1 / 33

2007 - 2008

AXA Retirement Scope - Kivonat -. Magyarország. 2007 - 2008. Bevezetés : Az «AXA Retirement Scope» célja. Az AXA négy éve végzi 25 ország részvételével nyugdíj témakörben nemzetközi kutatását AXA Retirement Scope címmel.

Download Presentation

2007 - 2008

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. AXA Retirement Scope - Kivonat - Magyarország 2007 - 2008

  2. Bevezetés: Az «AXA Retirement Scope» célja Az AXA négy éve végzi 25 ország részvételével nyugdíj témakörben nemzetközi kutatását AXA Retirement Scope címmel. 2007-ben első alkalommal hazánkban is elkészült a felmérés, melynek célja: • A nyugdíjazással kapcsolatos elképzelések, érzések, attitűd megvilágítása • Az érzékelés és a valóság: a munkavállalók képe a nyugdíjaskorról összevetve a nyugdíjasok által érzett valósággal • A magyarországi eredmények nemzetköziösszehasonlítása • Az eredmény: nemzetközi referencia tanulmány nyugdíj témakörben

  3. Módszertan • Minta összetétel (a korábbi adatfelvételi hullámokhoz hasonlóan) • 300aktív dolgozó(25 éves vagy annál idősebb) /300 nyugdíjas vagy korkedvezményes-, korengedményes nyugdíjas (75 éves kor alatt) • Mindkét csoport reprezentatív az életkor, a nem, a régió, a településnagyság, a háztartásfő foglalkozása szempontjából a hazai aktív illetve a hazai nyugdíjas népességre vonatkozóan • A telefonos interjúkat [CATI] a GfK Hungária bonyolította le • Kérdőív hossza: 20 perc • Adatfelvételidőtartama: 2007. július 16-27.

  4. Elemzési fókuszok 2.1. Nyugdíjazás: hogyan képzeljük, hogyan éljük meg? • nyugdíjkorhatár vs. nyugdíjba vonulás? • azonos-e a nyugdíjazás az öregséggel? • a nyugdíjas kor aktív periódus-e az életben? 2.2 Nyugdíjazás pénzügyi szempontból • jövedelem, életszínvonal, életminőség • felkészülés: kor, kiváltó okok, nyugdíj vs. szükséglet 2.3 Boldog időszak-e a nyugdíjaskor? S ez milyen tényezőktől függ? • boldogság • egészség • férfiak és nők nyugdíjaskora 2.4 Globális felmelegedés: vélemények, felelősség, hajlandóság a szokások megváltoztatására Vizsgált témák

  5. - I - Nyugdíjazás: Hogyan képzeljük? Hogyan éljük meg?Aktív munkavállalók vs.nyugdíjasok- nyugdíjkorhatár vs. nyugdíjba vonulás- azonos-e a nyugdíjazás az öregséggel?- anyugdíjas kor aktív periódus-e az életben?

  6. I-1. Jellemző-e a nyugdíjba vonulás a normál nyugdíjkorhatár elérését megelőzően? Ha igen, milyen hatásra? Nemzetközi összehasonlítás A nyugdíjkorhatár elérését megelőzően nyugdíjba vonulók aránya (68%) hazánkban az egyik legmagasabb a világon: jelentősen magasabb, mint az európai (49%) vagy a közép-európai (50%) átlag. % Igen, saját elhatározásból Igen, munkáltató javaslatára Nem Felmérésátlaga

  7. Aktív Nyugdíjas I-2. Tervezik-e nyugdíjasként a fizetett munkavégzés folytatását? Nemzetközi összehasonlítás Hazánkban számos vizsgált országhoz képest kevesebb aktív munkavállaló tervezi, hogy nyugdíjba vonulását követően folytatja a munkát. Magyarországon mindössze a nyugdíjasok 10%-a keres valójában pénzt nyugdíja mellett (ez az arány viszont megegyezik az európai átlaggal). % „Igen" Felmérésátlaga

  8. Aktív Nyugdíjas I-3. Mit gondolnak a nyugdíjkorhatár emeléséről?Nemzetközi összehasonlítás Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban nagyon kevesen, az aktív válaszadók mindössze 4%-a támogatja a nyugdíjkorhatár emelését, szemben a közép-európai (11%) átlaggal, nem is említve azon országok válaszadóinak támogatói arányát, akik már szembesültek az elöregedő társadalmak következményeivel. Támogatók %-a Felmérésátlaga

  9. Aktív Nyugdíjas I-4. Milyen gondolatokat társítanak spontán módon a nyugdíjazáshoz? A nyugdíjasok körében megegyező a negatív (35%) illetve a pozitív (34%) gondolatokat társítók aránya. A gazdaságilag aktív válaszadók valamivel reménykedőbb hozzáállást mutatnak (43% pozitív várakozásokról számolt be szemben a negatívan asszociálók 31%-os arányával). ‘Igen’ válaszok %-ban Q.40 Aktív és nyugdíjas: Milyen gondolatok jutnak eszébe amikor a nyugdíjas kor kifejezésre gondol?

