A természetközeli erdőgazdálkodás szükségessége és alkalmazásának lehetőségei Magyarországon

1. A természetközeli erdőgazdálkodás szükségessége és alkalmazásának lehetőségei Magyarországon a bujáki FAO-projekt tapasztalatai alapján Keresztes György

2. Mi is az a természetközeli erdőgazdálkodás? • a termőhelynek megfelelő fafajmegválasztás, amelynek folyamán mindenkor az őshonos fafajoké az elsőbbség, • magról való természetes felújítás alkalmazása mindenütt, ahol lehetőség van rá, • fafajgazdag elegyes, lehetőleg többszintű és vegyeskorú faállományok létesítése és fenntartása, • ökológiai stabilitás fenntartását szolgáló faállomány-szerkezet kialakítása, • az erdők biológiai, faji és genetikai sokféleségének megőrzése és lehetőség szerinti gazdagítása. (Solymos Rezső (2000): Erdőfelújítás és –nevelés a természetközeli erdőgazdálkodásban) Keresztes György

3. Mi is az a természetközeli erdőgazdálkodás? A természetközeli erdőgazdálkodás • az adott termőhelyen a természet által alkotott, újratermelhető erdőtársulásban folyik úgy, hogy annak • faji összetételét és szerkezetét nem változtatja meg lényegesen. Nagyon fontos, hogy • a különböző erdőművelési és fahasználati tevékenységek során tekintettel van a termőhelyre is, annak állapotát nem rontja, mivel a tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodás záloga az ép, roncsolatlan termőhely. • (Bartha Dénes: in Gadó Gy. P. (szerk., 2000): A természet romlása, a romlás természete. Föld Napja Alapítvány, Budapest.) Keresztes György

4. Mi is az a természetközeli erdőgazdálkodás? A természetközeli erdőgazdálkodás a természeti folyamatokat optimálisan kihasználó, a tartamosságot, biológiai sokféleséget biztosító gazdálkodási elv, amelynek alkalmazása során • nem sérül az erdő, mint legfejlettebb életközösség ökológiai egyensúlya, • olyan kíméletes beavatkozásokat hajtanak végre, amelyek nem sértik az erdő talaját, a megtelepült csemetéket és az idős állomány egyedeit, • azonos súllyal kezeli az ökológiát és az ökonómiát. Olyan erdőképet, erdőket alakít ki, amelyek • kis-, közepes-, nagycsoportos felépítésűek, • termőhelyálló, lehetőleg őshonos fafajúak, • elegyes erdők és ezért ökológiailag stabilak, • optimális élőfakészletűek, • természetes úton önmegújulásra képesek. • (http://www.mecsekerdo.hu, a szentendrei Templomdombi Általános Iskola Comenius-projektje: comeniusproject.freeweb.hu) Keresztes György

5. Mi is az a természetközeli erdőgazdálkodás? A természetes folyamatokat optimálisan kihasználó, a tartamosság és a biológiai sokféleség érdekeit figyelembe vevő gazdálkodási mód. (MTA Erdészeti Albizottsága, Mátyás Csaba, 1998.) Keresztes György

6. Mi is az a természetközeli erdőgazdálkodás? természetközeli erdőkezelés: olyan erdőgazdálkodási tevékenység, amit az ápolás, erdőnevelés során az elegyesség növelése, az őshonos erdőtársulások fenntartása, kialakítása érdekében az Evt.-ben és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott előírások teljesítése érdekében folytatnak, illetve felújító vágással, vagy szálalással végeznek. (Az FVM 91/2007. (VIII. 23.) számú rendelete az erdők közjóléti célú védelmét és bővítését szolgáló feladatok ellátásának 2007. évi csekély összegű (de minimis) támogatásáról, a személyi jövedelemadó 1%-ának adófizetők által felajánlott részéből képzett bevételből 1. § f.) Keresztes György

7. Mi is az a természetközeli erdőgazdálkodás? Szálalás: A szálalás a faállománynak ismétlődő, szálanként, ill. kisebb lékenként történő kitermelése úgy, hogy az egész faállomány szerkezetében lényegi változás nem áll elő. A szálalás során összekapcsolódik a kitermelés, a felújítás és a nevelés. (www.aesz.hu) Keresztes György

