növekedése • Az iskola egyedül marad a problémák kezelésével

  12. Az erősségek megismerése Szülők: • Van egy aktív mag, akikre lehet építeni • A roma szülők körében is vannak aktivizálhatók • Az óvoda elindította a roma szülők bevonását a szülői szervezetbe • Inkább a problémás gyermekek és szüleik elérésben, bevonásában, mint szankciókban gondolkodnak, stb. Iskola • A tanárok nyitottak a párbeszédre • Megújult szemlélet és módszertani tudás • Érdekeltek a problémák megoldásában • A gyermekek érdekét nézik (pl. nem lesz retorzió) • Történtek lépések (cselekvési terv), • vannak eredmények (pl. a túlkorosság problémájának megoldása) • Van fejlődési potenciálja, stb.

  13. Megoldási javaslatok a kommunikáció terén • Nem érheti retorzió azokat akik visszatérnek • Ennek ellenőrzésére is lehetőséget ad a szülőknek az esélyegyenlőségi tanácsban történő részvétel • Az iskola és a szülők kapcsolatát toleranciára, elfogadásra, tiszteletre, megértésre kell építeni • A „hagyományos” eszközök korlátozottan működnek, ezeket újra kell építeni, illetve új kapcsolódási pontokat kell kialakítani pl. tájékoztatás a szülői értekezletek tartalmáról (személyesen kimenni); Esélyegyenlőségi Tanács, stb. • Szülők bevonása érdeklődési körük szerint • Egyénileg kell a szülőket megszólítani, konkrét feladattal • A cigány szülők esetében is bevonásra van szükség. • Be kell mutatni az új pedagógiai módszereket és törekvéseket a szülőknek • az iskola honlapjának tervezésébe és működtetésébe be kell vonni a szülőket • Tájékoztatás a szülői értekezletek tartalmáról (személyesen kimenni) • Minőségirányítási program • Cselekvési terv

  14. Az iskolai közösség fejlesztését célzó javaslatok • Szabadidő szervezés (szülők kapjanak konkrét feladatot) • Hagyományteremtés (szülők kapjanak konkrét feladatot, minta „generációk párbeszéde” • DÖK és diákok részvétele • A gyerekeket is partnernek kell tekinteni • Osztályfőnökök hangsúlyos szerepe a közösségépítésben • a negatív és a pozitív tetteknek is legyen következménye • Vannak a romák között is aktivizálhatók, az önszerveződésük is erősíthető • Házirend betartatása • Szülők szerepének tudatosítása • szankciók a szülőértekezlettől távol maradó szülőkkel szemben • szülői vállalások összegyűjtése

  15. A nevelési/oktatási szolgáltatásokkal kapcsolatos javaslatok • Egyetlen gyermeket se vigyenek el tanár vagy tanárok miatt • „Iskolára hangoló” program • minden tantárgyból korrepetálás biztosítása, akiknek szüksége van rá • Túlkorosság kezelése • Élménypedagógia • Kooperatív tanítás • Korszerű technika alkalmazása • Új pedagógiai módszerek alkalmazása • Pedagógusok továbbképzése folyamatosan • Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek összhangja • nyílt napok • Iskolára hangoló programot előrehozni- „középsősök”

  16. A fegyelemmel kapcsolatos problémák kezelésére megfogalmazott javaslatok • Drámapedagógia • Pszichológus a gyerekeknek • Pedagógusok munkafegyelmének javítása, ha szükséges • Osztályfőnökök hangsúlyos szerepével közösségformálás • Ügyelet megkétszerezése • Szülők kártérítési kötelezettségének szigorúan vétele • A szülőire nem járók esetében családlátogatás • Házirend kifüggesztése, számonkérése • Folyosók „bekamerázása” • Családlátogatás és bevonás

  17. A jövőkép és a célok meghatározása A gyermekek elvitelének megakadályozása kevés jövőképnek és célnak, mert: • az iskola az oktatás eredményessége terén jobban teljesít, mint a térségi átlag; • egyelőre nem kétséges a fennmaradása • a fejlesztési lehetőségek elérése és kihasználása terén előnyben van • A helyi társadalom rossz állapotban van és egy aktív innovatív szemléletű intézményre lenne szüksége Tehát mást kell kitalálni és beépíteni a dokumentumokba, a pályázatokba és a gyakorlatba.

  18. A konkrét lépések, intézkedések meghatározása A szülők által jelzett, az alábbiakban felsorolt problémákat, javaslatokat az intézkedések szempontjából 6 kategóriába soroltuk. • 1. csoport - az intézmény cselekvési tervében most is szerepelnek, illetve amelyekkel a cselekvési terv bővíthető. • 2. csoport az intézmény pedagógiai és minőségirányítási programjaiban jelenhetnek meg. • 3. csoportba a házirend, illetve ha szükséges egy ehhez kapcsolódó etikai kódex tartalmazhat. • 4. csoport a település minőségirányítási programját és közoktatás feladat-ellátási tervét érinti. • 5 csoport az EU pályázati lehetőségek kihasználásával áll összefüggésben. • 6. csoport közösségfejlesztő programok megvalósítását érinti. E csoportok viszont gyakran átfedik egymást

  19. A fegyelem érdekében tett intézkedések helye: • Drámapedagógia 1; 2; 4; 5; 6 • Pszichológus a gyerekeknek 2; 4; 5; • Pedagógusok munkafegyelmének javítása 1; 2; 3; 4; • Osztályfőnökök hangsúlyos szerepével közösségformálás 1; 2; 4 • Ügyelet megkétszerezése 1; 3; • Szülők kártérítési kötelezettségének szigorúan vétele 1; 3; 4 • A szülőire nem járók esetében családlátogatás 1;2; 3; 4; 5 • Házirend kifüggesztése, számonkérése 1; 2; 3; 4 • Folyosók „bekamerázása” 1; 2; 3; 4. • Családlátogatás és bevonás 1; 2; 3; 4; 5; 6

  20. Csak érintőlegesen foglalkoztunk • az állam szerepével • az országos, a térségi és a település oktatáspolitikával, oktatásszervezéssel, • a térség és a település szociális, gazdasági és társadalmi hátrányaival összefüggő gondokkal, • a tantestületen belül, • valamint a helyi intézmények egymás közötti kapcsolatában érezhető hiányosságokkal • A civil szervezetek felelősségével

  21. Köszönjük a figyelmet! „Ha az ember nem a megoldásnak a része, akkor a problémának.” (Eldridge Cleaver) „Nem lehet megoldani problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel csináltuk őket.” (Albert Einstein)

More Related