  10. Aktív Nyugdíjas I-5.Milyen gondolatokat társítanak spontán módon a nyugdíjazáshoz? Nemzetközi összehasonlítás A magyar válaszadók kevéssé optimisták: míg az aktívak 43%-a társít pozitív gondolatokat a nyugdíjas korhoz, az 31%-uknak rossz dolgokat juttat eszébe. Ezzel szemben az optimista vélemények aránya (56%) a közép-európai országokban átlagosan kétszer magasabb a pesszimistáknál (25%). Negatív asszociációk (%) Pozitív asszociációk (%) Felmérésátlaga 50% 50%

  11. Aktív Nyugdíjas I-6. Mivel töltik idejüket nyugdíjazás után? Míg az aktívak többségében úgy tervezik, hogy szabadidejüket nyugdíjazás után utazással (24%), a családdal (19%) és kertészkedéssel/barkácsolással (15%) töltik majd, addig a mai nyugdíjas valóság más képet mutat: hazánkban a nyugdíjasok főbb időtöltései a ház körüli tennivalók (kertészkedés, barkácsolás – 44%), a család (28%) valamint a munka (10%). ‘Igen’ válaszok %-ban A tevékenységek átlagos száma: Aktív: 1.7 Nyugdíjas: 1.7 Q.41 Aktív: Mivel tervezi eltölteni idejét nyugdíjazás után? Nyugdíjas: Mivel tölti idejét amióta nyugdíjazták?

  12. I-7. Mivel tervezik eltölteni idejüket nyugdíjazás után? Nemzetközi összehasonlítás Az utazások említése -ami az aktív magyarok leggyakoribb tervezett szabadidős tevékenysége nyugdíjazás után -messze alatta van a nemzetközi átlagnak.Ez valószínűleg összefügg azzal a ténnyel, hogy a magyaroknak reális képük van és tudják, hogy nem engedhetik majd meg maguknak az utazásokat a nyugdíjukból. Az aktív válaszadók szabadidős tevékenységei (az ‘Igen’ válaszok %-ban) Család Utazás Kertészkedés Felmérés átlaga Felmérés átlaga Felmérés átlaga

  13. I-8. Mivel töltik idejüket nyugdíjazás után? Nemzetközi összehasonlítás A magyar nyugdíjasok nagyon magas arányban töltik idejüketkertészkedéssel/barkácsolással és a családdal - ez a két szabadidős tevékenység különösen Közép-Európában terjedt el.A vizsgált országok között Magyarországon legmagasabb azoknak a nyugdíjasoknak az aránya, akik nyugdíjazás után továbbra is dolgoznak. A nyugdíjas válaszadók szabadidős tevékenységei a többi országban(az ‘Igen’ válaszok %-ban) Kertészkedés/barkácsolás Család Munka folytatása Felmérés átlaga Felmérés átlaga Felmérés átlaga

  14. - II - Nyugdíjazás pénzügyi szempontból: Aktívak vs. nyugdíjasok • jövedelem, életszínvonal, életminőség • felkészülés: kor, kiváltó okok, nyugdíj vs. szükséglet

  15. II-1. A nyugdíja magasabb vagy alacsonyabb (lesz) a korábbi béréhez képest?Nemzetközi összehasonlítás Európában Magyarországon a legmagasabb, csaknem 50% azoknak az aránya, akiknek a nyugdíja magasabb vagy megegyező a korábbi bérével. Ez a magas arány sem Közép-Európára (38%), sem Európára (32%) nem jellemző. Az aktív népesség elvárásai hasonlóak az európai átlaghoz. Magasabb Megegyező Alacsonyabb Nem tudja % Aktív Nyugdíjas Felmérés átlaga Felmérés átlaga

