Dr. Szomolányi Gábor tű. alezredes BM OKF vezető főorvosa

1. A vörös iszap katasztrófa helyszínein a védekezésben és kárelhárításban résztvevő, a belügyi szerveknél foglalkoztatott, érintett személyek egészségügyi szűrésének végrehajtása Dr. Szomolányi Gábor tű. alezredes BM OKF vezető főorvosa

2. Feladat-meghatározás A Kormány 1222/2010. (XI.4.) Korm. határozatának 2. pontja előírta, hogy az érintett miniszterek intézkedjenek a vörös iszap katasztrófa helyszínein a védekezésben és kárelhárításban résztvevő állami szerveknél foglalkoztatott, érintett személyek 2011. február 28-ig megvalósuló egészségügyi szűrésének végrehajtására.

3. Előzmények, a katasztrófa bekövetkezése 2010. október 4-én 12:25 perckor a MAL Zrt. Ajkai Timföldgyára 10-es zagytározójának északnyugati gátfala (sarka) átszakadt, amelynek következtében mintegy 600–700 000 m3 vörös iszap került ki a környezetbe, és elárasztotta a környéket és a környező településeket. A kiömlő folyékony iszap körülbelül 10 km2-nyi területet öntött el: Kolontár felét, Devecser egyharmadát. A szennyező anyag belekerült a Torna patakba, aminek vizét megpróbálták a környező tározókból hígítani. A szennyezés eljutott a Marcalon keresztül a Rábába, onnan a Mosoni-Dunába és a Dunába.

4. Általánosságban a vörös-iszapról A vörös iszap az alumíniumgyártás mellékterméke, amelynek összetétele változó: átlagosan 25-45%-a vas-oxid, de más fém- és egyéb vegyületeket is tartalmazó, erősen lúgos kémhatású anyag. A folyékony vörös iszappal való közvetlen érintkezés akut hatása a lúgmarás. Az iszap kiszáradását követő felporzás miatt a légtérbe jutva, – egyéni védőeszköz hiányában – közvetlenül belélegzésre kerülhet. A szállópor szem-, kötőhártya-, illetve felső légúti irritációt okozhat.

5. Sérülések, illetve megbetegedések Az iszappal érintkező személyek nagyobb részénél nem keletkezett látható sérülés, kisebb részénél a testfelületre került, illetve a szembe fröccsent lúgos kémhatású iszap bőr-, illetve szemsérülést idézett elő. Ennek következtében 8 fő rendőr és 23 fő katasztrófavédelmi állomány sérült, ebből 24 eset 8 napon belül, 7 eset 8 napon túl gyógyuló sérülés volt. A későbbiekben a kárelhárításban résztvevő rendőri állomány közül 15 fő, a katasztrófavédelmi állomány köréből 14 fő vett igénybe orvosi alapellátást a vörös iszap hatásával összefüggő egészségügyi panasz miatt, amelyet a kiszáradt vörös iszap pora által előidézett szem-, illetve légúti irritáció okozott. Az érintettek mintegy fele esetében a járóbeteg szakellátás keretében diagnosztikai (mellkas rtg, légzésfunkciós) vizsgálatra és szakorvosi (szemészeti, tüdőgyógyászati) ellátásra is sor került. A sérültek, illetve egészségügyi panasszal orvoshoz forduló állományból 46 fő betegállományba vételére került sor összesen mintegy 800 napra.

