Szívműködés élettana

1. Szívműködés élettana

2. SZÍVCIKLUS

3. Kettős diasztolé szakasza • repolarizáció után mind a 2 P, mind a 2 K kb 0,4ms-ig ellazult állapotban található • nagyvénák nyomása (p)>pitvari p> kamrai p nyitva tartja a vitorlás billentyűket  vér akadálytalanul jut a kamrákba. • A nagyerekben vezető félhold alakú billentyűk zártak • Kamrák térfogata nő, kamra p kismértékben emelkedik • Vér kamrákba áramlása kezdetben gyors, majd lassul • P-i nyomás kb 1 Hgmm-el haladja meg a K-it

4. Pitvari szisztolé • szinuszcsomó ingerülete ráterjed a P-i izomzatra  összehúzódnak (EKG: p-hullám) • kamrák még diasztoléban vannak  vér akadálytalanul jut a P-ból a K-ba • a pitvari p kb. 5 Hgmm-el, a kamrai 4 Hgmm-el emelkedik • Pitvarok térfogata csökken, kamráké nő • Normálisan: kamrai telődés 20%-ért felelős a pitvari szisztolé

5. Kamrák szisztoléja • Pitvari szisztolét követi a kamrák összehúzódása (QRS-komplex) • kezdetén a K-ban emelkedő nyomás azonnal teljesen zárja a pitvar-kamrai billentyűket  1. szívhang • Nagyerekben uralkodó diasztolés p még zárva tartja a semilunaris billentyűket • Szisztole első szakaszában a K-n belüli p meredeken emelkedik, K-k térfogata nem változik  izovolumetriás szakasz, kb:50ms • Izovol. kontr. kezdetén az anulus fibrosus (szív kötőszövete) síkja a szívcsúcs felé húzódik  P-ok térfogata megnő, bennük a p csökken,  szívó hatást fejtenek ki a vénákra (Szívó-nyomó pumpa) • Izovolumetriás kontrakció addig tart, amíg a K-ban levő p el nem érte a nagyerek diasztolés nyomását

6. JK:9 Hgmm, BK 80Hgmm •  nyílnak a semilunaris billentyűk  • kamrák ürülése kezdetben gyors, majd lassul • 1-1 emberi kamra nyugalomban 1 szisztolé alatt 70-80ml vért lök ki pulzustérfogat (verőtérfogat) • teljes kamraszisztolé : 270ms • pulzustérfogat több mint 80%-a az első 90 ms alatt hagyja el a kamrát. • Szisztolé végén sem ürülnek ki teljesen, 40-80 ml vér marad a kamrákban: végszisztolés térfogat

7. BK ellazultágulnyomás gyorsabban csökken, mint az aortában aorta nyomása >kamranyomásnál félhold billentyűk zárnak • BK-i nyomás egyenletesen csökken • Semilunaris billentyűk záródása  2. szívhang

8. Kamradiasztolé • félhold billentyűk záródnak  mindkét K önálló zárt üreg (kb. 80ms) • térfogatuk nem változik, izovolumetriás diasztolé • K-i nyomás az egyre növekvő P-i nyomásnál kisebb lesz  AV bill-k lassan nyílnak • Anulus fibrosus visszatér a bázis irányába nyomást gyakorol a pitvarra  elősegíti a vér áramlását a PK-ba kettős diasztole • Bár a JK és a BK által kilökött vér hosszabb időszakra (1 perc) nézve egyenlő, ez nem igaz minden egyes szívciklusra • JP-ban belégzés alatt valamivel több vér áramlik be, mint kilégzés alatt  belégzéskor nagyobb a pulzustérfogat • BP telődés belégzés alatt kisebb, mint kilégzés alatt  BK pulzustérfogata is •  egy légzési ciklus alatt kiegyenlítődnek

9. EKG(elektrokardiográfia): mint a vázizmokban, úgy a szívizomban is ingerület hatására akciós áram keletkezik. Műszeresen vizsgálható elektrokardiogramm • Három elvezetést vizsgálnak: • bal kar és jobb kar között, • bal láb és jobb kar között, • bal láb és bal kar között. • A normális EKG görbe nulla vonala az ún. izoelektromos vonal, ehhez képest negatív és pozitív hullámokat különböztetünk meg. • Részei a következők: • P- hullám • P-Q távolság • QRS- komplexus • ST- szakasz • T- hullám.

10. EKG (elektrokardiografia)

11. A P hullám normális esetben pozitív, amplitudója 1,5-2 mm. A P- hullám az ingerület pitvari terjedésének (a pitvarizomzat depolarizációjának) felel meg. • A P hullám kezdetétől a Q hullám kezdetéig tartó idő az ún. átvezetési idő: 0,12-0,20 s. • A QRS- komplexus kis negatív irányú Q- hullámból, magas pozitív R- hullámból és negatív S- hullámból áll. Időtartama: 0,08 s, ez idő alatt megy végbe a kamra teljes depolarizációja. • Q hullámot nem mindig észlelünk (a szemölcsizmok aktiválódása). R- hullám a kamra fő tömegének ingerületbe jutását jelenti, átlagos amplitúdója: 10 mm. • ST- szakasz izoelektromos, a kamrai depolarizáció plató szakasza • T- hullám a kamraizomzat repolarizációjának a kezdetét jelenti. • A Q- T távolság a kamraizomzat de- és repolarizációjának együttes időtartama: 0,35 s

12. Szívműködés szabályozása

13. Perctérfogat szabályozása PV= frekvencia x pulzustérfogat Frekvencia- vegetatív idegrendszer Pulzustérfogat – szívizom teljesítményétől függ

14. Pulzustérfogat szabályozása • Belső tényezők • Starling-féle szívtörvény 1914, a szív feszülésének növekedésével nő a kontrakció ereje, egy bizonyos határig (szív mérete nyugalomban akkor optimális ha megfeszül) • Térfogati terhelés – vénás beáramlás növelése • Nagyobb lesz a diasztolés térfogat, de először nem tudja kipumpálni a megnőtt térfogatot →szisztolé végén több marad vissza → új egyensúlyi állapot alakul ki → diasztoléban nagyobb a feszülés → erőteljesebb összehúzódás → nagyobb pulzustérfogat • Nyomási terhelés – periferikus ellenállás növelése • Azonos vénás beáramlás mellett nem tudja kipumpálni a korábbi pulzustérfogatot • Külső tényezők • szimpatikus hatás fokozza a kontrakciók erejét

16. Frekvencia • Paraszimpatikus hatás • Nyugalomban – vagus hatás • Szimpatikus hatás • Szívgyorsító • Egyéb hatások • Baroreceptorok • Légzési szabályozás • Belégzéskor nő • Kilégzéskor csökken (vagus hatás fokozódik)