  16. II-2. Tudja, hogy mennyi lesz a nyugdíja? Általános a bizonytalanság a várható nyugdíj várható összegét illetően: a válaszadók mindössze 29 %-ának van elképzelése arról, hogy mennyi is lesz a nyugdíja. Minél fiatalabb valaki, annál rosszabb a helyzet (a 45 évnél fiatalabbak között mindössze 15% van tisztában a várható összeggel). A helyzet számos más európai országban hasonló. Aktív Az aktív válaszadók mindössze 29 %-ának van elképzelése arról, hogy mennyi is lesz a nyugdíja. 25-34 évesek.: 15%; 25-44 évesek.: 16%; 35-44 évesek.: 16%; 45-54 évesek.: 42%; 45 évesekés idősebbek: 49%; 55 évesek és idősebbek: 70%, Bázis:n= 298 aktív Q.21 Aktív: Figyelembe véve az összes nyugdíjkori jövedelmét –állami és magán nyugdíjjáradék, megtakarítások, vállalati nyugdíj, stb – ismeri a jövőbeli nyugdíjának összegét? II-3.Nemzetközi összehasonlítás „tudja az összeget” %-ban Felmérés átlaga

  17. Átlagos nyugdíj A háztartási kiadásokra szükséges átlagösszeg II-4. Mennyi a nyugdíja? És ez hogyan viszonyul a pénzügyi szükségleteihez? A szükségesnek ítélt havi kb. 100 ezer forintnyi összeg körülbelül negyede hiányzik a nyugdíjasok kasszájából. Európai összehasonlítást tekintve több országban fordított a helyzet: még félre is tudnak tenni nyugdíjukból. A környező országokban igaz ez a csehekre is. A hazai 28%-os hiányhoz képest még Szlovákiában és Lengyelországban is kedvezőbb a helyzet, a hiány náluk mindössze az igény 5 illetve 16%-át teszi ki. Átlag Ft-ban Medián Ft-ban Nyugdíjas Nők: 61605 Ft; Férfiak: 88581 Ft 28462 Ft 22250 Ft 4% 21% Nem válaszolt: Bázis: n= 300 nyugdíjas Bázis: n=298 nyugdíjas Q.21a Nyugdíjas: Mennyi a teljes havi nettó jövedelme? Q.21b Nyugdíjas: Mennyi az a szükséges összeg, ami fedezi a havi kiadásait? II-5. Nemzetközi összehasonlítás (Forintra átszámítva *) * 2007 július 1-i konverziós árfolyamokon átszámítva

  18. II-6. Összefoglaló a nyugdíjasok pénzügyi helyzetéről Bár a nyugdíjasok harmadánál a nyugdíjkorrekcióknak köszönhetően a korábbi bérnél is magasabb a havi nyugdíj, a jelenleg aktívak nem hiszik, hogy ők is hasonló helyzetben lesznek a nyugdíjazásuk után. A gazdaságilag aktív és a nyugdíjas népességnek hasonló a véleménye nyugdíjas éveikkel kapcsolatban: az életszínvonaluk és az életminőségük romlásával számol több mint felük, javulásra kevesebb mint 10%-uk számít. % Aktív A jövedelem viszonya a legutóbbi fizetéshez képest* Életszínvonal Életminőség = Nyugdíjas A jövedelem viszonya a legutóbbi fizetéshez képest* Életszínvonal Életminőség = Bázis: n= 300 aktív, n=300 nyugdíjas * Főállású anyák nélkül / Bázis: n= 268 aktív, n= 298 nyugdíjas

  19. Aktív Nyugdíjas II-7. Hány éves korukban kezdenek felkészülni a nyugdíjas éveikre az emberek? Nemzetközi összehasonlítás Magyarország az utolsó előtti a listán azon aktívak arányát tekintve, akik nyugdíjukról már aktív éveik alatt megtakarítással gondoskodnak (32%).Ez jóval az 52%-os Közép-Európai átlag alatt van. Magyarországon a tudatos öngondoskodás megkezdése későbbre, - a közép-európai átlaghoz képest 3, az európaihoz képest 5 évvel későbbre - átlagosan 38 éves korra tolódik ki. aktívak %-os aránya, akik már elkezdtek előgondoskodni nyugdíjukról Nyugdíjra való öngondokodás megkezdésekor a válaszadó kora Átlagos életkor ‘Igen’ válaszok %-ban Felmérés átlaga Felmérés átlaga