6. Egészségügyi szűrés • OMFI protokoll • Szűrővizsgálati nyilatkozat • I. csoport (nyilatkozat) • II. csoport (nyilatkozat, alapellátó orvos, szakvizsgálatok)

7. A védekezésben és kárelhárításban résztvevők felmérése rendőri állomány katasztrófavédelmi állomány • 8-12 óra 51 fő 126 fő • 13-96óra 810 fő 754 fő • 97-120óra 110 fő 51 fő • 121-240óra 187 fő 79 fő • 241-360óra 35 fő 50 fő • 361 órán túl 2 fő 108 fő Összesen: 1195 fő 1168 fő Mindösszesen: 2363 fő

8. Orvosi vizsgálatok Az érintett állomány kitöltötte a nyilatkozatot, amely szerint a rendőrök közül 38 fő, a katasztrófavédelmi állomány közül 159 fő kérte, hogy kerüljön sor foglalkozás-egészségügyi szűrővizsgálatra, amelyet az illetékes alapellátó orvosok – a fentiek figyelembevételével, a járó-beteg szakellátás szükség szerinti igénybevételével – elvégeztek, és a meghatározottak szerint dokumentáltak. Fenti intézkedések közben a fokozott expozíciónak kitett rendőri, illetve katasztrófavédelmi állomány reprezentatív mintacsoportjánál, 30 főnél soron kívül megtörtént a foglalkozás-egészségügyi szűrővizsgálat. (ORFK, Honvédkórház-ÁEK) A rendőri, illetve katasztrófavédelmi állományból kiválasztott 15-15 főnél az OMFI-ban elvégzett speciális laboratóriumi vizsgálatok a vérben lévő ólom, valamint a vizeletben lévő kobalt-, nikkel-, arzén-, kadmium-, króm-, vanádium kimutatásból álltak.

9. Az eredmények kiértékelése • A lúgos kémhatású vörös iszap a közvetlen érintkezés során kezdetben enyhének, 8 napon belül gyógyulónak tűnő marásokat okozott, amelyek a későbbiekben azonban lassan gyógyuló súlyosabb sérülésnek bizonyultak. • A belélegzett iszap egyeseknél a magas szállópor koncentráció miatt rövid expozíció ellenére, kötőhártya-gyulladást és felső légúti irritációt okozott, de panaszok rövid időn belül (1-2 hét alatt) megszűntek, az érintettek tünetmentessé váltak. • Bizonyos egyéneknél – a hosszú expozíciós idő ellenére – a vörös iszap semmilyen panaszt, tünetet nem okozott, amely feltehetően az egyéni érzékenység különbözőségének és a megfelelő védőeszközöknek tulajdonítható. • A vizsgált személyek kis részénél észlelt laboratóriumi (ún. májfunkciós) eltérések nincsenek összefüggésben az elszenvedett expozícióval, azok hátterében egyéb idült betegségek (cukorbetegség, köszvény, elhízás, stb.) volt megállapítható. • A vizsgálaton résztvevő állomány körében elvégzett laboratóriumi vizsgálatok akut toxikus fémmérgezésre utaló jeleket nem mutattak.

10. Összefoglalás Az érintett állomány alig 2,5 %-ánál következett be sérülés, illetve jelentkezett egészségügyi panasz a katasztrófa helyszínén végzett tevékenységgel összefüggésben, de az orvosi kezelést követően valamennyien meggyógyultak, és panaszmentessé váltak. Tekintettel arra, hogy a káresemény kialakulásától kezdődően teljes körűen felmérésre került azon állománytagok létszáma, akik szolgálatteljesítés céljából legalább 8 órát tartózkodtak a káresemények helyszínén (összesen 2363 fő), esetükben foglalkozás-egészségügyi alapadatokkal (nyilatkozatokkal és/vagy szűrővizsgálati lapokkal) rendelkezünk, amelyek alapul szolgálhatnak a későbbiek során egy esetlegesen előforduló vagy kialakuló, foglalkozással összefüggésbe hozható egészségkárosodás orvosi megítéléséhez és jogi minősítéséhez. A rendelkezésre álló egészségügyi adatok-, dokumentációk és vizsgálati eredmények alapján – jelen ismereteink szerint – kijelenthető, hogy a vörös iszap katasztrófa helyszínein a védekezésben és kárelhárításban résztvevő állomány egyetlen tagja sem szenvedett maradandó egészségkárosodást, fokozott expozíciót vagy foglalkozási megbetegedést.

11. Köszönöm a figyelmet!