Download
1 / 19
200 likes | 323 Views
Indító gondolatok 2000-ben egy nemzetközi vizsgálat szerint 32 ország tanulói közül a magyar diákok mondták legtöbben, hogy nem szeretik az iskolát, mert „az iskola unalmas hely, ahol kevés érdekes dolgot lehet csinálni”. Milyen jó lenne, ha érdekes lenne az iskola!. Hogy lehet ezt elérni?.
E N D
Indító gondolatok 2000-ben egy nemzetközi vizsgálat szerint 32 ország tanulói közül a magyar diákok mondták legtöbben, hogy nem szeretik az iskolát, mert „az iskola unalmas hely, ahol kevés érdekes dolgot lehet csinálni”. Milyen jó lenne, ha érdekes lenne az iskola!
Hogy lehet ezt elérni? • Érzelmileg motivált felfedeztető tanulási folyamatokkal. • Az erősségeket feltáró és megerősítő pedagógiai módszerekkel. • Élet közeli problémák felvetésével, feladatokkal. • Élményt adó munkáltatással, újszerű foglalkozásokkal. • A valóságos élettevékenységekhez rendeződő ismereteket kívánó valóságos produktumok létrehozásával.
Tehát kell egy olyan iskola, ahol • a diák tapasztalataira • a diák képességeire • a diák érdeklődésére építő pedagógiai tevékenység folyik. • Ennek egyik eszköze lehet a PROJEKT.
Mi is a projekt? • A köznyelvi értelmezésben valamely komplex feladat elvégzésének feltételeit, eszközeit, folyamatát, módszereit meghatározó terv. • A téma, a feladat-rendszer az élet bármely területéről származhat. Nagyságát, bonyolultságát, időigényét tekintve nagyon különböző lehet.
A pedagógiai projekt • Általában a gyakorlati életből származó komplex téma, probléma megoldásához, feldolgozásához szükséges célok, tevékenységek, módszerek, eszközök, eredményekegyüttese. • Az eredmények létrehozásában a diákok érdeklődése és önállósága a döntő.
Az időtartama szerint van: • rövid távú (1-2 napos), • közép távú (1-2 hetes), • hosszú távú (több hetes, hónapos, éves) projektekről. A projektben résztvevők száma alapján pedig lehet: • - egyéni, • - kiscsoportos, • - közép- és nagy létszámú is.
Célja: • - új, fontos produktum létrehozása • - maga a folyamat, amely a produktum létrejöttéhez vezet: a tevékenységek, az alkalmazott módszerek, az új ismeretek, a fejlődő készségek, a személyiség fejlődése.
Hortobágyi Katalin szerint: „ A projekt sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megválasztása vagy megoldása, hanem a lehető legtöbb olyan összefüggésnek a feltárása, amely az adott problémához kapcsolódik.”
A projektmódszer az Egyesült Államokban született a XX. század elején. Kialakítása John Dewey amerikai filozófus és pedagógus elvein alapult.
A következő összefüggéseket hangsúlyozták: • A tanulásnak a személyes tapasztalaton kell alapulnia. • A tanításnak figyelembe kell vennie a tanulók érdeklődését, fejlődési szükségleteit. • A tanulónak aktívan részt kell vennie saját tanulási folyamatainak kialakításában. • A tanulót a közösség ügyeiben való aktív részvételre, a közösségért felelősséget érző polgárrá kell nevelni.
A téma kiválasztása Több módon lehetséges: • A tanulókkal ötletbörzét tartva, mindenki ötletét felírva, meghallgatva, melyekből közösen választanak. • Születhet közös élményből. Pl.: kirándulás, aktuális esemény, kistestvér születése, betegség. • Felvetődhet kedvenc tevékenység közben. • A pedagógus is javasolhat témát. • Megadott téma feldolgozása. • Tananyaghoz, műveltségi területhez kapcsolódhat. • - Az iskola hirdeti meg.
A téma meghatározásának szempontjai • A pedagógus érdeklődése, tájékozottsága. • A pedagógus tapasztalata. • A tanulók érdeklődése, ismerete, tanulási szokásaik. • A szülőkkel való kapcsolattartás. • A tárgyi feltételek, szükséges eszközök, helyi adottságok. • A felhasználható időkeret. • Megéri-e a ráfordítandó idő-és energia-befektetés?
A pedagógusnak végig kell gondolnia: • Hogyan tervezi meg a munkát? • Mi lehet a projekt célszerű menete? • A gyerekeken kívül kiknek a bevonása szükséges? • Rendelkezésre állnak-e a projekthez szükséges eszközök, anyagok? • Milyen produktumot készítsenek el a végére? • Melyek az egyéni és közös értékelés szempontjai?
Módszertani sajátosságok • A tanulási folyamat csoportos és együttműködő. • A tudás forrása a megismerési folyamat, melyben a tanár bizonyos mértékig egyenrangú fél. • A kommunikáció sokrétű (gyerek-gyerek, gyerek-tanár, tanár-gyerek gyerek-szülő…közt). • Nincsenek (általában) kizárólagosan jó megoldások (mindenkinek lehet igaza). • A diák áll a tanulási folyamat központjában. • Készség-, képesség és kompetencia fejlesztése történik (nem ismeretátadás).
A projekt megvalósítása • témaválasztás • tervezés • a feladatok megosztása • információgyűjtés és feldolgozás • dokumentálás • közös produktum létrehozása • közös bemutatás • értékelés
A projekt beillesztésének szervezeti megoldásai • Órai projekt: tanítási órákon megvalósítható. • Összefüggő időben, több tantárgyat érintve. • Összefüggő időben egy tárgyat érintve, tömbösítve. • Nem összefüggő időben. • Tanórán kívüli projekt. Pl.: délután • Külső projekt, pl.: erdei iskola,
Tanulásszervezési módok, munkaformák a projektben • Frontális szervezés (a legritkábban fordul elő) • Beszélgetőkör (reggeli, napközbeni, vagy záró beszélgetések) • A kooperatív módszer (2-6 fős vegyes csoportokban dolgoznak, egymást segítve) • Drámajáték • Vita
A pedagógus szerepe • A projekt jellemzői alapján nyilvánvaló, hogy a pedagógus-gyerek kapcsolat átalakul. • Az előadó, bemutató, ismeretátadó, túlzott irányító pedagógus szerep helyett a felnőtt segítőtárs, tanácsadó, együttműködő munkatárs szerep fog dominálni. • A foglalkozások főszereplői a gyerekek, a tanár az ő munkájukat készíti elő, segíti.
Együttműködés szülőkkel • A projekt lehetőséget teremt a szülőkkel való természetes kapcsolatra. • Kérhetjük segítségüket, támogatásukat, ötleteiket 1-1 téma feldolgozásakor. • Érdemes a szülőket tájékoztatni, folyamatosan jelezni a projekt eseményeiről, bevonni őket a különböző munkafolyamatokba.
