Környezetgazdálkodás 1.

1. Környezetgazdálkodás 1.

2. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Az emberiség fejlődésével hogyan nő az energiafelhasználás • Energiatermelés hatása a nyersanyagforrásokra • A gazdasági termelésre hogyan hat a fogyasztói magatartás • Makrogazdasági szinten a használtcikk kereskedelem folyamata a fejlett és fejletlen országok között • Környezeti válság, okozott környezeti problémák • Kitekintés: környezetünk jövője

3. Energiafelhasználásunk a civilizáció fejlődésével nő. A nem megújuló nyersanyagok véges készletei révén – dráguló energia. A fejlett országok a jobb energiafelhasználású technológiák fejlesztésére és bevezetésére törekednek. A technikai forradalom óta felbomlott az egyensúly, túl sokat vonunk el: Nem csak az élet fenntartásához Többletenergia Erőművek Ipar Szolgáltatások fenntartásához Energiafelhasználás növekedése, nyersanyagforrások túlzott kitermelése

4. Az ember átlagos energiafogyasztásának változása a történelem során • A technológiai ember energiaigénye modern életünk biztosításához 100-szorosa őseinkének Forrás: Barótfi, 2000

5. Emberiség energiától való függősége Fém kitermelés Fosszilis energiahordozók biztosította energia Manufaktúrák továbbszerveződése Nagyipar létrejötte XX. század. Vegyipar felfutása: műanyagok, növényvédőszerek, műtrágyák Iparszerű mezőgazdaság Orvostudomány fejlődése, átlagéletkor növekedés a fejlett országokban Energiafelhasználás növekedése, nyersanyagforrások túlzott kitermelése

6. Dráguló energia Fejletlen országok lemaradottsága Fejletlen ipar Rosszabb energiahatékonyság Erőforrások túlzott használata Környezetszennyezőbb technológia Nem regionális, hanem globális környezeti problémák súlyosbodása Rio de Janeiro 1992. ENSZ Konferencián fejlett országok a bruttó hazai össztermékük 0,7%-át odaígérték a fejlődőeknek környezetkímélő technológiák bevezetésére. Energiafelhasználás növekedése, nyersanyagforrások túlzott kitermelése

7. Energiafelhasználás növekedése, nyersanyagforrások túlzott kitermelése • Fogyatkoznak a nem megújuló energiakészletek • Szén • Kőolaj • Földgáz • Fogyatkoznak a nyersanyagok • Kimerülő lelőhelyek, Költséges kitermelés • Ún. fosszilis energiahordozók elégetésekor keletkező szennyezőanyagok • Megújuló energiák felértékelődése • Nap • Szél • Víz • Bioenergia • Atomenergia üvegházhatást fokozó hatása nincs ún. tiszta energiák A világ energiafelhasználásának nagysága és energiahordozónkénti megoszlása (ENSZ kereskedelmi energia adatai alapján kőszénegyenértékben)

8. Fogyasztói társadalmak Technikai forradalom révén fogyasztásnövekedés Szüntelen növekedő fogyasztási igény Divat teremtette szakadatlan körforgás Szezonálisan változik Az új termék szimbólum Hovatartozás kifejezője Használtcikk kereskedelem Hulladék nemzetközi exportja fejletlen országokba Szegények olcsón hozzájuthatnak Viszonylagos jólétet biztosít Eleve környezetvédelmi szempontból elavult technológia vagy Energiapazarló termék Súlyosbodó problémák Fogyasztói társadalmak és fejletlen országok gazdasága ÁRU LOM

9. Emberiséget veszélyeztető világméretű válság Élelmiszerhiány Háború Környezetszennyezés (levegő, víz, talaj szennyezés, hulladékprobléma, élőlények kipusztulása…) A DDT-t az anktarktiszi fókákban is kimutatták Lokális szennyezés, már nem csak regionális, hanem globális probléma Miért a légszennyezés kapcsán történt meg az első nemzetközi összefogás Legdinamikusabb környezeti elemünk Teljes földre kiterjedő szennyeződések, globális szintű változások eredményezője Energiaipar Ipar Közlekedés Mezőgazdaság tevékenysége által Üvegházhatás fokozódás - felmelegedés Környezet erősödő savasodása Ózonkárosodás Kemikáliák Környezeti válság, okozott környezeti problémák

