1 / 27

Dr. Gellérné dr. Lukács Éva lukacseva@freemail.hu

Dr. Gellérné dr. Lukács Éva lukacseva@freemail.hu. IV. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád, 2007. 10. 16. A munkabér és közterhei – társadalombiztosítási és szociális kihívások. Témák. Munkabér „rétegei” Munkabér fogalma. Magyar helyzet (adó, járulék, társadalombiztosítási bevétel-kiadás)

mabli
Download Presentation

Dr. Gellérné dr. Lukács Éva lukacseva@freemail.hu

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Dr. Gellérné dr. Lukács Évalukacseva@freemail.hu IV. Magyar Munkajogi Konferencia Visegrád, 2007. 10. 16. A munkabér és közterhei – társadalombiztosítási és szociális kihívások

  2. Témák • Munkabér „rétegei” • Munkabér fogalma. • Magyar helyzet (adó, járulék, társadalombiztosítási bevétel-kiadás) • Uniós összehasonlításokkal. • Az Európai Unió (benne Mo.) • Uniós trendek (népesség, munkaerőpiac) • Kihívások, célok, eredmények.

  3. Magyar jog - munkabér • 141-142/A. (a munkabér) és 165-165/A. § (szociális juttatások) • 141. § A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen. • 142. § A munkavállalót - eltérő megállapodás hiányában - a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg. • 142/A. § (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során munkabérnek minősül minden, a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás. • 165. § (1) A munkáltató támogathatja a munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. A támogatásokat, illetve ezek mértékét a kollektív szerződés határozza meg, de a munkáltató a munkavállaló részére ezen túlmenően is támogatást nyújthat. • (2) Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani. • 165/A. § (1) A munkáltató az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban tag munkavállalói tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalhatja (munkáltatói hozzájárulás).

  4. Fogalom • Munkabér: • Mt nem határozza meg a fogalmát, esetenként kell dönteni egy-egy juttatásról, hogy munkabér-e  • a munkaviszonybeli kötelezettségek teljesítésére tekintettel, a munkavégzés fejében kapott juttatás, • a juttatás tényleges tartalmától függően válik munkabérré (BH 2001.396) • „Vélelem”: munka ellenértékéről van szó.

  5. Levonások utáni %

  6. Magyarország, teljes adóterhelés (2005): 52% felett (Munkaadói,  munkavállalói járulékok és jövedelemadó) Belgium: 55% Németország: 52% Franciaország: 50% Dánia: 42% Svájc: 30% USA: 29% Japán: 27% Új-Zéland: 20% Dél-Korea: 18% Számított adó (adó és járulék)

  7. Munkáltatói terhek túlsúlya

  8. Jellegzetességek az EU-ban adók • Általában közös jellemzője az európai személyi jövedelemadó levonási rendszereknek az Európai Unió tagállamaiban, hogy • vannak adómentes jövedelmek egy bizonyos összeghatárig, illetve • az ezen felüli jövedelmek tekintetében az adólevonás progresszív, azaz minél nagyobb a jövedelem, annál magasabb a levont adó összege, • amíg el nem ér egy bizonyos százalékot, amely a levonható adó maximuma.

  9. Adómentesség-szja-felső határ • Adómentesség • Németo.: 7664 EUR, Görögo.: 12 ezer EUR, Lengyelo.: 2790 PLN, Egyesült Kir.: 5225 £. • Kivétel pl. a Cseh Köztársaság, ahol nincs adómentes rész, minden jövedelmet 121 ezer koronáig (9Ft/CZK, 1,08 millió bruttó évente) 12% adó terhel. • Az adómentes jövedelem-rész után az ún. kezdő adó 10-29 % között mozog • Egyesült Kir.: 10%, Németo.: 15%, Görögo.: 29%. • A maximálisan levonható adó pedig 36-47% közötti sávban helyezkedik el. • Németo.: 42%. Egyesült Kir.: 40%, Görögo.: 39%. [Forrás: eures (Incomes and taxation)]

