The Space of Meta-Consciousness: the Transcendentalist Culture

1. A metatudat tere: a transzcendentalista kultúra The Space of Meta-Consciousness: the Transcendentalist Culture László Márfai Molnár (HU)

2. Előzmények: az újkori tudás dichotómiája 17. szd: Descartes, Bacon: a modern tudás filozófiai megalapozása: • a világ: alany és tárgy kettőssége • megragadásának módszere: a mérés • elv: a világ, mint mérhető mennyiség (kvantifikáció) • Következmény: a minőség elve kikerül a tudományosan tárgyalható kérdések köréből

3. A lét és tudat egységének helyreállítási kísérlete a klasszikus német filozófiában 1. • I. Kant: a transzcendentális módszer: olyan módszertani nézőpont, amely képes átlátni a tudományos tudásformák szerkezetét, viszonyát egyszerre: az immanenshez képest transzcendens, a transzcendenshez képest immanens • „kívülről nézve belül van, belülről nézve pedig kívül” (Kant)

4. A lét és tudat egységének helyreállítási kísérlete a klasszikus német filozófiában 2. • F. W. J. Schelling: A transzcendentális filozófia • Természet és tudat, ismeret és lét egységének megteremtése újra -- a filozófián belül: • „az anyag kialudt szellem” • „a természet a létté merevedett értelem” • Cél: alany és tárgy teljes azonosságának helyreállítása→lét és gondolkodás egyneműsége→Abszolútum

5. A transzcendentalista kultúra napjainkban • R. Rorty kísérlete: • Szellemi egyenrangúság • Kitüntetett középpont-nélküliség • Sokszorosan összetett interakcióban lévő ágensek, akik megvalósítják a tudás (kultúra) új formáját

6. A transzcendentalista kultúra jelentősége: • Folytonos visszakapcsolódási lehetőség a kezdetekhez: tér és idő itt nem számít, a középpont-nélküliség miatt bárki, bármikor elérhető • Senki nem periferikus: „egy olyan térről van szó, amelynek a középpontja mindenütt van, a kerülete sehol” (Rorty) • Vessük össze a metafilozófia gömb-könyvének tervével!

7. A transzcendentalista kultúra feltételei: • A gondolkodás nem lehet szaktudomány, csak feltétlen szabad tevékenység • Mentes a sors (végzet) hatalmától • Nem monológ, hanem célja mások megszólítása

8. Visszakapcsolás az előzményekhez • Platón: Phaidón,Timaiosz c. művei: Methexisz: részesedés Anamnézisz: visszaemlékezés • Mindkettő feltételezi az aktív részvételt • Feltétel: lemondás az uralom, a hatalom vágyáról

9. Modern előképek • A 20 századi hermeneutika: Gadamer, Ricoeur, Vattimo • Martin Buber perszonalista filozófiája • G. H. Mead interakcionista elmélete • M. Bahtyin dialógusfilozófiája

10. A transzcendentális kultúra jegyei • Létmódja: hasonló a játékhoz és ünnephez (Nietzsche, Wittgenstein, Gadamer): • Önmagáért van, • Léte eseményjellegű • Magába emeli a résztvevőket Következmény: új, esztétikai antropológia játék-alapon

11. A játék, mint teremtő aktivitás formái (R. Caillois nyomán) • Agón: versengés, küzdelem (egyenlő feltételek mellett) • Mimikri: utánzás, szerepjáték (egy másik személy megjelenítésének vágya) • Alea: a véletlen, a szerencse alakzatai (izgatottan, de tétlenül figyeljük a kimenetelt) • Ilinx: mámor, extázis (megszabadulás az egyéni lét rabságából) „a ész trónfosztása”

12. Az új kultúra egyesített alakzatai • Előzmény: M. Bahtyin karnevál-elmélete • A játék (kultúra) alapformáinak kombinálódása révén a művelődés,a tudás eddig ismeretlen, új alakzatai ölthetnek testet • Lényege: esemény, amely minden résztvevőt magába emel, de nem determinál senkit, és nem merevít bele semmilyen adott személyiség-szerkezetbe

13. Köszönöm a figyelmet! Thank You!