  20. Aktív Nyugdíjas II-8. Milyen események hatására kezdte el (fogja elkezdeni) az előgondoskodást nyugdíjas éveire? Míg Nyugat-Európában sokan már a munkába állás idején, házasságkötéskor vagy a gyermekük megszületésekormegkezdik az időskorra való tudatos felkészülést, addig a magyarokat sokszor csak az 50 éves kor beköszönte, komoly pénzügyi nehézségek vagy betegség, baleset döbbentik rá az időskorra való pénzügyi felkészülés szükségességére. Adóreformokat és szakértői tanácsokat a nyugdíjasok alig említettek okként, ugyanakkor az aktívaknál mindkettő számottevő szerepet játszott az előgondoskodás motivációi közt. ‘Igen’ válaszok %-ban Bázis: n=298 aktív, n=298 nyugdíjas Q.30b Aktív: Milyen események hatására kezdett el (fog elkezdeni) előgondoskodni nyugdíjas éveiről? Nyugdíjas: Milyen események hatására kezdett el előgondoskodni nyugdíjas éveiről?

  21. II-9. Milyen események hatására kezdte el (fogja elkezdeni) az előgondoskodást nyugdíjas éveire?Nemzetközi összehasonlítás Magyarországon a külső hatások (50 éves kor elérése, pénzügyi nehézségek, súlyos betegség) figyelmeztetik az embereket, hogy öregszenek, és ettől válnak érzékenyebbé a nyugdíjazás után várható életkörülményüket illetően. Külföldön más racionális tényezőknek (szakértői-, baráti tanács, adóreform hatása, vagy gyermek születése, házasságkötés) sokkal nagyobb szerepük van.

  22. II-10. Mennyit tesznek félre/tettek félre az emberek havonta a nyugdíjukra?Nemzetközi összehasonlítás Magyarországon a nyugdíjcélú megtakarítások összege kirívóan alacsony Európa többi részéhez viszonyítva.Ennek két oka lehet: egyrészt az, hogy a fizetések alacsonyak, amiből eleve kevés jut megtakarításra;másrésztaz emberek többsége adóként éli meg a kötelező nyugdíjcélú elvonásokat, és nem számítja őket megtakarításai közé. Aktívak (az összeg forintban *) Nyugdíjasok * 2007 július 1-i konverziós árfolyamokon számolva

  23. II-11. Mi a legkedveltebb pénzügyi termék nyugdíjcélú megtakarításokra?Nemzetközi összehasonlítás Magyarországon a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem tudnának választani egy kockázatosabb-magasabb megtérüléssel rendelkező és egy kockázatmentes-alacsony megtérülésű termék közül.Ez azt jelenti, hogy a lakosság egy része nincs tisztában a megtakarítási célú pénzügyi termékek alapvető összefüggéseivel. Magas megtérülés pénzügyi kockázattal Nem tudja/nincs válasz Minimális megtérülés pénzügyi kockázat nélkül % Aktívak Nyugdíjasok Felmérés átlaga Felmérés átlaga

  24. - III - Boldog időszak-e a nyugdíjaskor? S ez milyentényezőktől függ?Aktívak vs. Nyugdíjasok • boldogság • egészség • férfiak és nők nyugdíjaskora

  25. Aktívak Nyugdíjasok III-1. Boldogok az emberek?Nemzetközi összehasonlítás A magyarok a legkevésbé érzik magukat boldognak; még a szomszédos országok polgárai is boldogabbak nálunk. „nagyon boldogok” %-a „nagyon boldogok + boldogok” %-a Felmérés átlaga Felmérés átlaga

  26. III-2. Mely tényezők befolyásolják a boldogságot? A felmérés átlaga Az összes általunk vizsgált országban hasonló az eredmény: általánosságban elmondhatjuk, azok a legboldogabb nyugdíjasok, akik egészségesek, előrelátóak voltak és időben elkezdtek gondoskodni nyugdíjas éveikről és elegendő pénzük van ahhoz, hogy élvezzék a nyugdíjas kort. Hasonlóképpen, az aktívak közül magukat „nagyon boldognak” tartók azok az emberek, akik a többiekhez képest korábban elkezdenek készülni a nyugdíjas korra és ezért elegendő nyugdíjbevételt várnak. Nyugdíjasok Aktívak Elég boldog + boldogtalan (=71%, n=5642) Elég boldog + boldogtalan (=71%, n=5615) Nagyon boldog (=29%, n=2293) Nagyon boldog(=29%, n=2305) Q.22 Elegendő nyugdíjbevétel ≠ ≠ 63% 49% 60% 45% (Háztartásbelieket nem kérdeztük.) Q.28 Aktívak: Az aktívak azon %-a, akik felkészültek a nyugdíjaskorra ≠ 57% 51% (Háztartásbelieket nem kérdeztük.) Q.29 Nyugdíjasok: A nyugdíjas évekre való felkészülés kezdő időpontja Q.29 Aktívak: A nyugdíjas évekre való felkészülés kezdő időpontja ≠ ≠ 32 years 34 years 42 years 44 years Q.43 Egészséges emberek %-a ≠ ≠ 94% 87% 86% 68% Jelentős eltérés a nagyon boldogok valamint az elég boldogok és boldogtalanok között * (alacsony mintaelemszám n<30)

