Meg jul energiaforr sok a villamosenergia-termel sben

1. 1

2. Tombor Antal 2 A Vil�gon 750 GW v�zeromu 2803 TWh-t termelt (3740 h kihaszn�l�s). Ez a Vil�g �sszes villamosenergia-termel�s�nek a 16,1%-�t teszi ki. Ez a Vil�g �sszes fosszilis primerenergia-felhaszn�l�s�nak a 2,5%. Egy �v alatt kb. 5%-kal nott a termel�s (kb. 30 GW �j v�zeromu �p�lt). Legnagyobb v�zeromu: Jangcse 18,2 GW (2009-re), Itaip� 14 GW. Nagy termelok: Kanada 338 TWh, K�na 328 TWh, Braz�lia 320 TWh. Nemzeti villamosenergia-termel�sben: Norv�gia 90%, Braz�lia 86%. Az EU-25-ben a franci�k 65 TWh, sv�dek 56 TWh, spanyolok 40 TWh. A lehetos�gek kihaszn�l�sa: Eur�pa 67%, �zsia 22%, Afrika 7%. Az EU-25-ben 17 300 kis v�zeromu volt (az �jakban 2800) 11 GW-tal. A legt�bb kiseromu az olaszokn�l (21%) �s a franci�kn�l (17%) van. Ezekkel �vente 43 TWh-t termelnek (de 70%-uk idosebb 40 �vn�l). �rap�ly-eromu �sszesen 271,4 MW (St. Malo [F] 240 MW, 518 GWh). Hull�m- �s tenger�raml�s-hasznos�t� v�zeromuvek k�s�rleti st�dium-ban vannak (d�n 20 kW, sk�t 350-750 kW), �zemben nincsenek. Legk�sobb 2008-ra azonban mintegy 21 MW ilyen megval�s�that�. Magyarorsz�gon �vek �ta 48 MW v�zeromu van, 200 (?20) GWh/a.

3. Tombor Antal 3 A Vil�gon ~48 GW sz�leromu ~80 TWh-t termelt (<1700 h kihaszn�l�s). A sz�leromuves termel�s a vil�g �ssztermel�s�nek kb. 0,5%-a volt. Ez megfelel a vil�g primerenergia-felhaszn�l�s�ban 0,1%-nak. A vil�gon eddig 326 sz�leromuvet (605 MW) telep�tettek a tengerbe. A tengerbe �p�tett (offshore) sz�leromuvek teljes�tok�pess�ge a Vil�gon 2009-re el�rheti a 9 � 45 GW-ot. Nagy a n�veked�s Indi�ban (41%=3 GW) �s Jap�nban (30%=1 GW). Az EU-25-ben ~35 GW (az �sszes 72%-a) teljes�tok�pess�g van. Az �jonnan csatlakozott t�z orsz�gban azonban kevesebb 0,5%-n�l. Legt�bb: N�metorsz�g 16,6 GW, Spanyolorsz�g 8,3 GW, D�nia 3,1 GW. Az �p�t�si �tem m�r cs�kken: 2004-ben +20,3%, 2003-ban +23,1%. A termel�s az EU-25-ben 54,2 TWh (n�met 23 TWh, spanyol 14 TWh). Az �vi kihaszn�l�s az EU-25-ben 1577 h/a (2003-ban 1510 h/a volt). A legt�bb ilyen offshore eromu D�ni�ban (409 MW), Nagy-Britanni�-ban (124 MW), �rorsz�gban (25 MW), Sv�dorsz�gban (23 MW), Hollandi�ban (19 MW) �s N�metorsz�gban (4,5 MW) van. Magyarorsz�gon 2004: 3,2 MW (5,5 GWh), 2005: 17,4 MW (~10 GWh).

4. Tombor Antal 4 A Vil�gon 2004 v�g�n �sszesen 133 milli� m2 napkollektor muk�d�tt meleg v�z k�sz�t�s�hez a h�ztart�sokban, ill. az uszod�k fut�s�re. Az �tlagos besug�rz�ssal (0,7 kW/m2) ez 93 GW hoteljes�tm�nyt adott. Egy �vvel kor�bban, 2003-ban m�g csak 84,1 GW volt be�p�tve. Az �vi �tlagos, fajlagos energiakihozatal �vente 1100�1400 MJ/m2. Ennek megfeleloen a Nap 146�186 PJ/a hasznos hot adhat. Legnagyobb a fejlod�s K�n�ban: 2004-ben t�bb mint 10 milli� m2-t �p�tettek be, �gy itt van a vil�g �sszes kollektor-fel�let�nek 46%. Az EU-25-ben 15,4 milli� m2 (2003-ban 14,1 milli� m2) volt, ami a vil�g �sszes kollektor-fel�let�nek csak a 11,5%-a. Az EU-25-ben abszol�t �rt�kben N�metorsz�g vezet (6,2 milli� m2), relat�v �rt�kben Ciprus (582 m2/1000 fo) �s Ausztria (297 m2/1000 fo). Az �j EU-tagorsz�gok k�z�l Ciprus mellett (450 000 m2) csak Szlov�nia �s Lengyelorsz�g eml�theto (200 000 � 200 000 m2-rel). Magyarorsz�gon m�g nem �rt�k el 2004-ben a 100 000 m2-t.

5. Tombor Antal 5 A Vil�gon v�ltozatlanul 397 MW termikus naperomu 2004-ben. Az USA-ban kilenc parabolacsatorn�s, 14-80 MW-os ilyen eromu muk�dik mintegy 15 �v �ta �sszesen 354 MW teljes�tok�pess�ggel. Protot�pus egys�gek vannak (10-25 kW) t�kr�s, Stirling-motoros megold�ssal. Az �sszes termikus naperomu kb. 595 GWh villamos energi�t termelt 2004-ben (~1500 h/a), mintegy 3,5%-kal t�bbet, mint 2003-ban. A fejleszt�s 2004-ben beindult: Ausztr�li�ban (Liddell) 40 MW-os egy�ttes teljes�tok�pess�gu termikus naperomuvet helyeztek �zembe. Afrik�ban �s az USA-ban 2004 tavasz�n 1 MW-os naperomuveket kezdtek �p�teni (�zembe 2006-ban). Spanyolorsz�gban � Sevilla k�zel�ben � lerakt�k az alapk�v�t egy 10 MW-os naperomunek, amelyik 2006-ban ker�l �zembe. Magyarorsz�gon termikus naperomu nincs.

6. Tombor Antal 6 A Vil�gon 2004 v�g�n 2596 MW napelemes eromu muk�d�tt. A legt�bb Jap�nban (44%), az EU-ban (39%) �s az USA-ban (14%). 2004-ben 770 MW �j napelemes eromuvet �p�tettek a Vil�gon. T�bbs�g�t N�metorsz�gban (363 MW=47%) �s Jap�nban (272 MW). A kihaszn�l�s 800 � 1200 h/a, a potenci�l �gy 2,1 � 3,1 TWh/a. Az EU-25-ben: D ? 794 MW, NL ? 48 MW, E ? 39 MW, I ? 30 MW. A 10 �j tagorsz�gban 1,1 MW (Lengyelorsz�g 127 kW). A napelemes eromuvek 83%-a csatlakozik a h�l�zatra (2003: 77,5%). A 10 legnagyobb napelemes eromubol 7 N�metorsz�gban muk�dik: 6,3 MW M�hlhausen, 5,0-5,0 MW Lipcse �s B�rcheid, h�rom 4 MW-os �s egy 3,2 MW-os. A 10 legnagyobb napelemes eromubol ketto az USA-ban muk�dik (3,9 �s 4,6 MW), egy Olaszorsz�gban (3,3 MW). Magyarorsz�gon egy 10 kW-os napelemes eromu van (G�d�llo).

7. Tombor Antal 7 A Vil�gon 1,3 milli� hoszivatty� muk�d�tt (2003-ban 1,1 milli�), amelyek egy�ttes be�p�tett hoteljes�tok�pess�ge 15 GW volt. Ezek 47%-a az USA-ban, a t�bbi foleg az EU-ban �s K�n�ban. A Vil�gon a hoszivatty�kkal hasznos�tott f�ldho �vente kb. 84 PJ. Eur�p�ban a legt�bb hoszivatty� Sv�jcban van (44 000 db, 0,5 MW). Az elm�lt 10 �vben 10%/a-val nott a hoszivatty�k sz�ma az EU-ban.

8. Tombor Antal 8 A Vil�gon t�bb mint 25 orsz�gban haszn�lj�k a f�ldhot villamos energi�v� val� �talak�t�ssal, �s �sszesen 8930 MW ilyen eromu van. A legt�bb az USA-ban (2564 MW), a F�l�p-szigeteken (1931 MW) �s Mexik�ban (953 MW) van . A 10 legnagyobb hasznos�t� k�z� tartozik � a fentieken k�v�l � Indo-n�zia, Olaszorsz�g, Jap�n, �j-Z�land, Izland, Costa Rica �s Kenya. A geotermikus eromuvek a Vil�gon �sszesen 57 TWh-t termeltek. Az EU-25 k�z�tt Olaszorsz�g vezet 790 MW-tal, az orsz�gos teljes villamosenergia-termel�s�nek 1,9%-�t adva (Toscan�ban 24%-ot). Van m�g ilyen f�ldho-eromu Portug�li�ban (8 MW), Francia-orsz�gban (4 MW) �s N�metorsz�gban (0,2 MW). Az EU-25-ben ezek a f�ldho-eromuvek 5,5 TWh-t termeltek. Az EU t�mogat�s�val Franciaorsz�gban 6 MW-os egys�get �p�tenek. Magyarorsz�gon egy kb. 2 MW-os egys�get �p�t a MOL Rt.

9. Tombor Antal 9 A Vil�gon 20-60 EJ/a szil�rd biomassz�t ford�tanak hotermel�sre, azaz �tlagban �vente kereken 40 EJ-t (40 000 PJ-t). Foleg fa, rozse, tr�gya foz�shez �s fut�shez, hasznos ebbol kb.10 EJ/a. K�na ennek a fel�t haszn�lja, kb. 800 milli� embert �rint ez az energia. Az EU-25-ben 1675 PJ/a-t haszn�lnak (24% francia, 12% n�met). Magyarorsz�gon kb. 17 PJ/a tuzif�t haszn�lnak fel.

10. Tombor Antal 10 A Vil�gon a h�l�zatra kapcsolt szil�rd biomassza-t�zel�su eromuvek be�p�tett teljes�tok�pess�ge kb. 37 GW. Ezek termel�se 150-260 TWh. Az OECD-orsz�gokban a 16,1 GW-tal 97 TWh-t termeltek 2004-ben, �s ennek 60%-a kapcsolt ho- �s villamosenergia-termel�su volt. Az EU-25-ben 6,2 GW-tal 35 TWh-t �ll�tottak elo (egy �v alatt: +23%). Magyarorsz�gon 2005-ben ~380 MW-tal ~1500 GWh-t termeltek.

11. Tombor Antal 11 A Vil�gon 32,3 Mrd liter bioetanolt (680 PJ) �ll�tottak elo (+16% n�v.). A bioetanolt 15 orsz�gban haszn�lj�k �zemanyagk�nt, a legt�bbet Braz�li�ban (47%) �s az USA-ban (40%). Braz�li�ban p�ld�ul �tlag 24%-ban Otto-�zemanyaghoz keverik. Az EU-25-ben 620 milli� litert (13 PJ) �ll�tottal elo (+16% n�veked�s). Magyarorsz�gon a Hungarna-c�g gy�rt � egyelore nem t�l sok � bioetanolt, de h�romszoros�ra bov�ti a kapacit�s�t.

