1 / 22

ELEKTROSZTATIKA 2. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT

ELEKTROSZTATIKA 2. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT. 1. POTENCIÁL FOGALMA. MUNKA A POTENCIÁL FOGALMÁNAK MEGÉRTÉSÉHEZ ELŐSZÖR ISMÉTELJÜK ÁT MIT IS ÉERTÜNK A FIZIKÁBAN MUNKA ALATT MUNKA: AZ ERŐ ÉS AZ ERŐ IRÁNYÁBAN TÖRTÉNŐ ELMOZDULÁS SZORZATA TEHÁT

Download Presentation

ELEKTROSZTATIKA 2. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. ELEKTROSZTATIKA 2.KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT

  2. 1. POTENCIÁL FOGALMA MUNKA A POTENCIÁL FOGALMÁNAK MEGÉRTÉSÉHEZ ELŐSZÖR ISMÉTELJÜK ÁT MIT IS ÉERTÜNK A FIZIKÁBAN MUNKA ALATT MUNKA: AZ ERŐ ÉS AZ ERŐ IRÁNYÁBAN TÖRTÉNŐ ELMOZDULÁS SZORZATA TEHÁT HA VAN ERŐHATÁS ÉS AZ ERŐ IRÁNYÁBAN TÖRTÉNŐ ELMOZDULÁS, AKKOR VAN MUNKAVÉGZÉS IS ELEKTROSZTATIKA – 2.

  3. 1. POTENCIÁL FOGALMA MOST NÉZZÜK MEG EGY PONTTÖLTÉS ELEKTROMOS TERÉT! HELYEZZÜNK EGY MÁSIK TÖLTÉST A PONTTÖLTÉS ELEKTROMOS TERÉBE! AZ EGYSZERŰSÉG KEDVÉÉRT LEGYEN AZ ODAHELYEZETT TÖLTÉSNEK A NAGYSÁGA 1 C. EKKOR AZ 1 C TÖLTÉSRE ERŐ HAT, ÉS MIVEL A TÖLTÉS NINCS ODARÖG- ZÍTVE, AZ ERŐHATÁS IRÁNYÁBAN ELMOZDUL! ÖSSZEGEZVE: VAN ERŐ ÉS VAN AZ ERŐ IRÁNYÁBAN ELMOZDULÁS, IGY VAN MUNKAVÉGZÉS AZ ELEKTROMOS TÉRNEK TEHÁT VAN MUNKAVÉGZŐ KÉPESSÉGE! ELEKTROSZTATIKA – 2.

  4. 1. POTENCIÁL FOGALMA • A POTENCIÁL TEHÁT • AZ ELEKTROMOS TERET MUNKAVÉGZÉS SZEMPONTJÁBÓL JELLEMZŐ FIZIKAI MENNYISÉG • AZ ELEKTROMOS TÉR EGY PONTJÁRA JELLEMZŐ ADAT • A POTENCIÁL MEGMUTATJA, HOGY MEKKORA MUNKÁT VÉGEZ AZ ELEKTROMOS TÉR AZ 1 C NAGYSÁGÚ TÖLTÉSEN, AMÍG AZT AZ ADOTT PONTBÓL A NULLA POTENCIÁLÚ PONTBA VISZI • JELE : UA, U=V (volt) • KÉPLETE : UA=WA/Q • 1 V A POTENCIÁL ABBAN A PONTBAN, AHONNAN AZ 1 C NAGYSÁGÚ TÖLTÉST AZ ELEKTROMOS TÉR 1 J MUNKA ÁRÁN VISZI A NULLA POTENCIÁLÚ PONTBA ELEKTROSZTATIKA – 2.

  5. 1. POTENCIÁL FOGALMA A PONTTÖLTÉS ELEKTROMOS TERÉNEK EGY ADOTT PONTJÁBAN A POTENCIÁL ÉRTÉKA AZ ALÁBBI KÉPLETTEL SZÁMOLHATÓ: A KÉPLETBŐL LÁTSZIK, HOGYA A POTENCIÁL AZ ELEKTROMOS TERET LÉTREHOZÓ Q TÖLTÉSTŐL ÉS A TÖLŐTÉSTŐL VALÓ r TÁVOLSÁGTÓL FÜGG, EZÉRT A TÖLTÉSTŐL r TÁVOLSÁGRA LÉVŐ MINDEN PONTBAN UGYANAKKORA A POTENCIÁL ÉRTÉKE ELEKTROSZTATIKA – 2.

  6. 2. EKVIPOTENCIÁLIS FELÜLETEK HA AZ ELEKTROMOS TÉRBEN ÖSSZEKÖTJÜK AZOKAT A PONTOKAT, AMELYEKBEN AZONOS A POTENCIÁL, AKKOR EGY TÉRKÉP „SZINTVONAL”-AIHOZ HASONLÓ VONALAKAT, ILLETVE FELÜLETEKET KAPUNK. EZEKET HÍVJUK EKVIPOTENCIÁLIS FELÜLETEKNEK AZ EKVIPOTENCIÁLIS FELÜLETEKEN MOZGATVA A TÖLTÉST NINCS MUNKAVÉGZÉS AZ EKVIPOTENCIÁLIS FELÜLETEK MINDIG MERŐLEGESEK AZ ELEKTROMOS ERŐVONALAKRA ELEKTROSZTATIKA – 2.

  7. 2. EKVIPOTENCIÁLIS FELÜLETEK AZ EKVIPOTENCIÁLIS FELÜLETEK PONTTÖLTÉS ELEKTROMOS TERE ESETÉN OLYAN GÖMBFELÜLETEK, MELYEK KÖZÉPPONTJÁBAN A TÖLTÉS VAN (a) KONDENZÁTOR ESETÉN AZ EKVIPOTENCIÁLIS FELÜLETEK A LEMEZEKKEL PÁRHU- ZAMOS SÍKFELÜLETEK (b) TOVÁBBI PÉLDÁK EKVIPOTENCIÁLIS FELÜLETEKRE: ELEKTROSZTATIKA – 2.

  8. 3. A FESZÜLTSÉG FOGALMA • A feszültség potenciálkülönbség, • Pl. Az az elektromos tér a pontjában lévő potenciálnak és a b pontjában lévő potenciálnak a különbsége : • U AB = UA - UB • Az elektromos teret munkavégzés szempontjából jellemző mennyiség. • Az elektromos tér két pontjára jellemző adat. • Megmutatja, hogy mekkora munkát végez az elektro-mos tér, miközben az 1 c nagyságú töltést az elektromos tér egyik (a) pontjából a másik (b) pontjába viszi. • Képlete : U AB = UA - UB vagy : U AB = WAB/Q, vagy : U AB = E ∙ d. Összefüggés a képletek között: ELEKTROSZTATIKA – 2.

  9. 3. FESZÜLTSÉG A MINDENNAPOKBAN A valóságban előforduló feszültségek nagyon tág intervallumba esnek. Néhány példa: EKG készülék által a szívünk körül biztosított feszültség: 0,001 V. Ceruzaelem által biztosított feszültség: 1,5 V. Az emberre már veszélyes feszültséghatár: 65 V. Hálózati feszültség a konnektorokban: 230 V. Vasúti felsővezeték: 25 000 V. Villám: 100 000 000 V. ELEKTROSZTATIKA – 2.

  10. 4. AZ ELEKTROMOS TÉR KONZERVATÍV ERŐTÉR Konzervatív erőtérnek nevezünk egy (erő)teret akkor, ha zárt görbe mentén végigmozgatva egy próbetestet az adott (erő)térben, a próbatesten végzett munka nulla. Konzervatív (erő)térben mozgatva a próbetestet, a végzett munka csak a kezdeti és a végponttól függ, nem függ attól, hogy milyen úton történik a mozgatás. Két konzervatív erőtér van: A gravitációs (erő)tér és az elektrosztatikus (erő)tér. A gravitációs térben a próbatest egy 1 kg tömeg. Az elektrosztatikus térben a próbatest egy 1 c töltés. ELEKTROSZTATIKA – 2.