  27. Aktívak Nyugdíjasok Férfiak Nincs különbség Nem tudja Nők III-3. Nők és férfiak közötti különbségek a nyugdíjas éveket illetően: aférfiak elképzelése A dolgozó férfiak jobban félnek a nyugdíjas éveik alatt rájuk váró unalomtól és egészségügyi problémáktól, mint nyugdíjas társaik.Ezzel szemben úgy gondolják, hogy a nők - a férfiakhoz képest - sokkal inkább szenvednek majd a magánytól – a nyugdíjasok véleménye ennek pont az ellenkezője. %-ban Bázis: n=150 aktív férfi, n=126 nyugdíjas férfi Q.41b Aktívak és nyugdíjasok: Most néhány állítást fogok felolvasni a nyugdíjaskorral kapcsolatban. Kérem, mindegyikkel kapcsolatban mondja el nekem, hogy Ön szerint a férfiakra vagy a nőkre igaz inkább az adott állítás……?

  28. Aktívak Nyugdíjasok Férfiak Nincs különbség Nem tudja Nők III-4. Nők és férfiak közötti különbségek a nyugdíjas éveket illetően: anők elképzelése A nők teljes meggyőződéssel hiszik, hogy nyugdíjasként a férfiak náluk jobban szenvednek az unalomtól és a magánytól, illetve kevésbé aktívak és jóval ritkábban élnek szociális életet. Továbbá úgy gondolják, hogy a nők sokkal felkészültebbek mind pszichológiailag, mind pénzügyileg a nyugdíjas évekre. %-ban Bázis: n=150 aktív nő, n=174 nyugdíjas nő Q.41b Aktívak és nyugdíjasok: Most néhány állítást fogok felolvasni a nyugdíjaskorral kapcsolatban. Kérem, mindegyikkel kapcsolatban mondja el nekem, hogy Ön szerint a férfiakra vagy a nőkre igaz inkább az adott állítás……?

  29. - IV - Globális felmelegedés: vélemények, felelősség, hajlandóság a szokások megváltoztatására

  30. Aktívak Nyugdíjasok IV-1. Mennyire érinti az embereket a klímaváltozás / globális felmelegedés?Nemzetközi összehasonlítás Magyarországon az emberek ugyanúgy gondolkodnak ebben a témában, mint az európai átlag. Számos országgal ellentétben azonban, nálunk a nyugdíjasok érzékenysége magasabb az aktív dolgozókénál. % „mélyen érintett" % „mélyen érintett + eléggé érintett” Felmérés átlaga Felmérés átlaga

  31. Aktívak Nyugdíjasok IV-2. Az emberek hajlandóak arra, hogy változtassanak szokásaikon?Nemzetközi összehasonlítás Európában az emberek készek arra, hogy - a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében – változtassanak szokásaikon, a környezetbarát megoldásokért hajlandóak többet fizetni. Az eléggé egységes európai képhez képest a magyarok eredményei nem mutatnak jelentős eltérést. Hajlandó többet fizetni környezetbarát termékekért és megoldásokért Hajlandó változtatni szokásain % of "Yes" Igenek %-a % of "Yes" Igenek %-a Felmérés átlaga Felmérés átlaga

  32. Aktívak Nyugdíjasok IV-3. Kinek a hibája a klímaváltozás / globális felmelegedés? Nemzetközi összehasonlítás A klímaváltozással kapcsolatos felelősség kérdését tekintve nincsenek jelentős eltérések Európán belül – leszámítva, hogy hazánktól eltérően más közép-európai országokban (Szlovákia, Csehország és Lengyelország) az egyéni felelősség mértékét kevésbé tartják fontosnak. Kormány, hivatalok Magánszemélyek Iparvállalatok Igen-ek %-a Igen-ek %-a Igen-ek %-a Felmérés átlaga Felmérés átlaga Felmérés átlaga

  33. Vége

More Related