Hulladék vagy másodnyersanyag? - környezetvédelmi elvárások az építési/bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

1. Hulladék vagy másodnyersanyag? - környezetvédelmi elvárások az építési/bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban dr. Szelesné Kutas Borbála ATIKTVF

2. Jogszabályi háttér • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól • 2000. évi XLIII. törvény a hulladék-gazdálkodásról • 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről • 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről • 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről

3. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól • A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. • A megelőzés érdekében a környezethasználat során a leghatékonyabb megoldást és az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni. • A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről, a károsodott környezet helyreállításáról. • A környezethasználó felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.

4. Hulladékokra vonatkozó előírások a Kvt.-ben • A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre - ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik. • A környezethasználó köteles a hulladék kezeléséről (ártalmatlanításáról, hasznosításáról) gondoskodni. • A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különböző tisztítási, bontási műveletek során leválasztott, illetőleg elkülönülő anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülő vagy bontott termékek esetében is.

5. Mi a hulladék?(Hgt. alapfogalmak) • Bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. • 16 kategóriát állapít meg a törvény, itt említendők: • Q1: A továbbiakban másként meg nem határozott termelési, szolgáltatási vagy fogyasztási maradékok • Q2: Előírásoknak meg nem felelő, selejt termékek • Q16: Bármely más hulladékká vált anyag vagy termék, amely nem tartozik a fenti kategóriákba

6. A hulladékgazdálkodással szemben támasztott követelmények • A hulladékképződés megelőzése. • A keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése. • A hulladék hasznosítása. • Szükség esetén környezetkímélő ártalmatlanítás.

7. Hulladékgazdálkodási célok • A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, valamint - ha ezek nem megoldhatóak - a hulladék energiahordozóként való felhasználására. • A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. • Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni (szelektív hulladékgyűjtés).

8. AZ EU Bizottság álláspontja • A hulladékokkal kapcsolatos uniós szabályozásban a melléktermék vagy másodnyersanyag nem jogi kategória – az anyagok vagy hulladéknak számítanak vagy nem. • A hulladék jobb meghatározására a Bizottsághoz nem érkezett javaslat. • Indokolt a hulladék fogalmának egyértelműbbé tétele.

9. Az Európai bíróság véleménye • Az, hogy egy anyag hulladéknak számít-e vagy sem, a konkrét helyzet tényállása befolyásolja, és ezt az illetékes hatóságoknak mindig egyedi alapon kell megítélniük. • A bizottság álláspontja: Ha a jegyzékbe besorolt anyagtól megválnak, akkor hulladékként kell tekinteni és akként is kell kezelni.

10. Vizsgálandó kérdések • A gyártó döntésén múlik-e, hogy előállítja az adott anyagot? • A termelő eljárást módosították-e annak érdekében, hogy az adott anyag bizonyos műszaki jellemzőkkel rendelkezzen?

11. A Bíróság tesztje • Valóban felhasználják az anyagot? • A felhasználás előtt nincs szükség további feldolgozásra? • A felhasználás folyamatos termelési láncban megvalósítható? Mindhárom feltétel teljesülése esetén az anyag nem hulladék.

12. Építési/bontási hulladék kezeléseA magyrországi hatósági gyakorlat • A bontásoknál keletkezik „használt építőanyag”, ami eredeti rendeltetésének megfelelően felhasználható, értékesíthető – ez nem hulladék! (Pl. tégla) • A bontás helyszínén terület feltöltésre használt bontási anyag nem kerül ki a termelői körből. • Az újra be nem építhető, ugyanakkor értékesítésre kerülő anyag már hulladék, csak átvételi engedéllyel rendelkezőnek adható át.

13. Építési/bontási hulladék hasznosítása • Kőtörők: mobil vagy helyhez kötött. • Hasznosítási lehetőségek: • lerakók rekultivációjánál; • utak építésénél; • Tájsebek rehabilitációja: területfeltöltés. • Maradékanyag hulladéklerakón helyezendő el. • A mai gyakorlat: kezelés nélküli lerakás.

14. Az útépítés során fellépőlevegőterhelések

15. Fontosabb jogszabályok • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól • 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

16. A levegő védelmére vonatkozó előírások a Kvt.-ben • A levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára. • A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli. • A tevékenységek, létesítmények tervezésénél, megvalósításánál, folytatásánál, valamint a termékek előállításánál és használatánál törekedni kell arra, hogy a légszennyező anyagok kibocsátása a lehető legkisebb mértékű legyen.

17. A Korm. rendelet legfontosabb előírásai • Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. • Azon tevékenységeknél, ahol kibocsátási határértéket a légszennyező forrás sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, levegővédelmi követelmények, műszaki intézkedések előírásával, az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell a levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni. • Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnak kell tekinteni a levegőterhelést okozó, pontforrásnak nem minősülő kibocsátó felületet, a szabadban, félig zárt vagy zárt térben végzett műveletet, technológiát, anyagtárolást. A helyhez kötött diffúz légszennyező forrást úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe.

18. Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos. • Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos. • Lábon álló növényzet égetése tilos. • Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék - elemi kár kivételével - bármilyen más okból eredően kigyullad.

19. Környezetet terhelő hatások • Építőanyag szállítás: • szilárd és gáz nemű légszennyező anyagok; • a szállítójárművek porfelverő hatása; • a szállított anyag porzódása. • Depóniák: nagyfelületű diffúz forrásként szennyezik a környezeti levegőt. • Az építéshez kapcsolódó bontás során szintén kiporzás lép fel. • Aszfaltozás légszennyezőanyag kibocsátása. • Hulladékok nyílttéri égetése

20. A hatások mérséklése • Lakosságot terhelő hatások mérséklése megfelelő szállítási útvonal kiválasztásával. • Tehergépjárművek rakományának takarása. • Földutak locsolásával a porfelverés csökkentése. • Nagy felületi források locsolása. • Növényzet eltávolításánál az égetés elkerülése.

21. Köszönöm a figyelmet!