  11. 4. AZ ELEKTROMOS TÉR KONZERVATÍV ERŐTÉR Azt, hogy az elektrosztatikus tér konzervatív, a következőkett jelenti : 1) Az elektrosztatikus térben zárt görbe mentén mozgatva 1 C nagyságú töltést az elektromos tér által végzett munka nulla. 2) Két, adott pont között mozgatva a töltést az elektomos tér által végzett munka csak a két ponttól függ, nem függ a befutott úttól. ELEKTROSZTATIKA – 2.

  12. 4. AZ ELEKTROMOS TÉR KONZERVATÍV ERŐTÉR Homogén elektromos térben ez könnyedén belátható : mozgassuk körbe egy alkalmasan választott, téglalap alakú, zárt görbe mentén az 1C töltést, majd számoljuk ki az elektromos tér által végzett munkát! AB szakaszon mozgatva a töltést: WAB=UAB∙Q=E∙d∙Q BC szakaszon mozgatva: WBC=0 , hiszen ekvipotenciális felületről van szó CD szakaszon mozgatva : WCD=UCD∙Q=-E∙d∙Q , hiszen UCD=-UAB∙ DA szakaszon mozgatva a töltést: WDA=0 , hiszen ekvipotenciális felületről van szó összességében: WÖSSZES= WAB+ WBC+WCD+WDA =E∙d∙Q+0- E∙d∙Q+0 = 0 ELEKTROSZTATIKA – 2.

  13. 4. AZ ELEKTROMOS TÉR KONZERVATÍV ERŐTÉR Az, hogy a végzett munka független az úttól, jól látszik abból, hogy : WABC = E∙d∙Q WADC = E∙d∙Q Azaz : WABC = WADC = WAC INHOMOGÉN TÉR ESETÉN UGYANÍGY IGAZAK AZ ÖSSZEFÜGGÉSEK Zárt görbe mentén mozgatva a töltést a végzett munka 0. Két pont között mozgatva a töltést a végzett munka független az úttól. ELEKTROSZTATIKA – 2.

  14. 5. FELADATOK 1. Az elektromos tér A pontjában a potenciál értéke 300 V, B pontjában a potenciál értéke 200 V. a) Mekkora munkát végez az elektromos tér az 5·10-4C töltésen, miközben az erővonalakkal párhuzamosan 10 cm úton mozgatja? b) Mekkora az elektromos tér térerőssége? MEGOLDÁS: a)UA=300V UB=200V Q=5·10-4C s=d=10 cm=0,1 m W=UAB·Q=100 V·5·10-4 C=0,05 J b) E=U/d=100 V/0,1 m=1000 N/C ELEKTROSZTATIKA – 2.

  15. 5. FELADATOK 2) Egy homogén elektromos térben, az erővonalakkal párhuzamos, 5 cm hosszúságú szakasz két végpontja között 20 V a potenciálkülönbség. a) Mekkora a homogén elektromos tér térerőssége? b) Mekkora munkát végez az elektromos tér a 4·10-6 C nagyságú töltésen, miközben a térerősség vektorral párhuzamosan 10 cm-es úton elmozdítja? MEGOLDÁS: d=5cm=0.05m U=20V Q=4∙10-5C d’=10cm=0,1m a) E=U/d=20V/0,05m=400N/C b) W=E∙Q∙d’=400N/C∙4∙10-5C∙0,1m=0,0016J ELEKTROSZTATIKA – 2.

  16. 5. FELADATOK 3) Egy homogén elektromos tér 15 J munkát végez, miközben a térerősség vektorral párhuzamosan elmozdítja az 3g tömegű, 10-4 C nagyságú töltést. a) Mekkora utat tesz meg a töltés, ha az elektromos tér térerőssége 5·106 N/C. b) Mekkora sebességre gyorsul fel a töltés a mozgatás során? MEGOLDÁS: W=15J Q=10-4C E=5∙105N/C m=3g=0,003kg a) W=E∙Q∙d → d=W/(E∙Q)=15J/(5∙105N/C∙10-4C) =0,03m b) Az elektromos tér munkája a töltés mozgási energiáját növeli W=Em. 15J=(0,003kg∙v2)/2 →egyenletrendezéssel: v=100 m/s ELEKTROSZTATIKA – 2.