12. Tombor Antal 12

13. Tombor Antal 13

14. Tombor Antal 14

15. Tombor Antal 15

16. Tombor Antal 16

17. Tombor Antal 17

18. Tombor Antal 18 L�nyeg�ben k�t meg�jul� energiaforr�s j�n tekintetbe � t�bbletk�nt � haz�nkban:

19. Tombor Antal 19 A megl�vo eromuvek �lni akarnak � nem le�llni. Egyszerubb csak a kaz�nt �s a t�zel�st m�dos�tani. A fa haz�nk erdeibol �s a szomsz�dos orsz�gokb�l k�nnyen beszerezheto. Nagyobb k�rnyezetv�delmi gondok nem jelentkeznek. A faapr�t�k �s az egy�b biomassza a sz�nnel egy�tt j�l elt�zelheto � m�g f�stg�z-k�nmentes�to n�lk�l is. A k-szor 23 Ft/kWh �tv�teli �r gyors megt�r�l�st sejtet (id�n cs�csban 27,0 Ft/kWh, v�lgyben 23,8 Ft/kWh). Tiszta f�t t�zelnek P�csett �s Ajk�n (50 �s 30 MW). Vegyesen t�zelnek Borsodban, Tiszapalkony�n �s a M�tr�ban (egy�b biomassz�val: pl. csontliszttel). A k�nmentes�tovel ell�tott, sz�nfill�rrel t�mogatott eromu is be akarja vezetni a r�szleges fat�zel�st (Oroszl�ny).

20. Tombor Antal 20

21. Tombor Antal 21

22. Tombor Antal 22 A t�meggy�rt�s beindul�sa ut�n egyre olcs�bbak lettek. A megval�s�t�s egyszeru �s gyors (kev�s enged�ly kell). A meg�jul�k egy�rtelmu t�rv�nyi t�mogat�st kaptak. A t�bbi meg�jul� forr�sra �p�tett eromu bonyolultabb. Nagy a beruh�z�si k�szs�g haz�nkban (900 � 1700 MW). A k-szor 23 Ft/kWh k�telezo �tv�teli �r gyors megt�r�l�st sejtet (az id�n m�r 23,86 Ft/kWh). Az egy�b t�mogat�sok � EU-forr�sok, �llami forr�sok � mellett viszonylag alacsony �nr�sz ad�dik (�jr�nafo 10%). L�tv�nyos az osztr�k elterjed�s a Ferto-t� k�r�l. K�nnyebb itt k�rnyezetv�delmi enged�lyt kapni �s a lakoss�ggal elfogadtatni, mint m�s meg�jul� forr�sokat.

23. Tombor Antal 23 Neh�z a sz�leross�get elore jelezni. Gyakran �s erosen ingadozik a sz�lero k�n�lata. Nincs olyan eromu a magyar rendszerben, amelyik a gyors ingadoz�sokat pontosan k�vetni tudn�. Sz�leromuvek n�lk�l is sokszor vannak gondok a kello tartal�kok (primer, szekunder, perces, �r�s) beszerz�s�vel. Gyakran kell ez�rt visszaterhelni az atomeromuvet is, vagy az atomeromuves villamos energi�t export�lni. Sz�lhi�ny eset�n is sz�ks�g van a megfelelo biztons�gra, ez�rt � gyakorlatilag a sz�leromuvekkel megegyezo teljes�tok�pess�gu � sok eromuves teljes�tok�pess�gnek kell rendelkez�sre �llnia tartal�kk�nt.

24. Tombor Antal 24

25. Tombor Antal 25

26. Tombor Antal 26

27. Tombor Antal 27

28. Tombor Antal 28