8. Mi is az a természetközeli erdőgazdálkodás? Szálalás. Keresztes György

9. Mit jelent ez a gyakorlat szempontjából? • Teljes és állandó borítottságot, • többkorú, sőt „folyamatos” korú állományt, • sokfafajú, erősen elegyes állományt, • gyakori belenyúlást, de kismennyiségű kitermeléssel, • … Keresztes György

10. … továbbá • egészen más szemléletet az erdőgazdáktól, mint korábban, • és egészen más tudást az erdőgazdáktól, mint korábban, • folyamatos tanulást, • állandó odafigyelést, viszont • alacsonyabb erdőgazdálkodási költségeket és • magasabb nyereséget … amikor már az állományaink átalakultak. Keresztes György

11. Mit nevezhetünk tehát természetközeli erdőgazdálkodásnak? Keresztes György

12. Hol, milyen erdőkben lehet szálaló (természetközeli) erdőgazdálkodást folytatni? • Őshonos (legalábbis döntően őshonos) fafajokból álló állományban. • Ahol adottak a természetes felújulás feltételei. … részletesebben (Bodonczi László nyomán): Keresztes György

13. Hol, milyen erdőkben lehet szálaló (természetközeli) erdőgazdálkodást folytatni? • Van magot termő állomány. • A mag megfelelő időben a megfelelő helyre kerül. • Adottak a csírázása feltételei. • Az újulat megmaradása biztosított. Ahol biztosítottak a biológiai feltételek: …. továbbá … Keresztes György

14. Hol, milyen erdőkben lehet szálaló (természetközeli) erdőgazdálkodást folytatni? • A megfelelő szemlélet. • A szükséges szakmai tudás. • A szükséges elhatározás éa elfogadás. • A gazdasági érdek. Ahol biztosíthatók a személyi feltételek: … továbbá … Keresztes György

15. Hol, milyen erdőkben lehet szálaló (természetközeli) erdőgazdálkodást folytatni? • Jelölés. • Feltáróhálózat. • A termelés és közelítés, kiszállítás helyes időpontja. • A megfelelő (kíméletes és olcsó) technológia. Ahol biztosítottak a technikai feltételek: Keresztes György

16. Keresztes György

17. Miért szükséges a természetközeli erdőgazdálkodás? Megváltoztak az erdőgazdálkodás körülményei: • Társadalmi változások. • Gazdasági változások. • Ökológiai változások. Keresztes György

18. Miért szükséges a természetközeli erdőgazdálkodás? • Társadalmi változások. • Megnőtt védelmi igények: • természetvédelmi, tájvédelmi, • környezetvédelmi (talaj, víz, levegő, …) • egészségvédelmi, • egyéb. • Megnőtt közjóléti igények: • üdülés (gépkocsik elterjedése, …), • A civil szervezetek megerősödése. Keresztes György

19. Miért szükséges a természetközeli erdőgazdálkodás? • Gazdasági változások. • Megváltoztak az erdőgazdálkodásban az arányok, csökkent az erdőfelújításokra fordítható „eredményhányad”. • Csökkentek az erdőfenntartási támogatások. • Az erdő, mint megélhetési lehetőség felértékelődése (ökoturizmus). Keresztes György

20. Miért szükséges a természetközeli erdőgazdálkodás? • Ökológiai változások. • Környezetkárosítások: • invazív fajok elterjedése (fák, lágyszárúak, …) • por, füst, CO2, … • A termőhelyek változásai: • globális felmelegedés, • monokultúrák károsodásai, • szélsőséges vízjárás sokhelyütt, • a talajvízszint süllyedése, Keresztes György

21. Keresztes György

22. Keresztes György

23. Keresztes György

24. Mi is az a természetközeli erdőgazdálkodás? Szálalás. • Gazdasági erdeményessége általában jobb, mint a vágásos erdőgazdálkodásé. • Alkalmasabb az ökoturizmusra és más erdei bevételek előállítására. • Kiválóan megfelel a nem erdészeknek. Keresztes György