  10. Szociális biztonsági járulékok • A szociális biztonsági járulékok esetében az Európai Unió tagállamaiban különböző rendszerek működnek. • Vannak olyan tagállamok (pl. UK), amelyek egy ún. általános szociális biztonsági járulékot szednek be, és ebből finanszírozzák az ellátórendszert. • Vannak olyan tagállamok, amelyek bizonyos mértékben különválasztják a járulékokat, a legnagyobb alrendszerek szerint (pl. nyugdíj- és egészségbiztosítás, munkanélküli biztosítás) • És léteznek az olyan tagállamok, amelyek ennél is részletesebb bontásban jelölik meg a járulékokat, tehát nemcsak nyugdíjbiztosítási járulék, hanem rokkantsági járulék is, külön ápolásbiztosítási járulék (pl. Németország), nemcsak egészségbiztosítási járulék, hanem természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék is stb. • Ezeknek a szétválasztásoknak többnyire összefüggése van a szociális ellátórendszer igazgatási megoldásaival.

  11. Tagállami gyakorlatok, módok • Általános járulék • Észtország: munkáltató 33%, munkavállaló nem fizet; Portugália: 34,25%: 23,25-11%; Spo.: 28,3%: 23,6-4,7; Írország: 14,75%: 10,75-4; (Magyarországon legalább 38,5%-a lenne a teljes költségnek) • Nagy ellátórendszerek szerinti bontás • Olaszország, Lengyelország. • Részletes bontás • Németország, Franciaország. [Forrás: MISSOC, 2007.]

  12. Adóbevételek szerkezete Mo.on

  13. Munkaerő-költség • A munkabér csak egy része a munkaerő-költségnek. • 2000-2007 között a munkaerő-költség (egy teljesített munkaóra költsége) majdnem a duplájára emelkedett Magyarországon. • A munkáltató egyéb adókat is fizet a munkáltatással összefüggésben (fogyasztási adók). [Forrás: KSH, Főbb munkaügyi folyamatok, 2007. szept.]

  14. Szociális juttatások finanszírozása • Általában az Európai Unióban a szociális védelmi juttatásokat négy forrásból finanszírozzák: • Munkáltatók befizetése, • Munkavállalók befizetése, • Államháztartási hozzájárulások, • Egyéb (bírság stb.). • A munkáltató leterheltsége a legmeghatározóbb.

  15. Finanszírozási forrás-arányok 2004.

  16. Szociális védelmi kiadások • Átlagosan a kiadások 97-98 %-a a juttatásokat finanszírozza, 2-3% az igazgatási költség az Európai Unióban. • Az EU-15 és EU-8 közötti különbség, hogy a jövedelmi helyzethez kötött és attól nem függő ellátások aránya eltér: • EU-15: 10-90% • EU-8: 5-95%

  17. Magyarország helyzete • Magyarország a GDP átlagosan 19-20 %-át költi a szociális védelemre az elmúlt években. • Az EU-15 arány 26-27% • Az EU-8 arány 19-20 % • Megfontolásra méltó: EU-25:

  18. Néhány megállapítás • Magyarország: 30 OECD ország közül a második helyen áll adóleterheltség tekintetében: • A legmagasabb adókulcs (36%) már az átlagjövedelemnél belép. • A társadalombiztosítási járulékok aránya rendkívül magas (teljes munkabérköltség 40%-a). • Az összes magyar adó fele munkát terhelő adó. • A járulékokat a szociális juttatások finanszírozására fordítják, amelyet az államháztartás 30%-ban kiegészít. • Magyarország elméletben úgy szed be járulékot, mintha biztosítási alapú rendszere lenne, de a finanszírozásban ez nem tükröződik • tb. járulék elkerülés (OECD szerint Mo. rosszul teljesít a begyűjtésben); • 4,15 millió gazdaságilag aktívból 1,5 millió minimálbért vagy ez alatti jövedelmet vall be.

  19. Európai Unió folyamatai • Kiindulási alapok • Elöregedő Európa • Foglalkoztatási helyzet problémái • Célok • Munkaerőpiaci részvétel növelése • Fenntartható fejlődés Megoldás • Közös indikátor-rendszerek • Fejlődéshez anyagi eszközök biztosítása

  20. Demográfiai előrejelzések

  21. Munkaerőpiaci helyzet • 2005: 18,5 millió munkanélküli, gazdaságilag aktív életkorúaknak több, mint a fele nem dolgozik. • Foglalkoztatási ráta: 63,3% • Nők: 55,7%, idősebbek (55-64): 41%, a munkaerőpiac elhagyásának átlagéletkora: 61 év az EU-25 között. • 15-24 év között a munkanélküliség: 17,7%, duplája az általános rátának (9%). • Gyermeknevelés és karrier összeegyeztethetősége nehézségekbe ütközik.

  22. Célok • Számokban: • Foglalkoztatási ráta: 70%, nőké: 60%, idősebb munkavállalóké: 50% • Barcelona: gyermekelhelyezés 0-3 között a gyermekek 33%-a részére, 3 év felett 90%-a részére legyen megoldott. • Aktív idősödés (active ageing) • Szabályozott migráció és integráció • Irányelvek sora

  23. Fenntartható fejlődés • A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk igényeit, miközben nem korlátozza a jövő generációk lehetőségét saját igényeik kielégítésére. Az Európai Tanács göteborgi ülése kimondta, hogy a fenntartható fejlődés eléréséhez „a gazdasági teljesítménynek összhangban kell lennie a természeti erőforrások fenntartható felhasználásával, a hulladékkeletkezés szintjével, a biológiai sokféleség fenntartásával, az ökoszisztémák megőrzésével és a sivatagosodás elkerülésével”.

  24. Fenntartható fejlődés és munkaerőpiac • A fenntartható fejlődéshez • kiegyensúlyozott gazdasági növekedésre van szükség, amely • Megelőzi a környezeti degradációt, valamint a társadalmi kirekesztettséget • Beruház a humán tőkébe és innovatív, ökohatékony termékekbe és folyamatokba, • versenyző vállalkozások jellemzik, • teljes körű és magas szintű foglalkoztatottság valósul meg.

  25. Megoldások • Indikátorok • Területek: • Gazdasági fejlődés (benne foglalkoztatottság), • Szegénység és társadalmi kirekesztettség, • Öregedő társadalom • Egészség • Éghajlatváltozás és energia • Közlekedés, • Termelési és fogyasztási szokások • Természeti erőforrások • Pénzügyi támogatás: ESZA és egyéb források

  26. Indikátorok • Az európai indikátorkészlet mutatói hierarchikus rendszerben, három szinten helyezkednek el. • Az első szinten lévő 12 indikátor (fő indikátorok) átfogó képet nyújtanak az egyes területeken végbemenő főbb tendenciákról. • A második szinten található mutatók – az fő szint mutatóival együtt – a fő célkitűzések megvalósulását mérik. • A harmadik szint mutatói (elemző mutatók) egy-egy altéma mélyebb elemzésére adnak lehetőséget. Az első szinten 12, a második szinten 45, a harmadik szinten pedig 98 mutató található. • Például: élethosszig tartó tanulás (a gazdasági fejlődés része) második szintes indikátora  a 25-64 éves lakosság hány %-a vett részt oktatásban a megkérdezést megelőző 4 hétben (jelenleg: 3-4%). Cél: 12,5%.

  27. Irodalom • Krekó Judit – P. Kiss Gábor: Adóelkerülés és a magyar adórendszer, MNB-tanulmányok 65., 2007.09.12. www.mnb.hu • KSH, Statisztikai tükör I. évf./50, 2007.08.15. (2007/50) • KSH, Főbb munkaügyi folyamatok, 2007. január-június, www.ksh.hu, 2007. 09. • Illés Sándor-Gellérné Lukács Éva, A tudományos kutatók migrációjáért, Európai Tükör, XII. évfolyam, 2007/4: 13-30. www.kulugyminiszterium.hu

More Related