  17. 5. FELADATOK 4) Egy homogén elektromos tér egy 10 g tömegű, 10-4C töltést mozgat az erővonalakkal párhuzamos, 15 cm úton. a) Mekkora az elektromos térerősség, ha a töltés végsebessége 30 m/s? b) Mekkora a feszültség a mozgatás kezdő és végpontja között? MEGOLDÁS: m=10g=0,01kg Q=10-4 C s=d=15cm=0,15m v=30m/s a) Az elektromos tér munkája a töltés mozgási energiáját növeli : W=Em. Behelyettesítve a tanult képleteket: E∙Q∙d=m∙v2/2. Behelyettesítve az adatokat: E∙104C∙0,15m=0,01kg∙(30m/s)2/2. Egyenletrendezéssel: E=30000N/C. b) U=E∙d=30000N/C∙0,15m=4500V ELEKTROSZTATIKA – 2.

  18. 6. KONDENZÁTOROK • Homogén elektromos teret a legegyszerűbben KONDENZÁTORral tudunk létrehozni. • KONDENZÁTOR • A legegyszerűbb esetben két pár- • huzamos, vezető anyagból készült, • lemezből áll, ahol az egyik lemezt • leföldeljük, a másik lemezre pedig • töltéseket viszünk. Ilyankor a földe • lésen keresztül a földelt lemezen el- • lentétes előjelű töltések halmozódnak • fel. Ezt az elrendezést síkkondenzá- • tornak hívjuk. (ábra) • Lényege, hogy méretükhöz képest • nagy töltésmennyiséget tudnak befogadni, és így a lemezek között viszonylag nagy térerősségű elektromos tér jön létre. ELEKTROSZTATIKA – 2.

  19. 6. KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK FAJTÁI Természetesen az ipari célokra előállí- tott kondenzátorok más felépítésűek. Néhány példa: A régi analóg (tekerős) rádiókban FORGÓKONDENZÁTORthaszsználtak. A forgatással a kondenzátorlemezek Területét lehet változtatni, amivel Szabályozni tudjuk a rádióvétel frek- venciáját. A FÓLIAKONDENZÁTOR belsejében Rétegesen elhelyezett, majd felcsavart Fólia és szigetelőpapír van. ELEKTROSZTATIKA – 2.

  20. 6. KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOROK JELLEMZŐ MENNYISÉGE: KAPACITÁS Ha a kondenzátor lemezeire töltést viszünk fel, akkor a kondenzátorlemezek között elektromos tér jön létre. Az elektromos tér kéz pontja között, így a kondenzátorlemezek között is, feszültség mérhető. Ha kétszer akkora töltést viszünk fel a kondenzátorra, akkor a kondenzátor lemezei között kétszer akkora feszültség mérhető. Tehát a kondenzátorlemezekre vitt Q töltés és a kondenzátorlemezek közötti U feszültség egyenesen arányosak, hányadosuk állandó. Ez az állandó a kondenzátor kapacitása. ELEKTROSZTATIKA – 2.

  21. 6. KONDENZÁTOROK KONDENZÁTOR KAPACITÁSÁNAK FÜGGÉSE A KONDENZÁTOR GEOMETRIAI ADATAITÓL A kondenzátor kapacitása a lemezfelület nagyságával egyenesen, a lemezek távolságával fordítottan arányos: ahol 0: vákuum dielektromos állandója (permittivitása), értéke 8,8∙10-12 C2/N∙m2 ELEKTROSZTATIKA – 2.

  22. 7. ELEKTROMOS TÉR ENERGIÁJA ENERGIA – MUNKAVÉGZŐKÉPESSÉG Az elektromos térnek van munkavégző képessége, tehát van energiája. Az energia megmaradás törvénye szerint az energia nem keletkezhet a semmiből, csak az egyik energiafajta átalakul egy másik energiává, vagy munkává. → Honnan van ez elektromos tér energiája? A homogén elektromos tér a kondenzátor lemezek feltöltése révén jön létre. Így a lemezek feltöltése közben végzett munka alakul át elektromos energiává. A C kapacitású U feszültségű kondenzátor feltöltésekor végzett munka (s egyben az elektromos tér energiája: ELEKTROSZTATIKA – 2.

More Related