10. Környezeti válság, okozott környezeti problémákGlobális felmelegedés • Az ipari forradalom óta eleinte a szén, majd a kőolaj és földgáz elégetése révén • Nőtt a légkör CO2 koncentrációja • A CO2 üvegházhatású gáz: a légkör melegedését okozza • 1860 óta a föld átlaghőmérsékletének jelentős emelkedését tapasztaljuk • Az elmúlt 100 évben 0,7°C-ot emelkedett a föld átlaghőmérséklete A Föld átlaghőmérsékletének alakulása 1860 óta Forrás: internet

11. Környezeti válság, okozott környezeti problémákGlobális felmelegedés • A metán (CH4) szintén üvegházhatású gáz • Forrásai: mocsarak, vizes élőhelyek, hulladéklerakók, szénbányászat, kőolaj és földgáz előállítás, rizsföldek, kérődző állatok gyomra • A CH4 koncentráció növekedés mezőgazdasági vonatkozásai

12. Környezeti válság, okozott környezeti problémákGlobális felmelegedés • A CO2-on, metánon kívül az alábbi gázok fejtenek ki jelentős melegítő hatást (táblázat). • Antropogén tevékenységek révén nő a légköri koncentrációjuk • Emelkedik a Föld átlaghőmérséklete A legfontosabb üvegházhatású gázok hatása a relatív hőmérsékletváltozásra a szén-dioxiddal összehasonlítva (Forrás: Ramanathan et al. 1985)

13. N2O forrásai: égési folyamatok közlekedés műtrágyázás Halogénezett szénhidrogének CFC, HCFC Mesterségesen létrehozott vegyületek 1940-től Ipari tevékenység, vegyipar Troposzférában semlegesek Magaslégkörben bomlásukkal kiszabadul a Cl, Br ózonkárosítók ÓZONLYUK Környezeti válság, okozott környezeti problémákGlobális felmelegedés

14. Környezeti válság, okozott környezeti problémákÓzonlyuk Forrás: OMSZ, 2002

15. Környezetünk jövője A Föld 2100-ra várható átlaghőmérsékletének alakulása (Forrás: IPCC, 2003)

16. Környezetünk jövője Forrás: OMSZ, 2002

17. Felhasznált források • Szakirodalom: • Barótfi I. szerk. (2000): Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest. • Berger, L. Peter (1992): Sociology: A Disinvitation? SOCIETY, November/December, pp: 12-18. • Botkin, J., Ekmandjra, M., Malitza, M. (1978): No limits to Learning. Oxford, Pergamon, Press. In: Fodor I. 2001. Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. • Bourdieu, Pierre (1984): Distinction: A Social Critique of the Judgement of Taste Cambridge Harvard U.P. p: 11-96; 466-601. • Buday-Sántha A. (2006): Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. • Fodor I. (2001): Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. • Hartai É. (2003): A változó Föld. Miskolci Egyetem Kiadó – Well-Press Kiadó. • Havasi A. (1990): Környezet- és természetvédelem I. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest. • Jeter, Jon (2002): The Dumping Ground As Zambia Courts Western Markets, Used Goods Arrive at a Heavy Price Washington Post Foreign Service, Monday, April 22, 2002; Page A01. • Kerényi A. (2003): Környezettan. Természet és társadalom – globális nézőpontból. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p: 113. • Kovács, E. , Lőke, Zs., Bokor, I. (2007): Trade of Second-hand Products, as a Means of Social Emergence in the European Union and Hungary. Acta Universitatis Bohemiae Meridionales. The Scientific Journal for Economics, Management and Trade. Jahrgang X., Nummer 1, České Budějovice: University of South Bohemia, Faculty of Economics. ISSN 1212-3285 pp: 37-42. • Kovács M. szerk. (1975): A környezetvédelem biológiai alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. • Madas A. (1990): Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. Ökológia. I. évf. 1. szám. • Mészáros E. (2001): A Föld rövid története. Vince Kiadó, Budapest. • Our Common Future (1987): World Commission on Environment and Development. Oxford, Oxford University Press. • Rakonczay Z. szerk. (1989): Vörös Könyv – Akadémiai Kiadó, Budapest. • Rakonczay Z. (2004): Környezetvédelem. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. p: 20. • Takács S. (1994): A környezet és az ember. Veszprémi Egyetem Nyomdája, Veszprém. • Veblen, Thorstein (1975): A dologtalan osztály elmélete Budapest. KJK. • Egyéb források: • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

18. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !